Egyedülálló műszerrel kutatják az Alzheimer-kórt + FOTÓK

Magyarországon és a térségében elsőként és még egyedülállóan a szegedi Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpont laboratóriuma rendelkezik egy nagy teljesítményű, kiemelkedően érzékeny és gyors úgynevezett biolumineszcens és fluoreszcens kisállat-tomográffal, amely lehetővé teszi, hogy egyazon elő állatot hosszú időn keresztül károsító hatás nélkül vizsgáljanak – olyan neurodegeneratív betegségek megelőzését kutatva, mint az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór.

Kívülről, kinézetre: mint egy nagy hűtő. Mégsem hűt. Hiperszuper érzékeny lencsékkel, egy speciális altatókészülékkel és persze egy számítógépes állomással képes a készülék négy oldalról egy adott időpontban egy állatról háromdimenziós felvételt készíteni – ez az új kisállat-tomográf – mutatta be a készüléket

Datki Zsolt

neurobiológus, a laboratórium vezetője. Ha az állat egyes részeit speciális génekkel, vagy anyagok bejuttatásával világításra bírják, a tomográf számos dolgot elárul. Azáltal, hogy élő, teljes szervezetet (in vivo), károsító beavatkozás nélkül (non invazív), és ugyanakkor hosszú időn, hónapokon át (permanens) tudnak vizsgálni, kímélik a kísérleti állatokat – egereket, patkányokat –, ami a humánusság mellett azért is lényeges, mert beszerzésük sem olcsó. Közel százezer forint darabja – árulta el a kutató. Korábban csak úgy tudtak vizsgálni egy-egy hatóanyagot, hogy hónapokon keresztül kezelték az állatokat, majd levágták – ami egyszeri, egy időpontbeli eredményt jelent. Most viszont az is lehetővé vált, hogy hetente egyszer betegyék a gépbe, és minden egyes alkalommal visszajelzést kapjanak a kezelés állapotáról. Így nem egyetlen időpont adatából kell kalkulálniuk. Az sem mellékes, hogy mindig ugyanazt az állatot tudják vizsgálni – korábban, mikor le kellett vágni az egeret, egy másik példány szervezete másként reagálhatott – magyarázta Datki Zsolt.

A vegyészlabortól a klinikai tesztig

No de pontosan mire is jó ez az egész… Datki Zsolt és kollégái az agy méretcsökkenését is vizsgálják az egereken. Neurodegeneratív betegségekkel foglalkoznak, így Alzheimer- és Parkinson-kór elleni gyógyszerfejlesztésekkel. Főként a Magyarországon működő nagy gyógyszergyáraknak végeznek kísérleteket. A labor tevékenysége egy hálózati kutatásba kapcsolódik bele, Penke Botond professzornak több ilyen egysége működik. A neurobiológiai laborba a vegyészlabor után kerülnek a vizsgálandó hatóanyagok. Először sejteken, agyszöveten, majd állatokon tesztelik a gyógyszerjelölteket. Majd megy tovább más típusú laborba, például etológiai vizsgálatokban azt figyelik, javított-e az állat emlékezőképességén a molekula, vagy fiziológiai vizsgálaton az agyhullámokat, sejtaktivitást nézik meg. Az a cél, hogy a gyógyszergyáraknak el tudják adni a fejlesztett molekulát, és jöhessenek a klinikai tesztek.

Kulcs az Alzheimer ellen

Akkor szenved valaki Alzheimer-kórban, ha nem csak azt felejti el, hova tette a kulcsát, hanem ha megtalálja, nem tudja, mire való… – summázza a betegség lényegét a kutató. Eddig az Alzheimer-kórgyógyítás túl későn kezdődött meg. Amikor az agyi elbutulás, a demencia is kezdetét veszi, akkor már a betegség évekkel azelőtt jelen van az agyban. Ilyenkor már csak tüneti kezelés alkalmazható, stimulációval – fejtegette Datki Zsolt. Mint elmondta, a kísérletekben azt is vizsgálják, miként lehetne korai diagnózist felállítani egy egyszerű vérvétellel, amíg tünetmentes a páciens. „Olyan újgenerációs gyógyszereket tervezünk, amelyek ebben a korai szakaszban lesznek majd alkalmazhatóak, és közvetlenül az okozóra, a sérült, úgynevezett aggregált fehérjékre támadnak, és ezeket iktatják ki. Ennek azonban az a feltétele, hogy korán észrevegyék a betegség kialakulásának megindulását” – összegez a szakember.

Látványos javulást várnak