Új lendületet vett a szegedi ELI-projekt

Felgyorsultak az események, beillesztik az Új Széchenyi-tervbe az ELI-projektet, a kormány pedig még október végén erősítette meg, hogy kiáll az ELI mellett. Eközben a megvalósíthatósági tanulmány tudományos részének végleges verzióját is elkészítette az ELI-HU Nonprofit Kft. nemzetközi munkacsoportja.

Volt időszak, amikor az Extreme Light Infrastructure (ELI) program kapcsán leginkább késésekről, hibákról és a felelősök kereséséről szóltak a sajtóhírek. Most úgy tűnik, lendületet kapott az uniós nagyprojekt, az elmúlt hónapban több megerősítést is kapott. November ötödikén jelentették be, hogy a nemzeti fejlesztési bizottság jóváhagyta három országban megvalósuló lézer kutatóközpont szegedi beruházásának beillesztését az Új Széchenyi-tervbe. Október végén egy tudományos tanácskozás is zajlott Szegeden, melynek legfőbb feladata az volt, hogy a nemzetközi munkacsoport a létrehozandó lézerberendezés koncepcionális terveit, illetve és a berendezések egyéb paramétereit áttekintse, a kialakítsa a megvalósíthatósági tanulmány tudományos részének végleges verzióját. Az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója,

Lehrner Lóránt

arról tájékoztatott, a létrejött felelősségi csoportok számára határidőket is megszabtak a tanácskozáson résztvevők. Az

Osvay Károly

vezette munkacsoport a következő hónapok feladatait is meghatározta. A munkafolyamatban most a tervek független ellenőrzése következik. „Napi szinten nézzük, hogy melyek azok a feladatok, ahol jobban rá kell erősíteni, s melyek azok, amelyek rendben vannak. 2015. december 31-éig szól a projekt első fázisa, jelenleg az általunk is meghatározott és elfogadott ütemterv szerint haladunk a munkánkban” – hangsúlyozta portálunknak Lehrner Lóránt. Hozzátette, a projekt nyár óta rendelkezik engedélyes tervekkel, melyeket benyújtottak a kormányhivatalnak és az érintett hatóságoknak egyaránt. A magyar projektcég folyamatosan konzultál az Európai Bizottsággal a dokumentáció elkészítése során. Az uniós apparátus várhatóan 2013. elején kapja meg az anyagot, és a projekt a bizottság jóváhagyása után indulhat.

A kormánytól is megerősítést kapott az ELI

A kormány ismét megerősítette, hogy kiáll az ELI mellett – ezt tartalmazza a kormányrendelet-módosítás, ami a Magyar Közlöny október 26-i számában jelent meg

Orbán Viktor

miniszterelnök aláírásával. Az ügyvezető arról tájékoztatott, a kormány elé került előterjesztés a projekt paramétereiről, jelenlegi állásáról számolt be. Az első fázis 2015. december 31-éig, míg a második 2017-ig szól, ez utóbbi a lézerberendezés fejlesztését tartalmazza. Költségvetési összegek kapcsolódnak mindkét fázishoz, továbbá egy ütemtervet is a kormány asztalára tettek. „Az a döntés született, hogy a kormány akciótervében, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) nevesítik magát a projektünket, és e szerint folyik tovább a munka. Nagy szükségünk volt erre a lépésre, ezzel tudjuk erősíteni az ELI-projekt létjogosultságát” – ecsetelte Lehrner Lóránt a kormányrendelet-módosítás fontosságát. Hozzátette, tavaly kiemelt projekt lett az ELI, most pedig már az akciótervben is szerepel, a GOP részét képezi. A nemzeti fejlesztési bizottság pedig az Új Széchenyi-tervbe való beillesztését hagyta jóvá. Az ELI (Extreme Light Infrastructure) integrált európai kutatási nagyberendezés magyarországi megvalósítása sok vihart kavart. Orbán Viktor miniszterelnök a

SZEGEDma.hu-nak adott exkluzív interjújában

is kifejtette, az ELI-program megvalósulása Magyarország érdeke, mert nekünk ez a projekt kell.

B. Nagy László

kormánymegbízott pedig arról nyilatkozott még szintén októberben

lapunknak

, hogy az előkészületek során 2008-tól keletkezett csúszás miatt tárgyalásokat kell folytatni az Európai Unióval, hogy a finanszírozás ütemezését meg tudják változtatni. Ezzel kerülhető el, hogy forrásoktól essen el hazánk a projekt kapcsán. A szakemberek 2013. elejére várják az ELI-pályázat végső bírálatát, s a kiviteli tervek birtokában megtörténhet a kivitelezők kiválasztása. A lézerprojektre a jelenlegi uniós támogatási időszakban 47 milliárd forintot hívnának le, míg a 2020-ig tartó következő fázisban nettó 14,3 milliárd forint fordítható a magyar projektre. Az ütemterv szerint a 2015. év végéig tartó első fázisban az épületek mellett a lézerberendezés is elkészül. A nettó beruházási összegből 15 százalék a magyar önrész, a 85 százalék pedig uniós támogatás. Az ELI építését előkészítő ELI-PP projektre a 2008-2010 közötti időszakra 13 ország, köztük Magyarország 6 millió euró támogatást nyert el az Európai Unió 7. keretprogramjában. A végső helyszínek: Prága, Bukarest és Szeged.