Paczolay: az emberi jogok globális elterjedését tapasztaljuk

Az emberi jogok globális elterjedését, egyetemes értékként való elfogadását tapasztaljuk - jelentette ki Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke csütörtökön Szegeden.

A Szegedi Tudományegyetem professzora a Europe Direct Szeged által szervezett - Az alapjogvédelem nemzeti, nemzetközi és jog-összehasonlító aspektusai című - konferencia nyitóelőadásán jelezte ugyanakkor, hogy ezek az egyetemes jogok pozitív kikényszeríthető jogok is. A tanszékvezető egyetemi tanár úgy fogalmazott, ha a jogsértések tömegére, az emberi szenvedés változatos formáira gondolunk - a hátrányos megkülönböztetés hétköznapi példáitól kezdve a terrorcselekményeken keresztül a népirtásig -, beláthatjuk: az egyéni jogok érvényesítése folyamatos küzdelem. Az erkölcsi elemek elsősorban az alkotmányosság és az emberi jogok koncepcióján keresztül jelennek meg a jogban, a nemzeti bíróságok, az alkotmánybíróságok, a nemzetközi bíróságok, 1953-tól a strasbourgi emberi jogi bíróság, az utóbbi időben pedig a nemzetközi büntetőbíróságok ítélkezésében - közölte a professzor. Hozzátette, ennek köszönhető az, hogy az elvek nem maradtak papírra vetett deklarációk szintjén, hanem az egyéni jogok kikényszeríthetővé váltak a nemzeti és nemzetközi jogrendszerekben. Az alapjogvédelem az emberi jogok globális elterjedésének köszönhetően nemzetközileg erőteljesen beágyazott.

Paczolay Péter

szerint ugyanakkor az emberi jogi védelem utóbbi években megindult megsokszorozódása nem kizárólag pozitív folyamat. Az Ab elnöke leszögezte, elsősorban a nemzeti alkotmány feladata az alapjogok védelme. Erre épül rá az emberi jogok európai egyezményének jogvédő mechanizmusa a strasbourgi bírósággal. Az európai közösségek bírósága 1969 óta ismeri el, hogy az alapvető jogok védelme az európai közösség általános jogelvei közé tartozik. Az alapjogok chartája mint kötelező újabb jogvédő dokumentum érvényesül legalábbis a közösségi joggal összefüggő kérdésekben. Paczolay Péter megjegyezte, a különböző fórumok egymáshoz való viszonya azonban tisztázandó, mivel párhuzamosságok, zavarok léphetnek föl az európai és a nemzeti bíróságok között különösen akkor, ha a lisszaboni szerződés alapján az uniós csatlakozni fog az emberi jogok európai egyezményéhez. Ez a többszörös jogvédelem könnyen a jogbizonytalanság növekedéséhez vezethet - értékelte.