Schmitt Pál rendezné az állam és az ortodox egyházak viszonyát

Schmitt Pál köztársasági elnök fontosnak tartja, hogy rendeződjön az állam és az ortodox egyházak viszonya - közölte Vajna Márton, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) külügyi hivatalvezetője hétfőn az MTI-vel, miután az államfő fogadta Arszeniosz Kardamakisz Magyar­or­szágért és Közép-Európáért is felelős auszt­riai met­ro­po­litát a Sándor-palotában.

Vajna Márton

megemlítette, jelenleg öt ortodox egyházat ismer el az egyházügyi törvény,

Schmitt Pál

ugyanakkor arról tájékoztatta

Arszeniosz Kardamakisz

auszt­riai metropolitát, magyar­or­szági és közép-európai exar­cha metropolitát, hogy hétfőn lesz az egyházügyi törvény parlamenti vitája, ennek során tárgyalják majd a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház elismerését is. Ez utóbbival kapcsolatban a metropolita "örömét fejezte ki". Az irodavezető utalt arra: Schmitt Pál azt szorgalmazza, hogy "megfelelő módon képviseltessenek ezek az ortodox egyházak az állam előtt", ezzel összefüggésben pedig támogatásáról biztosította a konstantinápolyi ökumenikus patriarchátust - amelynek vezetője

I. Bartolomaiosz

patriarcha -, s ezzel együtt a fennhatósága alá tartozó ausztriai metropolitát. Vajna Márton szólt arról, hogy az ortodox egyházak támogatása, a templomok tulajdonviszonya "nincs teljesen tisztázva", ami arra is visszavezethető, hogy ezek a felekezetek eddig egyenként tárgyaltak az állammal, és az ortodox felekezeteknek eleddig nem alakult ki egységes képviselete a magyar állammal folytatott tárgyalásokon. Nyugat-Európában azonban, amikor a diaszpórában lévő ortodox egyházakkal tárgyal az állam, akkor az ökumenikus patriarchátus metropolitájával veszi fel a kapcsolatot. Hozzátette: az ausztriai metropolita a tervek szerint

Szászfalvi Lászlóval

, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárával is találkozik hétfőn, illetve a hétvégét is Magyarországon töltötte, hogy tájékozódjon a magyarországi ortodox egyházak helyzetéről, "elsősorban az egyházügyi törvénnyel összefüggésben". Arsze­ni­osz Kar­da­makisz a kré­tai Irak­li­on­ban szü­le­tett 1973-ban. Az athéni egye­tem teo­ló­giai kará­nak elvég­zése után Stras­bourg­ban végezte a dok­tori isko­lát, ahol 2011-ben a kánon­jog dok­tora lett, ugyanebben az évben szen­tel­ték püspökké. Ezt megelőzően a kré­tai Epa­no­szífi Szent György-monostorban élt szer­ze­tesként. Arsze­ni­osz Kar­da­ma­kisz január 15-én láto­ga­tott először Buda­pestre és Belo­i­an­niszba, ahol a víz­s­zen­te­lés litur­gi­á­ját is elvé­gezte, a Magyar­or­szági Exar­chá­tus (részegyház, egyházi szervezet) pap­ja­i­nak és a magyar­or­szági görög dip­lo­má­cia vezetői­nek, az orszá­gos kisebb­ségi önkor­mány­zat vezető­jé­nek, a falu polgármes­te­ré­nek és sok belo­i­an­ni­szi hívő­nek a jelenlétében.