Közös magyar-szerb elnöki főhajtás az ártatlan áldozatok előtt

Cikkünk frissítése óta eltelt 10 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A szerb-magyar történelmi megbékélés jegyében, a II. világháborúban ártatlanul megölt magyar és szerb áldozatok vesztőhelyén rótta le kegyeletét szerdán a vajdasági Csúrogon Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb államfő. Áder János ezt megelőzően Belgrádban, a szerb parlamentben mondott beszédében bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen a Vajdaságban. Ezt állva, tapssal köszöntötték a képviselők.

A Temerin melletti faluba, amely az elmúlt években az 1944-45-ös titói karhatalom megtorlásainak szimbólumává vált, a Vajdaság minden szegletéből buszokkal érkeztek délvidéki magyarok, becslések szerint mintegy két-háromezren gyűltek össze az egykoron vesztőhelyként szolgáló csúrogi sintérgödör helyén létesített, a magyar áldozatoknak emléket állító szoborkompozíciónál. Az eseményt élőben közvetítette a vajdasági televízió, és részt vettek rajta a délvidéki magyar pártok és civil szervezetek vezetői.

Áder János és Tomislav Nikolic együtt helyezett el koszorúkat, és hajtott fejet az áldozatok emléke előtt, először a magyar áldozatoknak állított emlékműnél, majd a szerb áldozatok emlékére létesített múzeumban, az úgynevezett Topalov-raktárban. Ezt megelőzően együtt imádkozott a két emlékhelynél Pénzes János szabadkai római katolikus püspök és Irinej bácskai szerb ortodox püspök.

A közös főhajtás után a két államfő a csúrogi ortodox templom előtti téren mondott beszédet azt egybegyűlt magyarok és szerbek előtt. Áder János azt hangoztatta, hogy hét évtizeddel ezelőtt vér folyt Csúrog utcáin. “Magyar és szerb emberek haltak meg. Ártatlan szerbek 1942-ben és ártatlan magyarok 1944-45 telén. Ártatlan magyarok, mert voltak, akik úgy vélték, az ő nemzetük ártatlan áldozataiért egy másik nemzet ártatlan áldozatainak vérét kell kiontani” – hangoztatta a magyar elnök.

“Ami itt és a környező magyarlakta településeken történt, tömeges bosszúhadjárat része volt… közel 70 évet kellett várnunk arra, hogy egymás szemébe nézve közösen is kimondhassuk: a bűnnek nincs származása sem nemzetisége, nincsenek bűnös népek, csak bűnös tettek, bűnös indulatok, bűnös emberek vannak” – mondta Áder János. Kifejtette: az államfők közös csúrogi főhajtásával a szerb-magyar együttélés története egy olyan fontos nappal vált gazdagabbá, amelynek dátumát arany betűkkel őrzik majd meg a két ország kapcsolatáról szóló történelemkönyvek.

Tomislav Nikolic a csúrogi templom előtti beszédében nagy teret szentelt a történelmi múlt eseményeinek. “Nem felejthetjük el, hogy minden áldozatnak és bűnelkövetőnek van neve” – hangoztatta Tomislav Nikolic, s hozzátette, hogy a múlt nem változtatható meg, de okulni lehet belőle, és mai generációnak a feladata az, hogy megállapítsa a személyes felelősséget az elkövetett bűntényekért. A szerb államfő hozzátette, hogy úgy tekint Áder János szerbiai látogatására, mint amellyel a két ország közötti együttműködés újabb, még intenzívebb és gyümölcsözőbb szakaszába lépett.

Az elhangzott beszédek után a két államfő kezet szorított, a megbékélés és a múlt jelképes lezárásának jeléül magasba emelték összeszorított kezüket, amit tapsviharral köszöntött a téren összegyűlt több ezer ember, magyar és szerb egyaránt.

A csúrogi megemlékezés előtt Áder János a szerb fővárosban, a parlament ülésén beszédet mondott, amit élőben közvetített a szerb közszolgálati televízió.

A magyar államfő felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy ez az első alkalom, amikor a szabad Magyarország köztársasági elnöke a szabad Szerbia törvényhozása előtt mond beszédet. A keddi belgrádi tárgyalásai gondolatmenetét folytatva hangsúlyozta a szerbiai képviselők előtt, hogy fontos, történelmi lépést tettek a múlt pénteken elfogadott nyilatkozattal, amely elítélte az 1944-45-ös vajdasági vérengzéseket és a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat. Felidézte, hogy Tomislav Nikolic tavalyi novemberi budapesti látogatásán – amikor megállapodtak ketten abban, hogy közösen hajtanak fejet a háborús áldozatok előtt – a szerb elnök azt is hangsúlyozta, hogy “a következő generációk válláról le kell venni a múlt terheit, eljött a kölcsönös bocsánatkérés és megbocsátás ideje.”

“Én magam is így gondolom, valóban eljött a kölcsönös bocsánatkérés ideje” – mondta Áder János. Hangsúlyozta, hogy a szabad és demokratikus Magyarország elítéli azokat, akik a második világháború szenvedéseit fokozva magyarként vétettek ártatlan szerb emberek ellen.

“Magyarország köztársasági elnökeként bocsánatot kérek azokért a bűnökért, amelyeket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen” – hangoztatta beszédében Áder János. A képviselők állva, tapssal üdvözölték a magyar államfő gesztusát.

Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke a csúrogi megemlékezés után az MTI-nek azt mondta, hogy a “bűnös nemzetnek a bélyege” teherként nehezedett a vajdasági magyarságra, s most sikerült levetni ezt a terhet, ami nagy lendületet adhat a vajdasági magyar közösség fejlődésének. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a vajdasági magyarság már nagyon várt a csúrogi megemlékezésre.

Áder János kétnapos szerbiai látogatása szerda este a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban bemutatott előadás megtekintésével ért véget. Az előadás előtt felszólalva a köztársasági elnök köszönetet mondott mindazoknak, akik áldozatos munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy lehetővé váljon a szerb és magyar nép történelmi megbékélés jelképező csúrogi megemlékezés.

Előző sztori

MOSZ: jó gabonatermés, csökkenő árak

Következő sztori

Állami engedély kell az internetes szerencsejátékokhoz