Ez történt száz éve – Annó 1913 a Somogyiban + FOTÓK

A Somogyi-könyvtár immár hagyományos Anno-kiállításán korabeli újságok, plakátok, képeslapok, fotók vetítik elénk a száz évvel ezelőtti kor hangulatát: hogyan élt 1913-ban a világ, mi tartotta izgalomban Magyarországot, milyen hírektől volt hangos a szegedi utca? A tárlat február 27-ig látható a bibliotéka földszinti aulájában.

A kiállítás felidézi az első nagy világégés előtti utolsó békeév néhány emlékezetes eseményét: a háborús konfliktusoktól a tudományos-technikai újításokon át az irodalmi szenzációkig. A Somogyi-könyvtár harmadik emeleti részlegének munkatársai által összeállított kiállításból néhány érdekességet szemezgettünk olvasóinknak. 1912-ben négy balkáni királyság, Szerbia, Montenegró, Görögország és Bulgária sikeresen szövetkezik Törökország ellen: ez volt az első Balkán-háború. A törököket megverik, és szinte teljesen kiűzik Európából. De a szövetségesek nem tudnak megegyezni a megszerzett területek felosztásáról. 1913-ban a bolgárok megtámadják addigi szövetségeseiket (második Balkán-háború), és vereséget szenvednek. E háborúk nyomán az európai Törökország Kelet-Tráciára szorul vissza. Macedónia nagy részét a szerbek és a görögök osztják el egymás közt, Albánia függetlenné válik.

Nőknek jogot!

1913-ban éri el csúcspontját a nők választójogáért folytatott harc. Angliában majdnem 200 szüfrazsett kerül börtönbe. A polgárjogaikért harcoló nők minden eszközt felhasználnak ahhoz, hogy harcukra felhívják a közömbös közvélemény figyelmét: minisztereket támadnak meg az utcán, ablakokat dobálnak be, éhségsztrájkot folytatnak és terrorcselekményektől sem riadnak vissza. Budapesten megrendezik a nők világkongresszusát, melynek központi témája a nők választójoga. A kongresszusra több mint 2000 külföldi vendég érkezik. A Zeneakadémia nagytermében tartott megnyitó ünnepségen a magyar kormány nevében a közoktatási miniszter köszönti a résztvevőket, és

Jászai Mari

elszavalja az erre az alkalomra írt költeményt.

„Budapest, Budapest, te csodás…”

Megnyitják a budapesti Széchenyi fürdőt. A neobarokk stílusban épült gyógyfürdőt

Czigler Győző

és

Dvorzsák Ede

tervezte. Az új intézmény naponta ötezer embert képes fogadni a legkülönbözőbb szolgáltatásokat kínálva. Felszereltsége és kedvező fekvése miatt hamarosan a főváros leglátogatottabb fürdőjévé válik.

1913-ban az uralkodó ismét

Tisza Istvánt

bízta meg kormányalakítással. Második kormányfői periódusában Tisza a bizonytalannak ítélt nemzetközi helyzetben az államhatalom megszilárdítását tartotta legsürgetőbb feladatának. Ennek eredményeként rendeletekkel szabályozzák a gyülekezési jogot és sajtótörvényben növelik a hatóságok jogköreit az újságok engedélyeztetésére, büntetést előírva a „sértő magatartás” esetére is. Budapest első Kossuth-szobrát,

Tóth István

alkotását 1913-ban leplezik le a Zugligetben. A szobrot annak emlékére emelték, hogy

Kossuth Lajost

1837-ben a közelben fogták el. Az 1913 januárjában a budapesti Nemzeti Szalonban megnyílik a futuristák és expresszionisták kiállítása. A tárlaton azok a fő művek szerepelnek, amelyek radikálisan átrendezik a festészeti gondolkodás alaptételeit, és hatalmas lökést adnak minden további vizuális kísérletezésnek. Többek közt látható például

Boccioni

A nevetés,

Russolo

A forradalom,

Severini

„Pan-pan" tánc a Monicoban című munkája is.

Wilson és kivándorló magyarok

Beiktatják hivatalába

Woodrow Wilsont

, az Amerikai Egyesült Államok 28. elnökét. 1913 és 1921 között töltötte be az elnöki posztot, elnökségét a reformeri tevékenység jellemezte. Az Amerikai Egyesült Államokban 1871–1913 között csaknem 2 millió magyarországi bevándorlót regisztráltak. Jelentős mértékű visszavándorlás kísérte a kivándorlás folyamatát. A többszöri oda-vissza hajózások miatt a kivándorlók tényleges száma 1,2–1,3 millióra tehető. Magyarországról a tengerentúlra többségében az erejük teljében lévő, 30 éven aluliak vándoroltak, túlnyomó többségük az agrárnépességből került ki. A kivándorlás indítékai közül a legfontosabb a mezőgazdaságban dolgozók viszonylagos túlnépesedettsége, a szélsőséges birtokmegoszlás miatti munkanélküliség-nincstelenség, valamint az a tény, hogy a hirtelen felduzzadó mezőgazdasági népfelesleget, az egyébként gyorsan fejlődő ipar nem volt képes felszívni.

A-vitamin és Bohr-modell

1913-ban szinte egyszerre, egymástól függetlenül fedezik fel az A-vitamint a Wisconsin Egyetem és a Yale Egyetem kutatói. Az egyik kutató

Elmer Werner McCollum

volt, aki ekkor vezeti be a vitaminoknak az ABC nagy betűivel való jelölését is. 1913-ban

Niels Bohr

dán fizikus kidolgozza az atomszerkezet Bohr-modelljét, amelyben az elektronok meghatározott pályákon tartózkodhatnak az atommag körül. Szerinte az elektronok koncentrikusan elhelyezkedő körpályákon keringenek az atommag körül. Ugyancsak ebben az évben

Henry Moseley

angol fizikus összefüggést talál az elemek kémiai tulajdonságai és atomjuk belső felépítése között. Röntgensugarak használatával kimutatja, hogy a mag töltése megfelel az elem atomszámának. Bevezeti a rendszám fogalmát. A radioaktív izotópok felhasználásának ötlete Hevesy György, későbbi Nobel-díjas magyar tudós nevéhez fűződik. Hevesy, akit a „nukleáris medicina atyjának” tartanak, 1913-ban kezdte meg a radioaktív nyomjelzés módszerének kidolgozását.

Szeged 1913

1913-ban kezdődött el a szegedi Fogadalmi templom építése. Az eredeti terveket készítő

Schulek Frigyes

visszalépése után

Foerk Ernő

módosításai alapján fogtak a munkálatokhoz. Június 5-én rendelték el az építés területén álló Szent Demeter (Dömötör) templom szentélyének lebontását, illetve a megmaradó rész használhatóvá tételét. Mivel a templomban sok régi ereklyét és műemléket őriztek, a Műemlékek Országos Bizottsága részéről Foerk Ernőt azzal is megbízták, hogy a lebontásnál a műemlékek ellenőrzését gyakorolja. A város a múzeum számára rendelt fényképsorozattal kívánt örök időkre szóló emléket állítani az épületnek. Szeged közönsége, a papság és a hatóság július 13-án köszönt el a Szent-Demeter templomtól, mely alkalomból

Jászai Géza

címzetes püspök tartott búcsúztató beszédet. Augusztus 2-án kitűzték az új templom alapjait. Az 1913-as esztendő feszült politikai légkörét az országos és a helyi sajtó egyaránt tükrözte. Városunk vezető újságja, a Szegedi Napló – ellenzéki programjához híven – teljes nyíltsággal írt a válságtünetekről, a háborús konfliktusokról és az erősödő tömegmozgalmakról. Móra Ferenc 1913. október 1-jén lett a lap főszerkesztője. Vezércikkeiben (T. Ház – október 25.) éles hangon bírálta a kormány politikáját és aggodalommal szólt a növekvő munkanélküliségről (1913 közepén mintegy 5000—6000 főre becsülték a szegedi munkanélküliek számát!), az egyre súlyosbodó nyomorról, a katasztrofális méreteket öltő kivándorlásról.

Móricz Zsigmond 1913 januárjában járt először Szegeden mint Az Est munkatársa. Cikksorozata (A szegedi papucs, A szögedi ember, A szegedi dudás) később összegyűjtött műveinek Riportok című kötetében is megjelent. Tömörkény a Barlanglakók című darabjának szegedi bemutatójára február 28-án került sor, az író ekkor már több éve a Somogyi-könyvtár igazgatója. Móricz szegedi tárgyú riportjait

Juhász Gyula

szakolcai száműzetésében olvasta. Hazaküldött Szögedi embör - váradi ember című írása és Tömörkényhez írt üdvözlő verse a Szeged és Vidéke január 27-i számában olvasható. Május 29-én áthelyezték a Makói Állami Főgimnáziumba – kicsit közelebb szeretett városához. 1913. október 26-án Juhász Gyula először lépett fel a nyilvánosság előtt Szegeden, ráadásul a város legillusztrisabb társaságának felolvasó ülésén: ekkor tartotta székfoglalóját a Dugonics Társaságban, de a Juhász Gyula-dokumentumokat őrző

Kilényi-gyűjteményében

is találunk még érdekességeket az 1913-as évhez kapcsolódóan...

Sport és mozi

1913. május 1-jén nagyszabású sportünnep keretében adták át a Szegedi Atlétikai Klub felújított pályáját az Ottovay és Winkler szegedi műépítészek terve szerint megépített modern lelátóval - a frissen felújított pályán május 11-én, első nemzetközi labdarúgó-mérkőzésén a bécsi Simmeringer Sport Club ellen a SZAK 3:3-as döntetlent ért el. A szegedi moziügy fellendítője Vass Sándor volt, ő igazgatta az 1913 októberében a Zsótér-házban megnyílt, 850 nézőt befogadni képes Korzó mozit. Vass szerződést kötött a Nordisk- és a Pathé-féle filmgyárakkal. Elérte, hogy e gyártók játékfilmjeit hazánkban egy ideig csak Szegeden vetítették. (Pl. Quo vadis, Germinal stb.) Üzleti érzékét az is bizonyítja, hogy a vidék számára filmkölcsönzőt hozott létre.