Közélet

Magyarok Karácsonya Ópusztaszeren: A lélekben végbement nemzetegyesítés + FOTÓK, VIDEÓ

Magyarok Karácsonya Ópusztaszeren: A lélekben végbement nemzetegyesítés +  FOTÓK, VIDEÓ

2012. december 14., péntek
Magyarok Karácsonya Ópusztaszeren: A lélekben végbement nemzetegyesítés +  FOTÓK, VIDEÓ

Ötödig alkalommal került sor az Ópusztaszeri Történeti Nemzeti Emlékparkban a Magyarok Karácsonyára, amelyet jelképesen a világ minden magyarjának karácsonyaként hirdettek meg. Ahogyan a karácsonyi ünnepek erősítik a családi kötelékeket, hangsúlyozták a szónokok, úgy a mostani alkalom is hozzájárul a magyarok közötti szent kötelékek megerősítéséhez.

Az ünnepség díszvendége

Latorcai János

, az Országgyűlés alelnöke és

Tőkés László

püspök, EP képviselő volt. Az ünnepségen megjelent

Kalmár Ferenc

parlamenti képviselő,

B. Nagy László

kormánymegbízott,

Kiss-Rigó László

megyéspüspök,

Magyar Anna

, a megyei közgyűlés elnöke, több polgármester, politikus, egyházi és közéleti személyiség.

Mindenhol lehetünk igaz magyarok

Az egybegyűlteket

Kertész Péter

, az emlékpark vezetője üdvözölte. Minél több emberhez szeretnénk eljuttatni a felhívást és kérést, miszerint felelősek vagyunk minden egyes nemzettársunkért itthon és szerte a világban. Bárhová is sodort bennünket a történelem, szólított a kötelesség vagy a hivatás, mindenhol lehetünk igaz magyarok. Magyarország az állampolgárság kiterjesztésével kezet nyújtott a világban szétszóródó magyaroknak. Tartsuk meg hitünket, és imádkozzunk az egységért, szólt az igazgató figyelmeztetése. Ahhoz, hogy a 21. század atomizált társadalmának kihívására megfelelő választ tudjunk adni, közösséghez kell tartoznunk, figyelmeztettet az ünnepség védnöke és díszszónoka,

Latorcai János

. Közösséghez pedig akkor lehet teljes szívvel tartoznunk, ha annak nem csak jelenét és jövőjét, hanem a múltját is ismerjük és tiszteljük. Ez az, ami nem engedi a fát kidőlni az évszázadok viharában. A csodálatos Feszty-körképről a szónok elmondta, a festmény egy nemzet időben megfelelt történelmét ábrázolja, melynek sem kezdete, sem vége nem látható.

A képnek nincs se jobb, se bal oldala, viszont érezhető benne történelmi hőseink ereje és tudása. A körkép által is ábrázolt határtalan egységet kívánta megragadni és tartalommal megtölteni az Országgyűlés is, amikor elfogadta az Alaptörvényt. E szerint Magyarország az egységes magyar nemzet összetartását szem előtt tartva felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzését, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzatok létrehozását, a szülőföldjükön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal. A kettős állampolgárság intézményének kiterjesztésével megteremtette a nemzet közjogi egységét. Ez csak az első lépés, figyelmeztetett Latorcai, valódi, határokon átívelő nemzeti közösségről csak akkor beszélhetünk, ha az szellemi és eszmei síkon is kialakul.

A különbségek ellenére is egyek vagyunk

A történelmi tragédiák során az ország határain túlra kényszerített több millió honfitársunk, valamint a világ különböző országaiba került magyarság hatalmas erőt és lehetőséget jelent, de csak akkor, ha képesek vagyunk valamennyiüket összefogni és identitásukat megőrizni. A látszólagos különbségek ellenére mégis egyek vagyunk, egy nemzet. Az évszázadok véráldozatai mindig megteremtették a jövőt, az áldozatok, mint elvetett magok, mindig szárba szökkenve termést, jövőt biztosítottak a magyarság számára, fejezte be Latorcai. Megvalósulóban van a határok feletti nemzetegyesítés, de csak akkor, ha nem csupán formailag, hanem lélekben is végbemegy, figyelmeztetett Tőkés László. A nemzeti Alaptörvény Trianon gyógyítására vállalkozik, összetartozásunkat, egymásra találásunkat, mindannyiunk önazonosságtudatát, identitását erősíti. Az európai közösségben tiszteletben tartják egyes népek, közösségek identitását, legalábbis formailag, mert a globális egyneműsödés korában szükség is van erre. Ennek szellemében járunk el mi, magyarok, amikor azt mondjuk, nem elég európainak lenni. Az lehet igazán jó európai, aki jó magyar is egyben, szögezte le Tőkés. A másik európai irányzat az inklúzió politikája, amely a szegények, a hátrányos helyzetűek, a kitaszítottak, a kisebbségben élők befogadásának elvi és gyakorlati szükségességét hirdeti. Nagyon helyes ez a politika, de rég rossz, ha kimerül jelszavakban, akciókban és külsőségekben. Ennél többre van szükség, véli a püspök, hittre, szeretetre, arra a lelki dimenzióra, amely a Magyarok Karácsonyának szellemében is megvalósult. Annak a keresztény Európának a vállalására van szükség, amelyet egyre többen és egyre provokálóbb módon megtagadnak.

A krisztusi befogadás

Elanyagiasodott világunkban az európai történet sem szól másról, csak a gazdasági válságról. A karácsonyi külsőségek is túlságosan elhatalmasodtak, a régi időket idézik, amikor még télapóról és téli fáról beszéltek nekünk gyermekkorunkban, és az ajándékok hónapjának nevezték advent időszakát. Tőkés szerint ez a szentségtelenség jellemzi a méltán felháborodásra okot adó szegedi kiállítási installációt is. Brüsszelben a városi tanács határozatával tiltották be a karácsonyfa felállítását a város főterére, mert az túlságosan „offenzív” a muzulmánok számára. Jöjjenek a bölcsek, a pásztorok és a mi szívünkben találkozzanak. Útkeresésünk egyetlen gondolatban foglalható össze: a krisztusi befogadásban. A befogadás szellemében –, amikor már-már demográfiai katasztrófa fenyegeti nemzetünket, hiszen 25 év alatt 1 millióval fogyatkoztunk a Kárpát-medencében, ami még háborús időkben is sokkoló adat – egy gyermekellenes világban teszem ezt, ahol Böjte atya összegyűjti az anyátlan, apátlan, hajléktalan gyerekeket és reményt ad nekik, mindannyiunknak. Egy gyermektelen, már-már meddőnek nevezhető európai és magyarországi társadalomban, azt kell mondanunk, mint Krisztus urunk a tanítványoknak: „Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket.” Csak úgy tudjuk leküzdeni a történelmi és társadalmi méretű veszélyeket, ha befogadóvá válunk, befogadjuk a kisdedet, a gyermeket, a szent családot, a szívünkbe pedig a hitet és szeretetet. Akkor van jövőnk. Nem törvény, hanem lelkület kérdése tehát az összetartás. A törvény csak keret, ezt töltjük meg most is tartalommal. Fogadjuk be egymást szeretetben, miként a kovács vak leánya Krisztust, fejezte be Tőkés püspök. Az ünnepséget St. Martin szívhez szólózenei produkciója és Csurka László megrendítő szavalata tette még ünnepélyesebbé és meghittebbé. http://www.youtube.com/watch?v=O82BqW0bhV8&feature=youtu.be

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.