A madarakat és fákat ünnepelték a vadasparkban + FOTÓK

Barátposzátát és feketerigót is gyűrűztek a vadaspark madárbarát kertjében vasárnap. A madarak és fák napjára megújult kertet végigjárva a látogatók immár azt is megtudhatják, miként tehetik saját környezetüket a madarak és más állatok számára vonzóbbá.

A madarak és fák napját

Chernel István

ornitológus szervezte 1902-ben Magyarországon a világon először, s azóta minden évben egy napot szentelnek e két élőlénycsoportnak. A vadaspark családi programokat szervezett ez alkalomból, mely keretében külön bemutattak egy-egy kiválasztott fajt is. 2012-ben az Országos Erdészeti Egyesület által választott év fája a zselnicemeggy, az év madara pedig a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ajánlására az egerészölyv. A vadaspark madárbarát kertjében korábban a különböző típusú madárodúkat lehetett megnézni, s egy-két madáretetőt. Immár arról is tájékozódhatnak a látogatók például, hogy milyen típusú itatót készítsenek saját kertjükbe. „Van süngarázs, darázs élőhely, madárbúvóhelyek. Az odútanodában a gyerekek kipróbálhatják azt is, hogy milyen lehet például kis cinkének lenni, illetve egy sasfészekutánzatba is belemászhatnak a gyerekek” – sorolta az újításokat portálunknak

Lovászi Péter

. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagja hozzátette, tapasztalataik szerint néhány gyerek nagyon sokat tud a madarakról, több könyvet is olvasott róluk, ismeri élőhelyüket vagy például kedvenc táplálékukat, ám sokan még egy madárgyűrűzést sem néznek meg. „Rettentően elvárosiasodtak az emberek, nem érdeklődnek a környezetükben élő állatok és növények iránt sajnos” – számolt be tapasztalatairól.

Ott jártunkkor egy barátposzátát és egy feketerigót gyűrűzött épp Lovászi Péter. Előbbi madárka a gyerekek simogatását kissé idegesen tűrte, s amint a gyűrűzés és az ehhez tartozó mérések és dokumentáció után szabadon engedték, pillanatok alatt eltűnt a szemünk elől. A szintén hálóval befogott fiatal feketerigó is hangot adott nemtetszésének, s próbált szabadulni Lovászi Péter kezei közül, míg ő elmagyarázta az érdeklődőknek, honnan is tudható, hogy milyen korú a madár. Mint elmondta, csak a hímek feketék, a tojók barnák maradnak, a fiatalok pedig pöttyösek, így könnyedén megállapítható, hogy egy fiókát sikerült befognia. A madár farktolla viszont már teljesen fekete volt, ami azt mutatja, hogy egy hím példányról van szó. Körülbelül száz éve gyűrűzik a madarakat, mely a kutatóknak sok hasznos információt szolgáltat. Vannak madarak, melyeket csak fióka korukban lehet meggyűrűzni, ilyen például a gólya vagy a nagy ragadozó madarak. A technika fejlődése is segíti a kutatók munkáját, hiszen léteznek már olyan chipek, melyek pontosan meghatározzák a madár helyét, sőt akár a külső környezetről is szolgáltatnak adatokat. Ez a modern technológia viszont rendkívül költséges. A hagyományos madárgyűrűzésnél az a cél, hogy minél több kistestű madarat megjelöljenek, így újbóli befogásukkor kiderül, milyen messzire is repültek a gyűrűzés helyétől. Lovászi Péter a gyűrűzést egy harapófogóra hasonlító eszközzel végezte, amit kifejezetten erre a célra alakítottak ki, méghozzá Szegeden.