/

Hende: magyar kibervédelmi stratégiát dolgoznak ki

Cikkünk frissítése óta eltelt 10 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Hende Csaba honvédelmi miniszter szerint Magyarország kibervédelmi stratégiát dolgoz ki, erre a honvédelmi tárca jövő évi költségvetése külön forrást tartalmaz. Karl A. Lamers, a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke a védelmi kiadások visszafogásának veszélyeire figyelmeztetett egy csütörtöki budapesti konferencián.

Az Országházban megrendezett XV. nemzetközi NATO-konferencián a honvédelmi miniszter kifejtette, a számítógépes rendszerek elleni, úgynevezett kibertámadásokkal párhuzamosan a NATO-nak más jellegű kihívásokkal is szembesülnie kell, ezek között említette “az arab világban váratlanul kirobbant” konfliktusokat, a tömegpusztító és hagyományos fegyverek ellenőrizetlen terjedését, a terrorizmust, a politikai és vallási szélsőségek erősödését és a természeti katasztrófák számának növekedését.
Hende Csaba kiemelte, a források jelentős csökkenése miatt a szövetség “nagyon komoly megpróbáltatások elé néz”, ezért a tagállamoknak mindent meg kell tenniük azért, hogy a NATO kohéziója ne sérüljön.

Technológiai szakadék a szövetségesek között

Az európai országoknak “el kell gondolkodniuk azon, hogy védelmi költségvetésük csökkenése mellett” miként maradhatnak korszerű képességekkel rendelkező partnerek – közölte. Véleménye szerint a válság is az oka annak, hogy az Egyesült Államok és Európa közötti “technológiai szakadék” tovább szélesedik, és Európa egyre jobban lemarad Amerika mögött.
Hende Csaba szerint a szervezetnek Oroszországgal stratégiai partnerséget kell kiépítenie, de még sok kérdésben “mély törésvonalak” húzódnak Moszkva és a NATO álláspontja között. Emellett a Nyugat-Balkán is az egész szövetség szempontjából meghatározó régió – mondta, kifejtve, a térség államainak euroatlanti integrációs törekvéseit a teljes transzatlanti közösségnek támogatnia kell, de a régióban még meglévő feszültségek miatt a nemzetközi katonai jelenlét továbbra is indokolt.

Karl A. Lamers, a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke az eseményen elmondta, nem szerencsés, ha a gazdasági válság miatt a tagállamok csökkentik védelmi kiadásaikat, hiszen ez alááshatja a NATO képességét a jövőbeli konfliktusok kezelésére. A válságnak inkább a források felhasználásának hatékonyságát kellene növelnie, például a tagállamok közös fejlesztésekbe foghatnának. A szabadság, a biztonság “nincs ingyen” – hangoztatta.

Szervezeti változás kell a NATO-ban

A politikus emlékeztetett, a NATO új stratégiai koncepciója kijelölte az irányt a szervezet előtt a következő tíz évre. A világ folyamatosan változik, ezért ha a NATO be akarja tölteni a küldetését, vagyis a tagállamok lakosságának és területének védelmét, akkor a szervezetnek is változnia, fejlődnie kell – mutatott rá.
Mint felidézte, egy évvel ezelőtt még nem gondolták, hogy az atlanti szervezet ilyen gyorsan próbálja ki az új koncepció alkalmazhatóságát, de a gazdasági válság, az észak-afrikai és a közel-keleti átalakulások bebizonyították, hogy a koncepció rugalmas és hatékony. A líbiai művelet volt az első lehetőség a stratégia alkalmazására, ez megerősítette, hogy a NATO-n kívül egy szervezet sem képes ilyen gyorsan és felkészülten reagálni – tette hozzá.

Véleménye szerint az arab tavasz országaiban még sok a bizonytalanság, de az biztos, hogy a történtek az egész régió képét megváltoztatták, ezért az euroatlanti közösségnek is meg kell változtatnia hozzáállását a térséghez.
Karl A. Lamers a stratégia kidolgozása óta eltelt egy év eredményeit értékelve elmondta, a tagállamok megerősítették elkötelezettségüket a kollektív védelem mellett, hatékonyabbá tették a szervezet felépítését, így csökkentették a NATO alkalmazottainak számát. A kibervédelem új szakpolitikaként jelent meg a szervezetben, a cél az, hogy a NATO és tagállamai felkészültek legyenek a számítógépes támadások ellen – hangsúlyozta.

Oroszország nem egyszerű partner

Kitért az Oroszországgal fennálló kapcsolatra is, mint közölte, Moszkva “nem mindig egyszerű partner”, de “az együttműködés az egyetlen lehetőség”. A kooperációt a “politikai realitásoknak” kell vezérelniük – fűzte hozzá. Karl A. Lamers megjegyezte: a NATO együttműködését a EU-val is hatékonyabbá, szorosabbá kell tenni.
Az észak-atlanti szervezet tavaly Lisszabonban elfogadta az elkövetkező évtizedre szóló új stratégiai koncepciót. Azon belül szükségesnek ítélte a felkészülést az újszerű biztonsági kihívásokra – így például a számítógépes rendszerek fenyegetettségére -, valamint célként határozta meg az európai rakétavédelem kialakítását. Azt is elhatározták, hogy megreformálják a NATO szervezetrendszerét, csökkentik a parancsnokságok és ügynökségek számát. Mindemellett úgy döntöttek: a tagországoknak jobban össze kell hangolniuk katonai jellegű beruházásaikat, ki kell küszöbölniük a fölösleges párhuzamos fejlesztéseket, hogy a pénzszűke ellenére is a jelenleginél hatékonyabb védelmi képességekre tegyenek szert.

A NATO stratégiai koncepciójának végrehajtásáról szóló rendezvényen egyebek mellett a szervezet válságkezelő képességeinek megerősítéséről, a biztonsági kihívások kezeléséről és a NATO megújított partnerországi kapcsolatairól tanácskoznak. Az Országgyűlés Külügyi Hivatala által szervezett esemény célja, hogy összegezze a stratégia végrehajtásában eddig elért eredményeket, kitekintést nyújtson a szervezet jövőjére és bemutassa, Magyarország hogyan járulhat hozzá eredményesen a szervezet tevékenységéhez.

Előző sztori

Az erdők múltja és jelene a szegedi várban

Következő sztori

Szegeden is veszélyes a levegő