Szélsőjobbtól szélsőbalig – pártcsaládok Európában

Cikkünk frissítése óta eltelt 10 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Mennyire szocialista a szocialista és radikális a radikális?

A magyar kormány politikájában és annak kommunikációjában gyakran elhangzik, hogy a Nyugatról érkező kritikaözön, az ellenünk indult hadjárat egyértelműen a magyar baloldal félretájékoztatásának az eredményeként keletkezett. A meggyengült belső ellenzék külső segítséggel akar ilyképpen revansot venni a 2010-es vereségért, állítják egyesek.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a magyar pártok mennyire azonosulnak a külföldi rokonpártok, pártcsaládok főbb irányvonalaival, értékrendjével, megegyezik-e a Fidesz politikája az Európai Néppárt által képviselt értékekkel, a szocialisták úgy politizálnak-e, mint az azonos nevű francia vagy spanyol politikai tömörülés, és a Jobbikhoz vagy az LMP-hez fogható formáció előfordul-e az EU színes politikai palettáján. Miben hasonlítanak, és miben különböznek pártjaink az európai rokonoktól, s vajon a „Magyarország ellen indított hadjáratban” valóban csak a szocialisták, a zöldek meg a liberálisok jeleskedtek?

Az EU-val szembeni kritikák ártanak az országnak

Fábián György, a SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Tanszékének egyetemi docense szerint ez félretájékoztatás. Szó sincs róla, hogy a nyugati politikusok, a média és a gazdasági szereplők a magyar baloldaltól kapott infók alapján és az ő érdekeiket képviselve cselekednének. Az EU legerősebb politikai erejét képviselő Európai Néppárt, amelyhez elvileg a Fidesz is tartozik és a polgári médiumok nyilvánvalóan az európai demokratikus értékeket (a sajtószabadságot, az egyéni szabadságjogokat, a központi bank, a bírói kar függetlenségét) védik és ennek érdekében lépnek fel.

Nemcsak Magyarország ellen, mindenhol, ahol ezeket veszélyeztetve látják. Félreértésen alapul, állítja a szakember, hogy most kivételes kampányhadjárat folyik Magyarországgal szemben. A magyar politika és az ország miniszterelnökének tevékenysége – Fábián szerint – árt Magyarország tekintélyének. Nem a kritikák ártanak, hanem az, ami az utóbbi időben elhangzott az EU-val szemben. A tanár úr Nyugat-Európában ilyen megjegyzésekkel csak a szélsőjobboldalon találkozott, a mérvadó, mértéktartó jobboldal képviselőitől nem hallott még ilyet.

Hasonlóak, mégis különböznek

A politológustól megtudjuk, hogy a vonatkozó szakirodalom pártcsaládokba sorolja a pártokat, amelyek valamilyen társadalmi törésvonalak alapján alakultak ki. Hosszú fejlődési utat jártak be, s mostanra gyűjtőpártokká váltak vagy efelé haladnak, ezért nagyon nehéz megkülönböztetni őket. Vannak jobboldali, baloldali és centrista pártok, de mindegyik valamilyen gyűjtőpárt felé tendál.

A jobboldalon alapvetően 3 párcsaládról beszélünk: a kereszténydemokratákról, a konzervatívokról és a szélső jobboldalról vagy radikális jobboldalról, amely maga is sokszínű. Ezeken belül is lényeges különbségek vannak, hiszen sok minden befolyásolja ezen pártok értékrendjét, továbbá ideológiailag, egyes országok történelmi tradíciója alapján ugyancsak előfordulnak eltérő tapasztalatok, miközben a főbb vonások azért többnyire azonosak. Kelet-Közép-Európában, így nyilván Magyarországon is a történelmi tradíciók oda vezettek, hogy lényeges különbségek alakultak ki. Ehhez a párcsaládhoz tartozik a német CDU, az angol Konzervatív Párt vagy a francia ÜMP stb. Értékrendben nincs nagy különbség közöttük, de a politikai gyakorlatban, a napi politizálás szintjén lényeges eltérések tapasztalhatók.

Az eklektikus Fidesz

A Fidesz, amely meglehetősen eklektikus értékrenddel rendelkezik – nem beszélve arról, hogy a múltban hányszor alakította át arculatát –, a liberálisból lett keresztény-konzervatív értékrend felé haladó párttá vált. A politikatudományban eléggé köztudott, hogy ez a váltás abszolút politikai, pragmatikus okokra vezethető vissza. A Fidesz tehát pragmatikus párt, míg a hasonló nyugati pártok ideológiai értékrendje alaposabb. Náluk fontosabbak ezek a pártcsaládra vonatkozó alapvető értékek a praxissal szemben. A tanár úr szerint a nyugati konzervatív-kereszténydemokrata pártok általában jobbra, tehát a szélsőjobb felé zártak, miközben a Fidesz balra zárt és a szélsőjobb felé nyitott, hiszen az átjárás a Jobbik és a Fidesz között eléggé világosan látszik.

Pártok vonatkozásában 3 vonalról szoktunk beszélni: vannak a nemzeti pártok, a transznacionális pártok és az Európai Parlament politikai csoportjai. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert nem szabad összekeverni az Európai Parlament politikai csoportjait, ahol különböző módon együtt vannak a zöldek, a regionális pártok. Adott a szabály, hány országból hány tag alakíthat pártot. Ez tehát más helyzetet eredményez.

Az Európai Néppárt –, amelynek tagja a Fidesz is – alapvetően szolidaritásból nyilvánvalóan a Magyarországgal szemben zajló viták során a Fideszt támogatta, mellette volt, noha nagyon félszívűnek tűnt ez a szolidaritás. Vannak olyan fontos EU-s alapértékek, amelyeket a Fidesz jelenlegi politikai gyakorlatával nem tart be, vagy megsért, s ez problémákat okoz. Az Európai Néppárt az Unió legnagyobb politikai csoportja jelenleg. Az EU politikai unió is egyúttal, az értékek képviselője nem csak gazdasági vonatkozásban, ezért az alapszabályokat a tagoknak egyformán be kell tartaniuk, figyelmeztet a tanár úr. Az Unión belül ezt a Néppárt is így látja, hiszen az Európai Bizottságban többségében néppártiak ülnek, a legnagyobb frakciójuk is nekik van. A figyelmeztetések, a Magyarországot fenyegető szankciók tehát tőlük is jönnek.

A Jobbiknak nincsen párja

Áttérve a szélsőjobboldalra, a tanár úr nagyobb óvatosságra int. A köztudatban a radikálisok címszó alatt gyakran egybe szokták mosni a fogalmakat, holott itt sokkal nagyobbak az eltérések. A radikalizmus azonos, közös, de ezen belül akár Nyugat-Európában vagy Skandináviában, akár a holland Szabadságpártnál – főleg a munkanélküliség hatására – elsősorban az idegengyűlölet erősödött meg és nincs antiszemitizmus. A legnagyobb különbség, ami a Jobbikot teljesen egyedivé teszi a pártcsaládban, a most már egyértelmű antiszemitizmus megléte. Míg korábban ez csak burkoltan jelent meg, most már olyan jelei vannak, amelyek elfogadhatatlanok nem csak más pártok, de tulajdonképpen a nyugat-európai szélsőjobboldal számára is. Nem véletlen, hogy ezek a pártok nem is tudnak az Európai Parlamentben közös frakciót létrehozni, mert lényeges különbségek vannak közöttük. A magyar, a román, a szlovák szélsőjobb ott nem tud szót érteni.

A szocialistáknál nincs értékrendbeli különbség

A baloldalon, a szocialisták esetében a tanár úr kisebb különbségeket érzékel. A pontosság kedvéért jegyezzük meg, hogy nem a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalícióról beszélünk, ők pillanatnyilag még nem helyezhetők el – legalábbis szervezetileg nem – a nemzetközi palettán, noha ideológiailag, politikailag természetesen ők is a baloldalhoz tartoznak. A szocialisták esetében is elmondható, nagy a különbség az angol Munkáspárt, az olasz Demokrata Párt, a francia Szocialista Párt között, nem beszélve a spanyol szocialistákról.

Az EP-választásokkor a transznacionális pártok közös választási felhívást szoktak közzétenni, s ez nehezen is megy a szocialistáknál, mert meglehetős különbségek tapasztalhatók közöttük, azonban ezek nem értékrendbeli különbségek. A politikai gyakorlatban észlelhetők természetesen eltérések, de teljesen más a nyugat-európai társadalmi és politikai társadalom fejlődéstörténete, mint a közép-kelet európai államokéban. Látványosan megnyilvánuló különbség azért nincs a szocialista pártcsaládon belül. Értékrendjében, működésében, politikájában a hazai szocialista párt nem tér el lényegesen az európai pártrokonok tevékenységétől.

LMP: se ez, se az

Az LMP egy sajátos alakulat Magyarországon, hosszú ideig nem is volt tagja a zöld transznacionális pártnak, csak megfigyelőként vett részt a munkában. Nagyon eklektikus pártról van szó, állítja Fábián György. A nemzetközi politikai mezőnyben a zöldek elvileg szinte mindenhol Nyugat-Európában a baloldalhoz tartoznak. Az LMP bizonyos vonatkozásban baloldali, liberális párt (főleg az emberi jogok vonatkozásában), viszont gazdaságpolitikájukban mást vallanak. Nemzetközi összehasonlításban megállapíthatjuk, az LMP meglehetősen eltér a zöldek fő európai irányvonalától. Tulajdonképpen ők sem vallják magukat teljesen zöldnek, nem is tudni pontosan minek. Amit tudunk, az Lehet Más a Politika. Sem jobboldal, sem baloldal. Azt leszögezhetjük, Nyugat-Európában inkább a baloldalhoz, nálunk a centrumhoz közelálló pártokhoz tartoznak.

Liberális párt, szervezet nálunk ugyan nincsen, de liberálisok azért vannak. Európában is nagyon kevés helyen létezik erős, liberális politikai párt. Léteznek a jobboldalhoz közel álló liberális pártok, úgynevezett konzervatív liberálisok, ugyanakkor beszélhetünk szociálliberális vonalról is. Magyarországon, amíg létezett az SZDSZ, szociálliberális politikát folytatva inkább a baloldalhoz tartozott. A liberális vonulat Gyurcsányéknál is föllelhető, hiszen a szakadás alapvető oka is ez volt. A volt miniszterelnök pártja a liberális, szociálliberális irányt képviselte, bár Fábián tanár úr szerint annál azért inkább balra helyezkedtek el.

Közeledünk vagy távolodunk?

Következő kérdésünk arra vonatkozik, közelednek-e a jövőben a magyar pártok európai pártrokonaikhoz, vagy inkább még jobban eltávolodnak, és még jobban elmélyül közöttük a szakadék. A tanár úr szerint nehéz erre válaszolni, de úgy véli, nem távolodnak. Mindez összefügg azzal is, hogy az ország merre fog haladni, milyen irányt vesz. A Fidesz-kormányzat alatt meglehetősen lefelé megyünk, és 2014-ig nem is látszik, hogy ez megváltozna. A politológus meggyőződése, ha bekövetkezik valamilyen hatalmi váltás, akkor talán a közeledés is gyorsabban megy végbe. Minden az ország politikai fejlődésétől függ, ha folytatódik az EU elleni szabadságharc, a konfrontatív politika, akkor nyilvánvalóan nem tudunk közeledésről beszélni. A tanár úr azon a véleményen van, hogy ennél távolabb már nemigen kerülhetnek a pártok, az ország az európai fősodortól. Elég komoly a szabadságharc, nem valószínű, hogy tovább lehet ezt fokozni, habár a Fidesznél soha nem lehet tudni, véli Fábián György.

Előző sztori

Megye I-es tippbajnok: Tóth Csaba 16 pontos

Következő sztori

Szekszárdon vendégeskedtek a SZEOL AK „öregjei”