Közélet

Szegedi könyvbemutató: szervezett támadás hazánk és miniszterelnöke ellen

Szegedi könyvbemutató: szervezett támadás hazánk és miniszterelnöke ellen

2012. július 19., csütörtök
Szegedi könyvbemutató: szervezett támadás hazánk és miniszterelnöke ellen

A Fidesz kétharmados elsöprő választási győzelme után Magyarország külföldi megítélése ellentmondásossá vált. Politikai hovatartozástól és ideológiai meggyőződéstől függően egymásnak ellentmondó értékelések hangzanak el. Milyen valójában az Orbán-kormány, és mi késztetheti a nyugati politikusok egy részét a negatív ítéletek megfogalmazására, továbbá miként keveredett személyesen a miniszterelnök a támadások középpontjába?

Erre próbálnak választ találni a Kik támadják Magyarországot és miért? című kötet szerzői, két politológus,

Tóth Gy. László

és

Zárug Péter Farkas

, valamint egy közgazdász,

Lentner Csaba

. A Fekete Házban megrendezett könyvbemutatón

Bohács Zsolt

országgyűlési képviselő vállalta a moderátor szerepét, és ő volt a rendezvény házigazdája is.

A kormány elleni támadás az USA-ból indult

Tóth Gy. László a bemutatón arról beszélt, hogy nehéz lenne a véletlen művének nevezni azt a hadjáratot, amely 2011 ősze és 2012 januárja között indult Magyarország és annak miniszterelnöke ellen. A támadás elsősorban az USA-ból indult, pontosabban a Demokrata Párt holdudvarához tartozó politikusok részéről.

Hillary Clinton

jeleskedett ebben, valamint a

Tom Lantos

helyébe lépett

Charles Gati

, a John Hopkins Egyetem professzora, továbbá Washington budapesti nagykövetsége. Őket követte az Európai Parlament liberális, szocialista és zöld frakciója, valamint a pénzügyi körök, alapítványok, hitelminősítők összehangolt fellépése. Mindez azért történik, mert megszűnt a kétpólusú világrend, viszont megmaradt az egyre halványuló amerikai dominancia. A világ újrafelosztása zajlik éppen, ugyanakkor megjelentek a színpadon a komoly versenytársak is Kína, Brazília, Pakisztán, Törökország képében. A kis országoknak óvatosan kell lépkedniük, mert mindenhol taposóaknák veszik körül őket. Az EU és az euró elleni támadás az USA-ból indult, mert a meggyengült dollár tekintélyét a szuperhatalom csak így tudta visszaállítani.

Nyitás kelet felé

Kína be tudná dönteni az amerikai gazdaságot, de nem érdekelt ebben, Oroszország keleti és nyugati nyitása viszont alaposan átalakíthatja a jelenlegi erőviszonyokat. Németország és Oroszország közé beszorult Magyarország nem számíthat az USA-ra, mert Amerika számára a közép-kelet európai térség teljesen érdektelen. Az önző, egoista, agresszív birodalmat elsősorban a profit, a befolyás és a nyersanyag érdekli. Nyilván azért nem tetszik az USA-nak Magyarország függetlenségi törekvése. A szerző szerint az EU-ban is csak addig érdemes maradnunk, amíg megéri, ha már nem találjuk meg számításunkat, ki kell lépnünk. A NATO-nak viszont kénytelenek vagyunk a tagjai maradni, mivel hadsereg szempontjából gyengék vagyunk. Az országnak kelet felé kellene nyitnia, hiszen a jövőnk múlik ezen. A tőkés nagyhatalmaknak nehéz tudomásul venniük, hogy Magyarországon a nemzeti érdekek a legfontosabbak. Ebben a harcban nincsenek barátaink, szövetségeseink, csak magunk vagyunk. Az ország nem áll megszállás alatt, ezért nem kell mindig alkalmazkodnunk!

A bajok a ’70-es években kezdődtek

Lentner Csaba a gazdaságpolitikai kérdéseket boncolgatta. Szerinte a Magyarország elleni hadjárat a ’70-es évek elejére vezethető vissza, amikor a 20 milliárd dolláros adóssággal küszködő ország először folyamodott IMF-segítségért. A privatizáció is úgy zajlott, hogy IMF-hitel fejében beözönlöttek az országba az adót nem fizető, különböző, rendkívüli kedvezményeket maguknak kiharcoló multinacionális vállalatok, amelyek nem az anyagi erejükhöz mérten vettek részt a közteherviselésben, miközben nyereségük jelentős részét is kivitték az országból. Az első Orbán-kormány időszakát leszámítva minden kormány átengedte a terepet a nemzetközi tőkének, amelyet – szent tehén lévén – sem szabályozni, sem ellenőrizni nem lehetett. Ezzel a gyakorlattal szakított a második Orbán-kormány, amikor a nemzetközi nagytőkének a '80-as évektől meglévő profitkivonási lehetőségeit tudatosan és határozottan megakadályozta, s ezzel megsértette az érdekeit. A közgazdász szerint a kormány az itthon maradó jövedelmek maximálására törekszik, legyen szó akár a családokról vagy a kisvállalkozókról. E célt szolgálja az egységes személyi jövedelemadó-kulcs, a családi adókedvezmény, a jelentősen csökkentett társasági adó. Mindezek hatására a 2010-ben még krónikusan beteg magyar gazdaság a gyógyuló gazdaság képét mutatja, amelynek azonban szüksége van még vitaminra. A pénzügyi helyzet stabilizálódott, az IMF-megegyezésre is csak azért van szükség, hogyha az EU már nem tudja finanszírozni a déli államok túlzott deficitjét, azok ne rántsanak bennünket is a szakadékba.

Még csak a monetáris unió hiányozna

A külföldi kézben lévő bankok nem fogják hitelezni a magyar kis- és közepes vállalkozások megerősödését, a hazai élelmiszeripar talpra állítását, ezért mielőbb ki kell építeni az új típusú nemzeti bankrendszert, hiszen a jó és gondos államnak nem csak az a feladata, hogy ellenőrizze, szabályozza a piaci szereplők működését, hanem az is, hogy helyzetbe hozza a hazai vállalkozásokat. Félő, hogy a neoliberális gazdaságpolitikát kritikátlanul átvevő államok most a válság hatására csődbe jutnak, mert képtelenség felhozni őket a fejlettek szintjére, az EU-nak pedig elfogyott a pénze. Óriási szerencséje Magyarországnak, hogy nem tagja a monetáris uniónak. Most már ne is legyünk, inkább a saját utunkat járjuk, összegezte a gondolatait Lentner.

A hiperaktív kormány

A harmadik szerző, Zárug Péter Farkas arra kereste a választ, mi lehet az oka annak, hogy az utóbbi 20 évben egyetlen magyar kormány és egyetlen miniszterelnök sem bonyolódott ilyen komoly konfliktusba a külvilággal, mint a második Orbán-kormány. A válasz egyszerű: egyetlen kormány sem sértett meg annyi érdeket, mint Orbán ilyen rövid idő alatt. Az érdeksérelmek pedig a Fidesz hiperaktivizmusából erednek. A kormánynak volt néhány fontos területe, ahol kényszerből helyesen volt hiperaktív, viszont olyan is előfordult, hogy ez nem vált éppen előnyére. A szerző beszélt arról, hogy a kétharmaddal megnyert választás után az Orbán-kormány zavartalanul hozhatta a törvényeket, és élt is a lehetőséggel. Úgy értelmezték, hogy ez felhatalmazást jelent a rendszerváltó álom végrehajtására, vagyis az alkotmány és a jogrend teljes átalakítására. A másik fő ok a gazdasági viszonylatban bekövetkezett jelentős váltás. A kormányzás első napjaiban még úgy tűnt, a Fidesz is neoliberális gazdaságpolitikát folytat, de aztán Brüsszelben elbeszélgettek vele az irányról, s kiderült, a 3 százalékos hiánycél nem tartható. Hazajőve Orbán megcsapolta a piac legnagyobb haszonélvezőit, és az adókat be is hajtotta. A törvénygyár olyan gyorsan üzemelt, hogy a multik magyarországi leányvállalatai fel sem tudtak ocsúdni, annyit tehettek, hogy értesítették a központban a vállalat vezetőit, hogy így idén és jövőre sem lesz profit.

Ezentúl a multik is adóznak

Ezzel a lépésével a kormány nem kis zavart okozott. Később ezek a törvénykezések jelentős fogást biztosítottak az Európai Uniónak, mikor Magyarországot kritizálta. Zárug Péter Farkas szerint komoly váltást láthattunk a gazdaságpolitikában is, az eddig meg nem adóztatott bankok és multik fizetnek az átlagemberek helyett, ez pedig a nemzetközi cégek gazdasági érdekeit sértette. A nagytőkés vállalatokkal kialakult konfliktusok pedig magukkal vonták a leminősítéseket. A politológus hozzátette, az Orbán-kormányról kialakult negatív kép az ezeknek a cégeknek a hatáskörébe tartozó médiatermékeknek köszönhető. A szerző szerint a kormánynak szüksége lenne a nemzetközi kapcsolatok konszolidálására. A fontos témákat érintő konfliktusokat fenn kell tartani, viszont a szükségteleneket meg kell szüntetni. Stílusban, retorikában, kommunikációban inkább a nyugalmat javasolja. Nem véletlen, hogy a Görögországról szóló rossz hírek miatt – a számítások szerint – az idén 30 százalékkal csökken az ország turizmusból származó bevétele.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.