Első fokon elutasította a bíróság Kaiser Ede kártérítési igényét a móri ügyben

Első fokon elutasította a Szegedi Törvényszék Kaiser Edének a móri-ügy kapcsán a Nemzeti Nyomozó Irodával, a Legfőbb Ügyészséggel, a Fővárosi Törvényszékkel és a Fővárosi Ítélőtáblával szemben benyújtott kártérítési igényét – tájékoztatta a törvényszék elnökhelyettes kedden az MTI-t.

Cseh Attila

az MTI érdeklődésére az október 5-én meghozott ítélettel kapcsolatban közölte: az alpereseknek felróható magatartás nem állapítható meg a felperes elítélésével, illetőleg a felperessel szemben lefolytatott büntetőeljárással összefüggésben. Az ítélet szerint önmagában a jogalkalmazó szervek tévedése nem jelent egyúttal felróható magatartást is. A Szegedi Törvényszék álláspontja szerint a polgári peres bíróság a büntetőeljárás törvényességét a személyiségi jogi per keretében – mely jogsértésre

Kaiser Ede

hivatkozott – nem bírálhatja felül, e tekintetben kizárólag a büntetőügyben eljáró hatóságok foglalhatnak állást. A jogalkalmazó téves mérlegelése – mely ebben az esetben megállapítható – nem jelentette a felperes személyiségi jogának a megsértését, így ez alapján nem lehet helye kártérítési igénynek. A Szegedi Törvényszékhez eddig nem érkezett fellebbezés, az erre rendelkezésre álló idő azonban még nem telt le – tudatta az elnökhelyettes. 2002. május 9-én nyolc halálos áldozattal járó bankrablás történt az Erste Bank móri fiókjában. Az ügyben a Fővárosi Bíróság 2004 decemberében még Kaiser Edét mondta ki bűnösnek. A Fővárosi Ítélőtábla döntésével 2005-ben Kaiser Ede tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetése jogerőre is emelkedett.

Kaiser Ede

két és fél éve töltötte a kiszabott büntetést, amikor ügyében 2008 áprilisában perújítást rendeltek el. Az újabb bizonyítékok szerint mégsem ő követte el a móri bűncselekményt, hanem

Weiszdorn Róbert

és az előzetes letartóztatásban 2007 júliusában öngyilkosságot elkövető társa,

Nagy László

. A bíróság 2009-ben mondta ki, nem Kaiser Ede a móri gyilkos.