Paczolay: a való élethez került közelebb az Alkotmánybíróság munkája (FRISSÍTVE)

Cikkünk frissítése óta eltelt 9 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Feladatkörének átalakítását követően a korábbi elvont szerep helyett a való élethez került közelebb az Alkotmánybíróság (Ab) munkája – jelentette ki Paczolay Péter, a testület elnöke csütörtökön Szegeden.

Az idén eddig 450 panasz, indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, ebből mintegy száz olyan beadvány, amelyben az indítványozó személyes érintettség okán kezdeményezte annak megállapítását, hogy egy adott jogszabály ellentétes az alaptörvénnyel – mondta az elnök az Új kihívások a jogalkalmazásban című konferencián.

Az ilyen ügyek közül Paczolay Péter megemlítette a bírói nyugdíjkorhatárral kapcsolatos beadványt, illetve a nagy energetikai cégeknek a távhő árszabályozásáról rendelkező jogszabály alkotmányosságát vitató keresetét.

Hozzátette: az alkotmányossági panasz, amely így bírói eljárás nélkül is lehetővé teszi a jogalkotói tevékenység kontrollját, bizonyos értelemben helyettesítheti azt a korábbi lehetőséget, hogy az állampolgárok korlátozás nélkül fordulhattak beadványaikkal az Ab-hez.

A keresetek közül 320 olyan, korábban már a testülethez érkezett ügy, amelyet a január 1-je után rendelkezésre álló három hónapos időszak alatt személyes érintettség okán panaszként beadhattak a korábban normakontrollt kérő ügyfelek – tudatta az elnök.

Eddig harminc olyan panasz érkezett a testülethez, amely bírósági döntések alkotmányosságát vitatja. Néhány ügyvéd már szakosodott erre a témára, tőlük sorozatban érkeznek az ilyen indítványok. Az ügyek többsége az előzetes várakozással szemben nem büntetőügy, hanem magánjogi peres ügyekben született bírói döntést kifogásol, illetve a polgári peres eljárás alkotmányellenes alkalmazását állítja – közölte Paczolay Péter.

Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában kifejtette, a felsőbb bíróság tevékenysége a jövőben a kisebb jelentőségű konkrét ügyek helyett egyre inkább az elvi iránymutatás felé tolódik el. A bíróság egyre több energiát fordít majd azoknak a konkrét ügyeknek az elbírálására, amelyek fontosak a teljes ítélkezés elvi irányításának szempontjából.

Ahhoz, hogy a Kúria megfelelően el tudja látni új feladatait, a hagyományos munkaterheket csökkenteni kell. Erre a felülvizsgálati ügyek “megrostálása” teremt lehetőséget, de nem a Nyugat-Európában több országban alkalmazott módszerrel, amely szerint a bírák bizonyos szempontok alapján maguk döntenek arról, mely esetek kerülhetnek a legfőbb bírói testület elé, hanem a polgári perrendtartás szabályainak átalakításával. A várhatóan ősszel hatályba lépő jogszabály tételesen felsorolja azokat a “bagatell” ügyeket, amelyek esetében nincs helye felülvizsgálatnak – tudatta a Kúria elnöke.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke hangsúlyozta: az intézmény stratégiai célja a bíróságok alkotmányos működéséhez szükséges feltételek biztosítása. A bíró számára legyen tárgyalóterem, technika, legyenek elérhetők a jogszabályok, megismerhetők a jogegységi döntések, az elvi határozatok, az Ab ítélkezési gyakorlata.

Az OBH elnöke előadásában kitért az egyes bírósági ügyek áthelyezésével kapcsolatos feladatokra is. Mint mondta, ennek lehetősége már 2011-től adott, tavaly 13 ügy került másik bírósághoz.

Az OBH ajánlást fogalmazott meg arról, hogy mely objektív körülmények teljesülése esetén kezdeményezheti egy bíróság, hogy egy ügyet máshová helyezzenek át tőle – közölte az elnök.

Handó Tünde hangsúlyozta, a bíróságok tekintélyét, az intézményekbe vetett bizalmat rombolja egyes nagy jelentőségű büntető- vagy gazdasági ügyek elhúzódása. Az elnök a teljes bírói kar nevében visszautasította azokat a véleményeket, hogy egy ügy áthelyezésekor nem lenne biztosított a bíró pártatlansága és függetlensége.

Default thumbnail
Előző sztori

13+2 határsértő Röszkén és Nagylakon

Default thumbnail
Következő sztori

Fogadóórát tart a szegedi rendőrkapitány

Legutóbbi hasonló cikkek