Florida felfedezése, Kossuth Lajos temetése, Puskás Öcsi születése + VIDEÓK, FOTÓK

Minden nap történik valami, de az elmúlt évek, évtizedek, netán évszázadok is bővelkedtek figyelemreméltó eseményekben: híres emberek születtek és hunytak el, háborúk indultak, békék köttettek, sorsdöntő események történtek e napon.

Névnapok:

Áron, Ferenc, Lévi, Mária, Múzsa, Ottokár, Teodózia, Tünde 1270 éve született Nagy Károly (Charlemagne, Carolus Magnus) frank király 539 éve született Corvin János magyar báró, Hunyadi Mátyás természetes fia 499 éve a Juan Ponce de León vezette spanyolok partra szálltak Floridában. 1512-ben vitorlát bontott s elindult Florida felé. Célja állítólag a mesebeli Bimini-szigetek elérése volt, ahol a legenda szerint az örök ifjúság forrása fakad. Két karavellára való hajósnéppel futott ki, akik között sok beteg és idős is helyet kapott, mondván: a szigeteken úgyis mind meggyógyulnak és megifjodnak.

A Bahamák felé indultak és átkutatták a szigeteket, de nem jártak sikerrel. A betegek közül sokan meghaltak út közben, de a felfedezők továbbhajóztak nyugatra. 1513. március 27-én szárazföldet pillantottak meg, amit olyan virágzónak találtak, hogy Floridának nevezték el. Egy másik változat szerint megérkezésük egy héttel a spanyol húsvét utáni időre esett (Pascua), így a félszigetet elnevezte „La Florida”-nak. Április 2-án partra is szálltak valahol a mai Saint Augustine-től délre. Végigkutatták a szigetnek hitt félsziget partvidékét az északi szélesség 30°-ig, birtokba vették a területet, és többször összecsaptak a bennszülöttekkel. Végül felfedezték a Golf-áramlatot, majd keletnek fordultak és feltérképezték a Bahamák egészét, azonban a csodálatos szigeteket nem találták meg 355 éve halt meg III. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király 287 éve született Giovanni Casanova. Az előkelő származású, művelt Giovanni rendkívül mozgalmas és kalandos életet élt, volt jogász, pap, bűvész, csodadoktor, hegedűművész, lutri igazgató, könyvtáros, nemes társaságok kedvelt vendége és börtönök lakója, de mindenekelőtt ellenállhatatlan nőcsábász. Kalandos élete során megfordult Európa jelentős városaiban, többek közt Magyarországon is. Anyja színésznő volt. Mivel effajta származását élete során gyakorta nem lett volna szerencsés felfedni, később családfát hamisított magának, mely késő középkori spanyol ősökig nyúlt vissza. A társasági életbe egy velencei nemes vezette be, aki mind anyagi, mind szellemi gyarapodását támogatta. Ennek a kapcsolatnak akkor szakadt vége, mikor Casanova elszerette a patrícius feleségét. Botrányos életvitele miatt a velencei hatóságok szabadságvesztésre ítélték az Ólombörtönbe, ám innen megszökött. A vádak között szerepelt a hamis kártyázás, a vallástalanság és a fekete mágia is. Ezután Párizsban élt, itt ő szervezte meg a királyi lottót, mely jelentős anyagi jólétet hozott neki. Később az élet visszasodorta Velencébe, ahol immár az inkvizíció oldalán kémkedett. Élete végén a Wallenstein grófok csehországi Dux kastélya könyvtárában dolgozott. Ekkoriban a felvett neve Seingalt, hogy ne ismerjék fel. Itt írta meg – valóságtartalmát tekintve kétes – emlékiratait, melyben azt állítja, élete során több mint száz nővel volt intim kapcsolata 220 éve az Egyesült Államokban egységes fizetőeszközként bevezették a dollárt. A dollár használatát az Egyesült Államok Konföderációjának Kongresszusa fogadta el 1785. július 6-án, és mára már ez a legelterjedtebb pénznem a világon. Egyes országok az amerikai dollárt használják saját hivatalos fizetőeszközük gyanánt, és sok országban használják nem hivatalos másodlagos fizetőeszközként. 1995-ben több mint 380 milliárd dollár értékben volt forgalomban az amerikai dollár, és ennek a pénzmennyiségnek a kétharmada az Egyesült Államokon kívül volt. 2005-re ez a szám megkétszereződött és majdnem elérte a 760 milliárd dollárt, és becslések szerint ennek az összegnek a fele-kétharmada továbbra is az államokon kívül volt 207 éve született Hans Christian Andersen dán meseíró, költő, regényíró és elbeszélő. A dán, német és görög legendákra és történelmi tényekre, néphitre, valamint kora irodalmi mozgalmaira támaszkodott. Meséi a biedermeier kor legjelentősebb alkotásai, ma szinte a világ minden országában ismertek. Híres meséi: A kis gyufaáruslány, A császár új ruhája, A tűzszerszám, A rút kiskacsa, A kis hableány, A rendíthetetlen ólomkatona, A Hókirálynő. Sokat utazott Európában. Egyik alkalommal járt Magyarországon is, ahol többek közt bejárta a mohácsi csatateret. Mesekönyvei sikerét fokozták illusztrációi; első illusztrátora a szintén dán Vilhelm Pedersen volt. A nagy meseírót idéző tiszteletadás az 1967 óta évről évre világszerte megünnepelt International Children’s Book Day (Gyermekkönyvek Nemzetközi Napja vagy Nemzetközi Gyermekkönyv Nap), amelyet Andersen születésnapján tartanak. Emlékét élteti a nevét viselő kitüntetés, a Hans Christian Andersen Award 202 éve született Gasparich Márk Kilit tábori lelkész, 48-as szabadságharc leverése utáni függetlenségi szervezkedések részese és vértanúja 172 éve született Emile Zola francia író (Nana) 164 éve Táncsics Mihály szerkesztésében megjelent az első magyar politikai néplap, Munkások Újságja címmel 163 éve Gáspár András tábornok honvéd hadteste Hatvan mellett szétverte Schlik császári altábornagy csapatait 140 éve fogadták el G.B. Brayton szabadalmát a gáz-meghajtású autóról 140 éve halt meg Samuel Morse amerikai festő és feltaláló, az elektromágneses távíró megalkotója. Elsősorban nem tudós, hanem festőművész volt, méghozzá képzett. Andoverben a Phillip’s Akadémián tanult, majd 1810-ben diplomát szerzett a Yale Egyetemen. 1811-től 1815-ig Angliában élt, majd a következő tíz évet vándorművészként töltötte; különösen a portrékért rajongott. 1832-ben tért vissza Amerikába, a New York-i Egyetemen (University of New York) mint a festés és rajzolás professzora dolgozott. Az elektromágnesekről egy hazafelé tartó hajón hallott, s ezek után maga is elkezdett foglalkozni a művészettől távol álló témával, s ez volt az első lépés az elektromos telegráf felé. Morse-ra leginkább az általa kidolgozott kódrendszer (Morse-kód) miatt emlékeznek, és nem a műszerre, amely először lehetővé tette ennek használatát. A kódot ma is használják, bár a vezetékes telegráfia mára utat engedett a vezeték nélküli kommunikációnak. 1832-ben álmodta meg a távíró elvét, ezután következett a megvalósítás hosszú időszaka. Az első nyilvános sikert végül az 1837. szeptember 4-én a New York-i egyetemen tartott bemutató hozta meg. Morse akkor fél kilométerrel távolabb levő munkatársa adni kezdte a jeleket, majd az előadóteremben álló készülék ingája tüskéket rajzolt a papírszalagra. Ezután Morse leolvasta a számokat és mivel fejből tudta a kódokat, felolvasta a papíron álló szöveget: „Sikeres kísérlet a telegráffal 1837. szeptember 4-én.” Az egységes nemzetközi jelzésrendszerré vált pont-vonal kombinációt Morse csak 1839-ben dolgozta ki. Az első távíróvonal Baltimore és Washington között épült, amelyen 1844-ben futott végig az első mondat. 118 éve temették el Kossuth Lajost, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vezetőjét Budapesten. 1894 márciusában hosszabb betegeskedés után Kossuthot ledöntötte a lábáról az influenza, végleg ágynak esett. Utolsó betegségének minden mozzanatát mély részvéttel kísérte az ország. 1894. március 20-án, este tizenegy óra előtt öt perccel meghalt. Halálos ágyánál fiai, húga, orvosa tartózkodtak. 1894. március 30-án, kevéssel éjfél után elindult Magyarországra a Kossuth, valamint felesége és lánya hamvait szállító különvonat. Osztrák területen dísztelenség és közöny kísérte a halottat, a csáktornyai határállomás után azonban gyászolók ezrei álltak, térdeltek a vasút mellett, beszédeket mondtak, a Kossuth-nótát énekelték azokon az állomásokon, ahol a Budapestre tartó vonat rövid időre megállt. Kossuth Lajos, a nemzet nagy fia és a főváros díszpolgára holttestét nejének és leányának koporsójával együtt hazahozták, és két nap múlva, vasárnap, április 1-én a Magyar Nemzeti Múzeum csarnokában ravatalozták fel. Budapest városa, melynek díszpolgára volt, nevéhez és érdeméhez méltó temetésről rendelkezett, melyhez az ország minden részéből tódultak a gyászoló küldöttségek. Közadakozás folyt, hogy a Kerepesi úti temetőben levő sírját mauzóleum ékesítse és emlékét ércszobor hirdesse. Az országgyűlésen a képviselőház elnöke, Wekerle Sándor miniszterelnök, Apponyi Albert, Justh Gyula és Herman Ottó adtak kifejezést a nemzet gyászának. Temetésénél Jókai Mór, Horánszky Nándor és Herman Ottó búcsúztatták. Gerlóczy Károly helyettes polgármester a főváros képviseletében szólt. Az országgyűlés küldöttségét Andrássy Tivadar alelnök vezette, mivel az elnök, Bánffy Dezső „halaszthatatlan teendőre” hivatkozva nem tartózkodott Budapesten. Hozzá hasonlóan – Ferenc József utasítására – a temetésen sem a hadsereg tagjai, sem az államhatalmi szervek munkatársai nem vehettek részt hivatalosan. De a Nemzeti Múzeumtól a Kerepesi úti temetőbe közel félmilliós temetési menet kísérte végső útján a magyar szabadság atyját 85 éve született Puskás Ferenc futballista, a legendás Aranycsapat tagja, minden idők legeredményesebb csatára. A kispesti születésű Puskás Öcsi 1942-től a Kispesti Ac-ben focizott, innen került át 1949-ben a Budapesti Honvédhez. 1945–56 között volt a magyar válogatott tagja, legnagyobb sikereit az Aranycsapatban érte el. Nyolcvannégyszeres válogatottsága során 83 gólt lőtt, ezzel minden idők legeredményesebb csatárának számít. 1956-ban külföldre költözött, Spanyolországban telepedett le, és a Real Madrid játékosaként további jelentős sikereket ért el, háromszor volt BEK-győztes. Dolgozott edzőként Görögországban, Chilében, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban és Paraguayban is, 1993-ban néhány hónapig a magyar válogatott szövetségi kapitánya is volt. Nevét 2002 április óta viseli a Népstadion, azaz a Puskás Ferenc Stadion 77 éve fogadták el Sir Watson-Watt RADAR-szabadalmát. Életműve meghatározó hatást gyakorolt a XX. század második felének katonai repülésére. Fiatal éveiben meteorológusként rövidhullámú rádióvevőket használtak a villámlások helyének meghatározására. Watson-Watt vezetésével fejlesztették ki az első barát-ellenség felismerő rendszert, aminek segítségével meg lehetett különböztetni a saját, illetve ellenséges repülőgépeket a RADAR képernyőjén. A rendszer működésének alapelve az volt, hogy a repülőgépre szerelt eszköz, amikor jelet érzékelt a radar felől egy speciális jelet küldött vissza, aminek segítségével a repülőgép azonosítható volt. A rádiólokátor, rövidebben radar (a Radio Detection And Ranging, magyarul rádióérzékelés és távmérés) olyan berendezés, mely az általa kisugárzott rádióhullámok (3 MHz – 110 GHz frekvencia, 100 m – 2,7 mm hullámhossz) visszaverődésének érzékelése alapján különféle tárgyak helyét tudja megállapítani. Elterjedten alkalmazzák a repülésben, a hajózásban, a haditechnikában, a meteorológiában, valamint számos más területen. Az adó és a vevő jellemzően, de nem mindig, egy berendezésbe van építve. Az első rádiólokátorokat az 1930-as években kezdték rendszerbe állítani, a második világháborúban már elterjedten alkalmazták, elsősorban a légvédelmi feladatokra, főleg Angliában és Németországban. A háború alatt Bay Zoltán az Egyesült Izzóban fejlesztett rádiólokátort, ennek segítségével 1946-ban, alig egy hónappal egy amerikai kutatócsoport után (de sokkal nehezebb körülmények között dolgozva, és sokkal pontosabban), a világon másodikként sikerült a Holdról visszaverődést érzékelnie és ezzel megmérnie a Hold pontos távolságát a Földtől 76 éve született Csukás István író, aki az 1960-as évek közepén Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom felé, később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban. Csukásnak ettől kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom-pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is 67 éve halt meg boldog Apor Vilmos vértanú, győri püspök 66 éve született Koltai Lajos filmoperatőr 60 éve hunyt el Molnár Ferenc író, drámaíró, újságíró (A Pál utcai fiúk) 49 éve az MSZMP PB határozatában megszüntette a tanulók származás szerinti kategorizálását 47 éve avatták fel a Dózsa György úton Lenin nagyméretű szobrát 46 éve nyílt meg a Közlekedési Múzeum a Városligetben 42 éve avatták fel Budapesten a kelet-nyugati metró Deák tér és Fehér út közötti, első szakaszát 38 éve halt meg Georges Pompidou francia elnök 34 éve mutatták be a Dallas első epizódját a CBS-n, mint egy 5 részes sorozat első tagját 30 éve argentin katonai egységek Leopoldo Galtieri tábornok-elnök parancsára elfoglalták a Nagy-Britanniához tartozó Falkland-szigeteket, mellyel kezdetét vette a két ország közötti háború. Argentína, amely sohasem adta fel a szigetekre támasztott igényét, az Egyesült Nemzetek Szervezetének megalapításában lehetőséget látott arra, hogy ügyét a világ elé tárja. 1945-ben, az ENSZ alapokmányának aláírásakor, Argentína kijelentette, hogy fenntartja a szigetekre támasztott igényét. Az Egyesült Királyság válaszul népszavazást szervezett a szigetlakók számára a brit kivonulásról. Az 1960-as években párbeszéd folyt a kérdésről brit és argentin diplomaták között, bármiféle eredmény nélkül. A tárgyalásokon a fő súrlódási pont az volt, hogy a kétezer szigetlakó brit származású és a brit uralom híve. 1982. április 2-án Argentína megtámadta a Falkland-szigeteket és a déli Atlanti-óceán más brit területeit. Az Argentínában 1976 óta uralkodó katonai junta arra számított, hogy ez eltereli a közvélemény figyelmét a súlyos gazdasági helyzetről. Felhasználták a szigetek jelentőségét az argentin hazafias érzelmekben. Ez a jelentőség nem volt újkeletű dolog. Brit írók szerint az is bátorított az invázióra, hogy Nagy-Britannia leépítette katonai képességeit az Atlanti óceán déli részén. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa 502-es számú határozatában Argentínát erői visszavonására, mindkét felet diplomáciai megoldás keresésére szólította fel. A nemzetközi reakció vegyes volt. Egyik végletében Argentínát támogatták a latin-amerikai országok, Chile kivételével, másfelől az európai országok Nagy-Britanniát támogatták, Spanyolország kivételével. Végül az utóbbi oldalon foglalt állást az Amerikai Egyesült Államok. A britek expedíciós hadsereget küldtek a szigetek visszafoglalására és megvívták a falklandi háborút. Rövid, de heves légi és tengeri csaták után a brit erők a San Carlos Water nevű helyen május 21-én szálltak partra, szárazföldi hadjáratuk után az argentin erők június 14-én kapituláltak. http://www.youtube.com/watch?v=uhLzDC6bLPE 27 éve a budavári palotában megnyílt az Országos Széchényi Könyvtár. A kötelespéldány rendszer lehetővé teszi a könyvtár számára, hogy rendelkezésére álljon a magyar kiadványok legteljesebb gyűjteménye. A kiadókat utasítás kötelezi arra, hogy a megjelentetett műveikből ingyenes példányt bocsássanak a nemzeti könyvtár rendelkezésére. Az OSZK tehát minden Magyarországon megjelent nyomtatványból két kötelespéldányt kap, de gyűjt nem nyomtatott dokumentumokat is (kéziratok, hangzó anyag, floppy lemez stb.), mindig szem előtt tartva speciális gyűjtőkörét. Az ennek keretébe tartozó dokumentumokat „hungarikum”-oknak nevezzük. A könyvtár gyűjti a finnugor népcsoporttal, a szomszédos népekkel és országokkal kapcsolatos munkákat is. A könyvtár 2006-ban 8 millió egységgel rendelkezik, ezekből több mint 2 millió a könyv, 300 000 az időszaki kiadvány (újságok és periodikumok), és közel 1 millió a kéziratok száma. A térképek száma körülbelül 200 000, a képek és metszetek száma 270 870, a hangzó anyagok száma pedig 16 000. Ezen kívül körülbelül 2,5 millió plakát és aprónyomtatvány található a könyvtárban. Az állományban helyet kapott még 220 000 dokumentum mikrofilmmásolata is. A kétmilliós könyvállomány olyan ritkaságokat is tartalmaz, mint az első Magyarországon nyomtatott mű, a Chronica Hungarorum, amelyet 1473-ban nyomtattak és adtak ki. A könyvtár rendelkezik a legtöbb régi magyar nyomtatvánnyal az országban, ezek az 1711 előtt megjelent könyvek, melyekből az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárában 8500 példányt őriznek. A régi nyomtatványok közül 1814 az ősnyomtatványok száma, ezek keletkezési ideje a könyvnyomtatás első évszázadára tehető. A könyvtárban található a magyar szerzők által írt művek legteljesebb gyűjteménye: például közel 600 kiadvány Petőfi Sándor műveiből és több mint 3000 kiadvány Jókai Mór munkáiból. Híres történelmi személyek, mint Kossuth Lajos vagy Madách Imre könyvtárai szintén értékes részei a könyvtárnak. A könyvtár őrzi a legrégebbi magyar összefüggő szöveget, a Halotti beszédet, az első fennmaradt, ismert magyar verset, az Ómagyar Mária-siralmat, az első magyar törvénykönyv legrégebbi fennmaradt kéziratát (Decretum Sancti Stephani Regis), valamint 32 corvinát Mátyás király könyvtárából, Kölcsey Ferenc kézírásával a magyar Himnusz kéziratát, és számtalan Kossuth, Petőfi, Ady és más kéziratot http://www.youtube.com/watch?v=xN5QZyTXxS4 7 éve hunyt el II. János Pál pápa (Karol Jozef Wojtyla)