Vélemény

Vélemény: Véleményezzük a járásokat!

Vélemény: Véleményezzük a járásokat!

2012. január 16., hétfő
Vélemény: Véleményezzük a járásokat!

Azzal, hogy a járás kifejezés a fenti két sarkalatos törvényben már szerepel, voltaképpen eldőlt, hogy 2013-tól Magyarországon lesznek járások. A közzétett anyagokból leginkább az szűrhető le, hogy a kormány arra kíváncsi, milyen települések tartozzanak össze.

Múlt hétfői írásomban

utaltam rá, hogy szerintem a lakosság véleményét nem szövegszerű jogszabály-tervezetekről, hanem szabályozási koncepciókról kellene kikérni. Másnap a SZEGEDma.hu

közölt is

egy kiváló példát: a kormány kedden

tette közzé

„A modern kori járások és a járási kormányhivatalok kialakítása”

című

tervezetét

. Szerdán

újabb írás

született portálunkon ebben a témában: ezúttal B. Nagy László megyei kormánymegbízott beszélt a Csongrád megyében kialakítandó járásokról. A SZEGEDma.hu két cikkéhez a mai napig összesen 16 (3+13) komment érkezett, melyek közül a kérdéskör lényegét igazán egy sem érintette. Ezzel szemben a Bodrogközben hatalmas felháborodást váltott ki a koncepció, volt olyan polgármester, aki kétségbeesésében egész odáig ment, hogy a Szlovákiához tartozást is

előnyösebbnek látná

. Nézzük hát milyen buktatói is lehetnek a járási rendszer kialakításának!

A szabályozási koncepció…

A kormányzati portálon közzétett

koncepció

egy oldalban foglalja össze a legfőbb sarokpontokat. Kapunk mellé

egy listát

a járásokról és egy

ZIP fájlba tömörítve

térképeket is. A koncepció alátámasztására a

Hétfa Elemző Központ

készített egy tanulmányt

„Kormányozni lehet ugyan távolról, de igazgatni csak közelről lehet jól…”

címmel, melyet két részletben,

nemzetközi

és

történeti

áttekintésre bontva tettek közzé a kormányzati portálon. (Utóbbihoz jó kiegészítés lehet a HVG

elemzése

.) Az európai országok „járásait” bemutató részben megtaláljuk az összehasonlító elemzés szempontjait, ami mindenképpen pozitívum, ellenben a történeti áttekintés mellőzi az egyes korszakok ilyen jellegű összevetését. És ami számomra szintén nagyon hiányzott: a Hétfa

munkatársai

között első ránézésre egyetlen jogászt sem találtam.

…és ami kimaradt belőle

„A kormány által megfogalmazottak szerint a járások az államigazgatás legalsóbb területi szintjét jelentő egységek, melyek az államigazgatási tevékenységek, szolgáltatások döntő többségét minden magyarországi állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben biztosítják”

– írja a

szabályozási koncepció

. Ugyanakkor arról mélyen hallgat, hogy a magyar történelemben a járásokhoz kapcsolódott önkormányzati és bíráskodási funkció is. Vajon ezek 2013-tól megtalálhatók lesznek? Az

Alaptörvény

F) cikkének (2) bekezdése így fogalmaz:

„Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.”

Tehát a járás nem Alaptörvény szerinti területi egység. Ugyanakkor a bíróságok szervezetéről

szóló törvény

járásbíróságokról beszél, igaz azzal a kitétellel, hogy

„Ahol a törvény járásbíróságról, járásbírósági bírósági vezetőről, illetve járásbírósági bíróról rendelkezik, ott 2012. december 31. napjáig a kerületi és városi bíróságot, illetve együtt a helyi bíróságot, helyi bírósági vezetőt, illetve helyi bírósági bírót kell érteni. 2013. január 1-jétől az adott helyi bíróság jogutódja az adott járásbíróság.”

Csongrád megyében jelenleg

öt városi bíróság működik

: Szeged, Hódmezővásárhely, Csongrád, Makó és Szentes székhellyel. A kisteleki és a mórahalmi járás vajon hogyan fogja ezeket érinteni? A járásbíróság név ugyanis magában hordozza azt, hogy az illetékességi területnek érdemes lenne a járáshoz igazodnia. Ezáltal a szegedi járásbíróság a kisteleki és a mórahalmi járás bírósága is lenne, nem is beszélve arról, hogy jelenleg Klárafalva és Ferencszállás a

Makói Városi Bírósághoz tartozik

, de 2013-tól a szegedi járásba kerülnének. A másik vonulat, amiről a tervezet mélyen hallgat, az a járásoknak az önkormányzatokat érintő hatása. A koncepció elsősorban arra helyezi a hangsúlyt, hogy a jegyzői hatáskörbe tartozó államigazgatási ügyek (például építési engedélyezés, okmányiroda), melyeknek igazából semmi közük nincs az önkormányzatisághoz, kerüljenek át a megyei kormányhivatal leányvállalataként működő járási hivatalokhoz. Az új önkormányzati törvény

eredetileg

minden ilyen ügyet elvont volna a jegyzőtől,

a Parlament által elfogadott változat

azonban továbbra is fenntartja a jegyző államigazgatási hatásköreit. A koncepcióból nem derül ki, hogy ez csak elvi lehetőség vagy valóban maradnának ilyen ügyek az egyes településeknél. Másrészt az új Ötv. rendelkezik arról is, hogy a járásszékhely városnak többletfeladatai lehetnek. Az a rendelkezés, hogy

„Jogszabály a hatáskör telepítésével egyidejűleg meghatározza a feladat- és hatáskörellátáshoz szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket.”

, tulajdonképpen bármit jelenthet. A koncepció további eleme,

„a létező ügyintézési helyszínek megőrzése”

pedig az önkormányzati tulajdon államosításához visz el bennünket, ami önmagában egy önálló írás témája lehetne. (Szándékaim szerint lesz is!) Az egyes ügycsoportok áttelepítése egyidejűleg a kormányhivatalokban létesítene munkahelyeket, míg az önkormányzatok által alkalmazott köztisztviselői státuszok jelentős része feleslegessé válna. Vajon a teljes apparátusokat átvenné az államigazgatás? Nem túl valószínű…

Mit is véleményezünk?

Azzal, hogy a járás kifejezés a fenti két sarkalatos törvényben már szerepel, voltaképpen eldőlt, hogy 2013-tól Magyarországon lesznek járások. A közzétett anyagokból leginkább az szűrhető le, a kormány arra kíváncsi, hogy milyen települések tartozzanak össze. Az államigazgatási ügyek szempontjából a szándék nem vitatható, a Bodrogközzel szemben Csongrád megyében igazi problémát nem is okoz. Ami számomra ellentmondásos, hogy a bíróságok és az önkormányzatok szempontjából a járási határok megvonása egyfajta, az ajtón bedugott kisujjnak tűnik, aminek a jövőben egyelőre ismeretlen vonzatai lehetnek. A kormányhoz hasonlóan jómagam is kíváncsi vagyok ebben a kérdéskörben a Kedves Olvasók véleményére, amit bekommentelhetnek a cikk alá, vagy péntekig elküldhetik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárságának a

teruletikozig@kim.gov.hu

e-mail címre.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.