Közélet

Mi lesz, veled Cserepes sor – felszámolni a gettót 2029-ig?

Mi lesz, veled Cserepes sor – felszámolni a gettót 2029-ig?

2012. május 11., péntek
Mi lesz, veled Cserepes sor – felszámolni a gettót 2029-ig?

A szegedi Cserepes soron található cigánytelepen mintegy 30-35 család él nyomorban. Évtizedek nem tudtak javítani a helyzeten, pedig a Napfény Park bevásárlóközpont idetelepülésével ezek a telkek rendkívül értékessé váltak. Ahhoz azonban, hogy itt bármilyen beruházás elkezdődjön, ki kell telepíteni az itt élő romákat, és felszámolni a nyomornegyedet.

A telepen vannak magántulajdonú és önkormányzati szociális bérlakások, többségük komfort nélküli. Az itt lakók évekig hadakoztak hol a vízművekkel, hol az IKV-val az elfogyasztott vagy el sem fogyasztott vízmennyiség kiszámlázása, vagy az elmaradt karbantartási munkálatok, illetve a magas lakbérek és közös költségek miatt. Évekkel ezelőtt itt tartott sajtótájékoztatóján még a Jobbik is egyetértett azzal, hogy a deszegregációt ki kell terjeszteni a lakhatásra is, és tisztességes eszközökkel felszámolni a Cserepes sori telepet. Munkahelyteremtő programokra van szüksége a szegedi cigányságnak, hangzott el akkor.

A kopasz kutya megnyírása

Rácz László

, a szegedi cigány kisebbségi önkormányzat alelnöke, illetve a közgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának külső tagja elmondta, az itt élő roma kisebbség problémáit részben politikai háttértámogatással, részben saját erőből próbálják megoldani, ami eléggé nehéz, sőt olykor szinte kilátástalan feladatnak bizonyul. Szeged városa segítőkésznek tűnik, papíron meg is ad mindenféle segítséget, de sajnos mire bekerül az ügy a bürokrácia bonyolult rendszerébe, rendre elakad, megfeneklik valahol. A korábbi években beharangozott kilakoltatások is leálltak Szegeden. Rácz szerint csupán egyetlen ilyen volt a közelmúltban, azt is a hódmezővásárhelyi bíróság határozata alapján az ottani ingatlankezelő végezte. „Fogalmunk nincs, ez hogyan fordulhatott elő, de megtörtént. Innen kilakoltatni valakit olyan, mintha egy kopasz kutyát szeretnénk megnyírni” – érvel.

Évekkel ezelőtt, pontosabban 2008-ban elkészült a Cserepes sori romákra vonatkozó antiszegregációs program, de az – Rácz László szerint – úgy rossz, ahogy van, mert a szerzőknek fogalmuk nem volt arról, milyen körülmények között élnek itt az emberek. Az elküldött, kiköltöztetett családok még aznap visszaköltöztek, ha nem ők, Hajdú-Bihar megyéből jöttek cigány családok, és beköltöztek emezek helyére. Csöbörből vödörbe. Most egy képviselővel közösen Rácz Lászlóék megpróbálják újrafogalmazni, átírni az antiszegregációs tervet, amely a második félévben a közgyűlés elé kerül. Ebben nemcsak a Cserepes sori romák ügye szerepel, hanem a városban élő összes cigány problémája helyet kap. Az új antiszegregációs terv sokkal átfogóbb, körültekintőbb, ebből kifolyólag megvalósíthatóbb lesz, mint a régi. A kisebbségi önkormányzat alelnökének meggyőződése, hogy az ügy összetettsége okán a városnak is fel kell karolnia a kezdeményezést. Egy fecske ugyanis nem csinál nyarat. Az alelnök szerint a Cserepes soriak szívesen elmennének, elköltöznének onnan, de nem mindegy, ki milyen jogviszony alapján él a többségében roskadozó házakban. A bérlőknek nem fizet az IKV, hanem felajánl nekik máshol a város területén egy másik bérleti jogtulajdont. A Cserepes sori házakat azonban korábban olyan alacsonyan értékelték fel, hogy nem csoda, ha az emberek elutasították a cserelehetőséget. Egy 3 szobás házat például 2-2,5 millióra értékeltek, ami telekáron is jóval többet ér. Egy független értékbecslő véleményét szívesen meghallgatnák, de olyan még eddig nemigen jelentkezett. A bérleti jogtulajdonosok közül azokat tudnák viszonylag gyorsan elköltöztetni, akiknek nincs közüzemi tartozásuk, vagy csak kevés.

Nem mindenkin tudnak segíteni

Rácz László szerint teljesen hiábavaló lenne akár 8 családot is kiköltöztetni a telepről, két napon belül beköltöznének az üres ingatlanba egyéb roma családok, és minden folytatódna a régi nóta szerint. A Cserepes soron most már nem csak cigánykérdés van, a többségi társadalomból is sokan költöznek ide, az alelnök 3 ilyen családról tud. Érdekes, hogy a cigányok elfogadják őket, nincs különösebb konfliktus közöttük. Az ottani zord élet igazi összetartásra ösztönzi az embereket, teljesen mindegy zsidóról, cigányról vagy magyarról van szó. Az új antiszegregációs programmal létre kell hozni egy munkacsoportot, amelyben helyet kapnak az önkormányzat, az IKV, a kisebbségi önkormányzat képviselői – állítja Rácz. Helyzettanulmányokra alapozva teszik majd dolgukat, s megpróbálnak segíteni azokon, akiken lehet. Ott sem mindenkin, akinek 1-1,5 milliós tartozása van, azon nyilván nem lehet. Az alelnök 2 ilyen családról tud. Az új terv magában foglalja majd a Cserepes sori gettó felszámolását is. Erre viszont csak akkor kerülhetne sor, ha tényleg el akarnak jönni onnan az emberek, minden adósságukat törlesztik, és nem hagynak maguk után közüzemi tartozást. A másik gond azzal van, hogy az IKV által felajánlott udvari lakások nem mindig felelnek meg a lakók elvárásainak. „Egy–két ilyen lakást magam is láttam, siralmas” – folytatja Rácz László, így nincs sok értelme a költözésnek. A Napfény Park bevásárlóközpont felépítésével megnőtt a Cserepes sori házak értéke is, de ebben az ínséges világban már az érték sem igazán számít. A telkek egyeseknek vonzóak lehetnek, de a gettóban található romos állagú épületek nem túl biztató látványt nyújtanak a potenciális befektető számára. Rácz nem egy roma családot ismer, akik szorgalmasan dolgoznak, befizetnek időre minden számlát, csekket, haladnának egyről a kettőre, de mégsem tudnak. A másik réteg nem fizet, mert ha leperkálja a közös költséget, már nem jut neki a vízre, lakbérre, villanyra, egyszóval, nincs miből. Olyan családok is akadnak, akikről azt mondták, elmentek Balassagyarmatra, közben rendszeresen látják őket Szegeden. Lakhelyük már nem itt van, de segélyekért még ide járnak. Laknak valahol, nyilván befogadták őket.

Félre a látszatpolitizálással!

Az igazi megoldás az lenne, ha végre nem csak látszatpolitizálást folytatnának a politikusok, nem csak látszatsegítséget adnának, és azok a milliók, amelyek elfolynak különböző antiszegregációs programokra, tényleg oda kerülnének, ahol a szegénységet tudják felszámolni. Arra nem szabadna pénzt adni – véli Rácz László, hogy bárki is 200-300 ezerért leutazzon Budapestről azért, hogy előadást tartson a cigányság helyzetéről. Az Orbán-kormány kiváló romaintegrációs programokat vitt az EU elé, de ezekből, sajnos, nem sok valósult meg. Mindenhol az etnobiznisz uralkodik, sőt a virágkorát éli. Hála Istennek most már a pályázati pénzeket nem lehet úgy lehívni, mint régen, tisztességesen el kell számolni, meg kell dolgozni érte. Fidesz-KDNP-s területi képviselőként

Nógrádi Tibor

nem szeretne belemenni abba az elméleti vitába, ami a szegregáció és antiszegregáció közötti harcot eldöntené. Egy valami biztos, ami most a Cserepes soron van, az senkinek nem jó, se Szeged városának, se az ott lakó cigányságnak, se a móravárosi magyarságnak. Szeged város közgyűlésének van lehetősége ezen változtatni, és szükséges is, hogy ez mihamarabb bekövetkezzen. „Megválasztásom óta hirdetem, hogy Szegednek egy antiszegregációs politikát kellene kidolgoznia és megvalósítania. Azok a területek, amelyeken a Cserepes sori 'gettó' telkei találhatók, nagyon jól értékesíthetők, hiszen egy kertvárosi rész és egy kereskedelmi zóna között helyezkednek el. Többrétű hasznosítás is elképzelhető, ezek elemzése gazdasági és szakmai feladat” – véli a képviselő. A politikának azt a döntést kellene meghoznia és fölvállalnia – mind a magyarság, mind a cigányság érdekében -, hogy a valódi gondokkal szembenéző, azokat megoldani akaró stratégiát dolgozzon ki. „Nyilván nagy vita lesz belőle, de a megoldást meg kell találni, ezért választottak meg bennünket, ez a feladatunk” — fogalmaz Nógrádi. A képviselő azzal szembesül, hogy minden politikai erő, amely találkozik a Cserepes sor kérdésével, a homokba dugja a fejét, s nem akar szembenézni a problémákkal, csak demagóg, sok esetben politikai indíttatású válaszokat akar adni olyan kérdésekre, amelyek társadalmi megoldásokat sürgetnek.

Antiszegregációs terv nélkül nincs megoldás

A civilekkel, a többségi társadalom lakosaival, a Cserepes sori cigányság képviselőivel, kisebbségi önkormányzati vezetőkkel Nógrádi Tibor felvette a kapcsolatot, mert tisztában van vele, hogy csakis közös összefogással, együttes erővel tudják megoldani a problémákat. Ha ezzel sürgősen nem nézünk szembe, figyelmeztetett a képviselő, csak megoldatlan konfliktushelyzeteket találunk úgy az emberek, mint a társadalmi csoportok között. Amíg nincs meg az antiszegregációs stratégia, addig nem lehet megoldásokról sem beszélni. Az ügyben elmaradtak az egyeztető fórumok, és az érdekképviseletek véleményét sem hallgatták meg, ami lényegesen hátráltatja a megoldást. A képviselő szerint azt a Cserepes sori romát, aki dolgozni szeretne, és szocializálható, azt szocializálni kell, antiszegregációs megoldást alkalmazva kiragadni a cigánytelepről, és elhelyezni máshol a városban, aki viszont bűnöző életmódot folytat, az ellen keményen föl kell lépni, börtönbe zárni. Ezt ki kell mondani, ebben egyet kell érteni romáknak, magyaroknak egyaránt – véli Nógrádi, aki várja politikustársai csatlakozását és segítségét.

A még életben lévő antiszegregációs terv szerint 2029-ig kell felszámolni a Cserepes sori nyomornegyedet. Az itteni ingatlanok olyan állapotban vannak, hogy még a következő telet sem bírják ki, nemhogy 2029-et – véli

Nagy Mihály

, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. Nyitott tűzfalak, hiányos tetőszerkezet, repedezett, nedves falak, sok helyütt életveszélyes ezekben a házakban lakni. Nagy írt egy beadványt a városüzemeltetési irodának, ha megtörténik a tragédia, a felelősséget ők vállalják. Választ máig nem kapott. A magántulajdonban lévő ingatlanok – közel 20 család által lakott házról van szó – többnyire rendben vannak, de a bérleti jogviszonyban lévőknél az IKV-nak komoly, átfogó felújításokat kellene elvégeznie, ott sokkal nagyobb a baj. Nagy Mihály is tud olyan esetekről, hogy számlázzák a víz-és csatornadíjat a Cserepes sor egyes lakóinak, miközben nincs is bevezetve náluk a víz. Kérelemmel fordult Szeged város jegyzőjéhez, hogy vegyék napirendre az első félévben az antiszegregációs terv felülvizsgálatát. Válasz még innen sem érkezett, viszont az egészségügyi és szociális bizottság tárgyalta

Rácz László

és

Ménesi Imre

(MSZP) beszámolóját, amelyben azt javasolják, az IKV vegye fel a kapcsolatot a szegedi cigány kisebbségi önkormányzattal, és közösen segítsék azokat a családokat, akiknél nincs tartozás vagy csak elenyésző összegű, csereelhelyezés ügyében. Januárban kezdek közösen foglalkozni a témával, és azóta jelentős előrelépés is történt.

Az önkormányzatnak egy fillérjébe nem kerül

Május 3-án ismét találkozott Nagy Mihály az IKV egyik vezetőjével,

Soós Ferenccel

, és megállapodtak 2 cigány család kiköltözéséről. Megvizsgálták, hányan adták be az igénylést, és hányan jogosultak az ingatlancserére. Az antiszegregációs terv szerint évente 2 családot emelnek ki a gettóból, akiknek nincs közüzemi tartozásuk, és szívesen el is mennének a Cserepes sorról. Ezúttal 5 család felelt meg a követelményeknek, de csak kettő mehet. Számukra közösen kiválasztják a megfelelő csereingatlant Szeged területén, és néhány hónap után már költözhetnek is. Az IKV pozitívan áll a dologhoz, Nagy Mihály bízik benne, hogy az elköltözöttek is jól járnak.

A társadalmi megújulás operatív programján belül kiírtak egy komplex teleprogramot, amely 100 százalékban támogatott és konzorciumban kellene az önkormányzatnak, a helyi kisebbségi önkormányzatnak, illetve az országos cigány önkormányzatnak közösen fellépniük. 4,7 milliárd forintról van szó, és 40-150 millióra lehet pályázni szociális közösségfejlesztési, oktatási, egészségügyi, képzési/foglalkoztatási programokra. A városnak csak jelzálogot kellene adnia a megpályázott összegre, így 10 fillérjébe se kerülne. Csupán politikai akarat szükséges. A pályázatot augusztusig lehet beadni, tehát jó volna már most lépni. Nagy Mihály szerint talán a kormányzatot is meg kellene győzni, hogy érdemes Szegedre beruházni, és ezt a felzárkóztató programot megvalósítani, hiszen itt is nagy a baj. Alulról szerveződő kezdeményezésre lenne szükség, a cigány kisebbségi önkormányzatnak programja is van, miként lehetne segíteni az elmaradott cigányságon. Ehhez kellene a városvezetés támogatása, illetve a kormányzat segítsége, hogy ide is kerüljön azokból az óriási pénzekből. Nagy Mihály állítja, a rendszerváltás óta állami támogatás nemigen érkezett Szegedre a romák számára. „Ha rosszul tudom, tessék engem meggyőzni, hogy volt, csak a romák éppen nem tudnak róla”— érvel az elnök. Szegeden a cigány kisebbségi önkormányzat magában nem tud pozitív változást létrehozni, helyi politikai, illetve országos akarat szükséges hozzá. A kettő jelenleg nem egy és ugyanaz, sajnos, eltér, s emiatt a cigányok vesztesei a jelenlegi politikai csatározásoknak. Az a baj – véli a cigány vezető, hogy nincs igazi roma képviselő a Parlamentben, aki kiállna a kisebbségek érdekeiért. Akik ott vannak, azok a pártjukat képviselik, nem pedig a cigányságot. Addig nem lesz változás, amíg helyi és országos szinten ez a gyakorlat nem változik meg. Az elnök meggyőződése, hogy egy ilyen pályázattal óriási változásokat tudnának elérni a helyi cigányság életében. Mindannyiunk szégyene lesz, ha érdektelenségből, politikai rövidlátás miatt ez nem sikerül.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.