Az immár több mint százéves szegedi bölcsészkar épületének sokszínű „arcai” elevenednek meg Szentgyörgyi Anna fotókiállításán, melyet hétfőn nyitottak meg a József Attila Tanulmányi és Információs Központ átriumában.

A Bölcsészettudományi Kar 100 éves épülete címmel nyílt meg a SZTE Bölcsészettudományi Kar és az SZTE Klebelsberg-könyvtár által rendezett tárlat.

Színesen, fekete-fehéren, télen és nyáron, részben és egészben – a fotós lencséje megmutatja az épület minden báját. Szentgyörgyi Anna a szegedi Bölcsészettudományi Kar angol-amerikanisztika szakán szerzett tanárszakos diplomát. A százéves épület nemcsak hallgatóként volt fontos számára, hanem jelenlegi munkahelye is itt van az Angol-Amerikai Intézetben. Gyermekkorától ered az a szenvedély, hogy megörökítse – kezdetben grafikákkal, később fotókkal – környezetét. Digitális fotózással hét éve foglalkozik, témája elsősorban az épített és természetes környezet.

A fotóművész képeit a Csongrád Megyei Levéltár anyagából régi tervrajzok és a Klebelsberg-könyvtár gyűjteményéből régi fényképek egészítik ki.

Tulajdonképpen immár százegy éves a szegedi bölcsészkar épülete – mondta el megnyitó beszédében Csernus Sándor, a BTK dékánja. A régi Korcsolyázó-tó helyén neoromán stílusban épült ház az akkori kor színvonalán a legmodernebb épületek egyikének számított központi fűtéssel és felvonóval – ami egyben ma a Dél-Alföld legrégibb működő liftje… Az épületnek fokozatosan kellett alkalmazkodnia a változó viszonyokhoz, a növekvő hallgatói létszámhoz. Kezdetben a földszinten kaptak helyet a biológusok és a fogorvosok, az első emelet a földrajztudósokat szolgálta ki, a bölcsészkar a harmadik emeletet kapta. A másodikról nem tudni, pontosan mely egységek használták. Néhány éve színes üvegablakok kerültek az épület első lépcsőfordulójához, melyek a hét szabad művészetet és a bölcsészethez közel álló hét múzsát ábrázolták.

Olyan fotósorozatot láthatunk, mely az épület új, virtuális bejárását jelenti olyan aspektusból, amit a kóborló szemlélő nem feltétlenül lát meg, a fotóművész azonban igen – így a dékán. „Az épület él, és őrzi a benne felnövekvő generációk emlékeit” – zárta megnyitó gondolatait Csernus Sándor. A szegedi BTK falai között olyan kiválóságok fordultak meg, adtak elő, tanítottak és/vagy tanultak, mint például Sík Sándor, Illyés Gyula, Veres Péter, Radnóti Miklós, József Attila, Marót Károly vagy Bálint Sándor.