Az új Horthy Miklósra várva + FOTÓK, VIDEÓ

1957. február 9-én, portugáliai emigrációjában, Estroliban halt meg vitéz nagybányai Horthy Miklós, az Osztrák–Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka, akit az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptetett elő.

Horthy Miklós

volt, aki az első világháborút követő proletárdiktatúra összeomlása után megszilárdította az államhatalmat, 1920. március 1-jétől 1944. október 16-ig ő volt a Magyar Királyság kormányzója. 1993. szeptember 4-én hamvait szülővárosában lévő családi sírboltban temették újra.

Megemlékezés a kormányzó sírjánál

Az évforduló alkalmából a kenderesi református templomban gyülekeztek a megemlékezők, közöttük mintegy negyven szegedivel, akik az Új Szegedi Gondolat Baráti Társaságának részéről érkeztek a megemlékezésre.

Cseh Judit

református lelkész imája után a Horthy család síremlékéhez vonultak, ahol

Mészáros Ferenc

katolikus plébános megáldotta a kriptában elhelyezett hamvakat. A Horthy Miklós Tengerészeti Múzeumban

Bodor Tamás

igazgató fogadta és kalauzolta a vendégeket. A Horthy család leszármazottai –

Horthy Éva

asszony képviseletében –, a Vitézi Rendek képviselői, az Új Szegedi Gondolat Baráti Társaság

v. Zetényi-Csukás Ferenc

vezetésével, a Horthy Miklós Tisztelői csoport tagjai,

Szentgyörgyi Dezső

pilóta, Rákóczi Nemzetsége csoport tagjai, az Észak-Amerikai Magyar Polgári Társaság

Tormási M. Judit

vezetésével, az ÚMG Jász-Nagykun-Szolnok megyei tagjai, a Nemzetőrség mintegy tucatnyi tagja és a Jobbik sok képviselője, valamint az ország különböző részéről érkezett látogatók koszorúkat és virágokat helyeztek el a sírnál.

„Olyan hadsereg, amely egymás között marakszik, nem győzhet”

„Bízzunk benne, eljön hozzánk az új Horthy Miklós, hiszen nagy szükségünk van rá” – fogalmazott emlékező beszédében v. Zetényi Csukás Ferenc, a Horthy István Mártírok és Hősök Alapítvány vezetője. „Mert olyan hadsereg, amely egymás között marakszik, nem győzhet. Le kell tehát tenni az egyéni osztály és pártérdekeket és össze kell fogni a megmaradásért. Forduljunk el azoktól, akik széthúzást szítanak és tekintélyt rombolnak. Támogassuk azokat, akik fáradságot nem ismerve, ernyedhetetlenül munkálkodnak a nemzet tömörítésén, és végre oly nehezen megváltott, 500 év óta annyi hiábavaló kiontott vérbe és küzdelembe kerülő nemzeti függetlenségünk megtartásán dolgoznak.”

A megcsonkított ország talpraállítása

Horthy Miklós 1868-ban Kenderesen született, és Fiumében tanult. A Magyar Királyi Hadiflottánál szolgált az I. világháborúban, amikor az olasz hadbalépés kapcsán az Osztrák–Magyar hadiflotta kifutott. Legismertebb az 1917-es otrantói tengeri csata, amelyben Horthy Miklós a flottájával felvette a harcot a sokkal nagyobb erővel rendelkező antant hajóegységeivel és győzelmet aratott. „Majd jöttek a forradalmak, a Nemzeti Hadsereg élén az 1920-as Szegedről való elindulás, és a kormányzóvá avatása” – beszélt a kormányzó életútjáról v. Pintér István hadtörténész. „Képzeljük el azt a szituációt, amikor a világháborút elvesztettük, ott volt a Károlyi-féle hatalomátvétel, a Tanácsköztársaság, az 1920-as trianoni békediktátum, az országcsonkítás, és a román megszállás. Ezek után kellett egy olyan vezetőnek fellépni és átvenni az ország irányítását, aki ilyen kegyetlen helyzetben is helyt tud állni. Ilyen vezető volt vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr.” 1920 márciusától természetesen voltak mellette más politikusok is – többek között Bethlen István, Teleki Pál, Klebelsberg Kuno –, akik ebben a munkában partnerei voltak, így Magyarország a 20-as években gazdaságilag megerősödött, a pengő igen erős és jó pénzzé vált.

Hamis állítások a marxista történetírásban

„A marxista történetírás sok hamis dolgot állított már Horthy Miklósról” – jelentette ki a történész. „Minden ok nélkül évtizedekig ráaggatták a Horthy-rendszerre, hogy fasiszta volt. Azzal is vádolták, hogy nem tudott magyarul, holott anyanyelvi szinten beszélt és erről a fennmaradt beszédei tanúskodnak. Több mint fél évszázadon keresztül gyalázták azt az embert, aki katasztrofális helyzetben vette át az ország irányítását kormányzóként, mint nagy elődei, Hunyadi János és Kossuth Lajos.” 1938 és 41 között Magyarország békés körülmények között szerezte vissza az elrabolt területeinek döntő többségét. Az 1939-ben kezdődött II. világháborúba belesodródott közép-európai kis ország – mely az akkori viszonyok között nem is tehetett mást –, majd a 2. Magyar Hadsereg 1942-ben kivonult az orosz frontra. „Nem lehet a kérdést úgy feltenni, ahogy sokan kérdezik, hogy minek mentünk oda” – emelte ki a hadtörténész. „Az általános vélekedés szerint 150 ezer ember pusztult el ott. Egyrészt nem annyi, másrészt pedig nem elpusztultak, hanem hősi halált haltak és fogságba estek, vagy megsebesültek.”

Végső nyughely a szabad, magyar földben

Amikor 1944. október 15-én a háború menete úgy alakult, Horthy Miklós kormányzónak kötelessége volt az akkor már vesztes háborúból kilépni. Ez nem sikerült neki, és a harcok tovább folytatódtak. A magyar katonák valamilyen szinten az osztrák és olasz részeket is védték, de ezt az 1947-es békeszerződésben nem hálálták meg, visszaállították a trianoni határokat, sőt néhány települést a Csehszlovákia néven létrejött államalakulatnak ítéltek. A háborút követően Horthy Miklós Portugáliába emigrált, ahol még életében úgy rendelkezett, hogy akkor hozzák haza hamvait Magyarországra, ha a magyar föld szabad lesz. Ez 1993-ban történt meg a szovjet csapatok kivonulása után. Ma Kenderesen, a család sírboltjában nyugszik, ahová minden évben eljönnek tisztelői.

Cserép Anikó - Illés Tibor

Tekintse meg a vitéz nagybányai Horthy Miklós Tengerészeti Kiállítóteremben készített filmet! http://www.youtube.com/watch?v=X0zD9uowHvo