Teljes holdfogyatkozás december tizedikén

Teljes holdfogyatkozás lesz december 10-én: közép-európai idő szerint félegy után kezdődik, és este fejeződik be - olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján.

Az idei év második holdfogyatkozása Magyarországról csak részben lesz megfigyelhető, mivel keltekor a Hold már teljes mértékben az umbrában (árnyékban) tartózkodik. A Dunántúl délnyugati végében lakók pedig már egy, az árnyékból kibukkanó holddarabka keltében gyönyörködhetnek. A fogyatkozást teljes egészében Ázsia, Ausztrália, a Csendes-óceán és Alaszka lakói követhetik nyomon. A félárnyék első érintése közép-európai idő szerint 12.33-kor következik be, és több mint egy óra kell, hogy elnyelje a holdkorongot. Az árnyék 13.45-kor jelenik meg égi kísérőnkön. A Hold a Föld árnyékát a déli széle közelében metszi, így elég hosszú idő, 1 óra 20 perc múlva, 15.06-kor következik be a totalitás. A Hold korongja ötven perc elteltével kezd kibukkanni az árnyékból, és 17.17-kor hagyja el azt, a félárnyék viszont csak 18.30-kor vonul el. A totális holdfogyatkozás 51 perc 8 másodperc hosszan tart. Az árnyék 3 óra 32 perc és 17 másodperc hosszan időz a holdfelszínen, míg a félárnyék első és utolsó érintése között 5 óra 56 perc 28 másodperc telik el. Megérkezik az év legszaporább meteorraja is. A Geminidák december 7-17. között jelentkeznek, és idei maximumuk december 14-ére várható, amikor óránként akár 120 hullócsillagot is észlelhető. "Az észlelést sajnos nagymértékben befolyásolja az erős holdfény, ezért a halványabb rajtagokat még a fényszennyezéstől távoli helyekről se pillanthatjuk meg" - olvasható az MCSE honlapján. Decemberben éri el a napközelséget és maximális fényességét a Garradd-üstökös, amely karácsony táján 7,5 magnitúdós fényességével az esti égbolt látványos égiteste lesz. Vénusz az esti égbolt ugyancsak feltűnő égitesteként tündököl majd, magasan a délnyugati látóhatár felett. A hónap elején másfél, a végén két és háromnegyed órával nyugszik a Nap után. A Mars előretartó, de egyre lassuló mozgást végez az Oroszlán csillagképben. Éjfél előtt kel, az éjszaka második felében figyelhető meg. A Jupiter hátráló, majd december 26-ától előretartó mozgást végez előbb a Kos, majd a Halak csillagképben. Hajnalban nyugszik, az éjszaka első felében a délnyugati égbolt feltűnő égiteste. A Szaturnusz kora hajnalban kel, az éjszaka második felében látható; folytatja előretartó mozgását a Szűz csillagképben. Az Uránusz az éjszaka első felében kereshető a Halak csillagképben, éjfél előtt nyugszik. December 10-én hátráló mozgása ismét előretartóvá változik. A Neptunusz az esti órákban figyelhető meg a Vízöntő csillagképben. Késő este nyugszik.