Kultúra

A szegedi bölcsészet otthonának képei + FOTÓK

A szegedi bölcsészet otthonának képei + FOTÓK

2012. november 5., hétfő
A szegedi bölcsészet otthonának képei + FOTÓK

Az immár több mint százéves szegedi bölcsészkar épületének sokszínű „arcai” elevenednek meg Szentgyörgyi Anna fotókiállításán, melyet hétfőn nyitottak meg a József Attila Tanulmányi és Információs Központ átriumában.

A Bölcsészettudományi Kar 100 éves épülete címmel nyílt meg a SZTE Bölcsészettudományi Kar és az SZTE Klebelsberg-könyvtár által rendezett tárlat. Színesen, fekete-fehéren, télen és nyáron, részben és egészben – a fotós lencséje megmutatja az épület minden báját.

Szentgyörgyi Anna

a szegedi Bölcsészettudományi Kar angol-amerikanisztika szakán szerzett tanárszakos diplomát. A százéves épület nemcsak hallgatóként volt fontos számára, hanem jelenlegi munkahelye is itt van az Angol-Amerikai Intézetben. Gyermekkorától ered az a szenvedély, hogy megörökítse – kezdetben grafikákkal, később fotókkal – környezetét. Digitális fotózással hét éve foglalkozik, témája elsősorban az épített és természetes környezet. A fotóművész képeit a Csongrád Megyei Levéltár anyagából régi tervrajzok és a Klebelsberg-könyvtár gyűjteményéből régi fényképek egészítik ki.

Tulajdonképpen immár százegy éves a szegedi bölcsészkar épülete – mondta el megnyitó beszédében Csernus Sándor, a BTK dékánja. A régi Korcsolyázó-tó helyén neoromán stílusban épült ház az akkori kor színvonalán a legmodernebb épületek egyikének számított központi fűtéssel és felvonóval – ami egyben ma a Dél-Alföld legrégibb működő liftje… Az épületnek fokozatosan kellett alkalmazkodnia a változó viszonyokhoz, a növekvő hallgatói létszámhoz. Kezdetben a földszinten kaptak helyet a biológusok és a fogorvosok, az első emelet a földrajztudósokat szolgálta ki, a bölcsészkar a harmadik emeletet kapta. A másodikról nem tudni, pontosan mely egységek használták. Néhány éve színes üvegablakok kerültek az épület első lépcsőfordulójához, melyek a hét szabad művészetet és a bölcsészethez közel álló hét múzsát ábrázolták. Olyan fotósorozatot láthatunk, mely az épület új, virtuális bejárását jelenti olyan aspektusból, amit a kóborló szemlélő nem feltétlenül lát meg, a fotóművész azonban igen – így a dékán. „Az épület él, és őrzi a benne felnövekvő generációk emlékeit” – zárta megnyitó gondolatait Csernus Sándor. A szegedi BTK falai között olyan kiválóságok fordultak meg, adtak elő, tanítottak és/vagy tanultak, mint például Sík Sándor, Illyés Gyula, Veres Péter, Radnóti Miklós, József Attila, Marót Károly vagy Bálint Sándor.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.