A GMO nem ördögtől való + FOTÓK

A bioenergia, a génmódosított növények, valamint hazánk helyzete a világ energiaversenyében - többek közt ezek voltak a témái a kedd este indult Újszegedi Bioépítészeti Napok előadásainak. A rendezvénysorozat október 22-ig várja tudományos előadásokkal az érdeklődőket.

A természet és az építészet sajátos összefonódását tekinthettük meg a Bálint Sándor Művelődési Ház falain kedd délutántól: domboldalba épített házakat, passzív, saját energiáit újrahasznosító épületeket tekinthettünk meg a falakon. A tárlattal egyben a XIV. Újszegedi Bioépítészeti Napok is megnyitotta kapuit, az érdeklődők október 22-ig hallhatnak előadásokat a Bioépületek sajátosságairól, hazai példáiról, de a fenntartható fejlődés egyéb módszerei is terítékre kerülnek.

Makovecz Imrére emlékeztek

"Rendhagyó módon kell hogy megnyissam az idei, immáron 14. alkalommal megrendezett Bioépítészeti Napokat. A magyar építészet gyászol: nemrég vesztette el ugyanis az egyik legjelentősebb, szinte ikonikus alakját,

Makovecz Imrét

. Hatalmas űrt hagyott maga után, hagyatékában azonban tovább él köztünk" - emlékezett vissza a közelmúltban elhunyt építészre az est egyik házigazdája, és a Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatója,

Kiss Ernő

. Az igazgató személyesen is találkozott Makovecz Imrével, nosztalgiázva gondolt vissza közös munkájukra. "Személye és alkotásai az egész magyar építészetet jelentősen befolyásolta, ami igaz a bioépítészetre is" - húzta alá. Kiss Ernő köszöntőjében felidézte azt a hosszú utat, amit a Magyar Bioépítészeti Egyesület megtett. "Sok mindent vártunk az egyesülettől - persze sok tervet nem sikerült véghez vinnünk, de ez az évtizedes együttműködés, a megtartott tudományos előadások, valamint a három megjelent könyv is azt jelzi, hogy sikeres volt a munkánk" - mondta a rendezvény házigazdája, majd felkonferálta az est két előadóját,

Vidor Ferenc

és

Dudits Dénes

professzorokat.

Nyelvtanilag és élettanilag

Az első előadást

Vidor Ferenc

okleveles építészmérnök tartotta, aki a természet, a biológia etimológiai és filozófiai kérdéseit boncolgatta. A környezetet a kör szóba vezette vissza a professzor, ezt több nyelvre levezetve is be tudta bizonyítani. A biológia egy modern tudományág - fejtegette Vidor Ferenc - az "öko" kifejezés pedig már teljesen újkeletű, modern dolog, aminek értelmezésével a mai napig gondban vagyunk. "Különös keresztezése két tudományágnak a Bioépítészet, hiszen biológusnak és mérnöknek is egyaránt lennie kell az embernek" - mondta az építészmérnök.

Dudits Dénes kutatóprofesszor, az MTA alelnöke főként a biomassza, mint megújuló energiaforrás köré szőtte előadása mondandóját. "Magyarországon az utóbbi évtizedekben megfigyelhető egy elsivatagosodási folyamat, ami legfőképp az Alföld területét sújtja" - álltja a professzor, miközben diagramokkal, statisztikai adatokkal igazolja mondandóját. A klímaváltozást már a saját bőrünkön tapasztalhatjuk, a CO2-koncentráció csökkentése pedig országtól, népcsoporttól és földrajzi fekvéstől függetlenül mindannyiunk közös érdeke. Ennek egyik módja a megújuló energiaforrások használata, melyből a professzor elsősorban a biomasszát emelte ki. Súlyos dilemmát okoz azonban a termőföldek helyes, ésszerű megosztása: a megfelelő energiamennyiség előállításához szükséges területek értékes élelmezési parcellákat foglalnak le, a föld rohamosan növekvő lakosságát pedig egyre nehezebb étkeztetni. A termékenység növeléséhez egy új, kétes hírű megoldást említ Dudits Dénes, ez pedig a GMO, vagyis a genetikailag módosított növények termesztése. "Az előadás a genetikailag módosított növények körüli hiszti ellen is szól: tudomásul kell venni, hogy ez a technológia jelenleg az egyetlen, és legbiztosabb módja a megújuló energiák szerepének növeléséhez" - mondta a professzor, hozzátéve, hogy itt a GMO növényeinek energiává alakításáról, nem pedig elfogyasztásáról beszélt. Azt azonban - nem kis megrökönyödésre - megjegyezte: a Magyarországon fogyasztott szója nagy része genetikailag módosított, hiszen az EU országain kívül ez egy elfogadott és használt módszer a termelés növelésére. A professzor előadása nem kis parázsvitát váltott ki. A magasba lendült kezek nagyrészt a GMO növények behozatalát, termesztését kifogásolták, voltak akik arra lettek volna kíváncsiak, hogy mennyi vegyszert fogyasztunk el a tudtunk nélkül, mások az aktuális politikát ostorozták a mezőgazdaság keserves helyzete miatt. "Célunk volt, hogy tájékoztassuk, felnyissuk az emberek szemét. Manapság már a tudományos kimutatások is szelektálva vannak, csak bizonyos dolgok jutnak el az emberekhez. A Bioépítészeti Napok egyik feladata, hogy neves kutatók, professzorok előadásain keresztül egy kicsit tisztább képet kaphasson az ember ebben a témakörben" - árulta el portálunknak Monostory Péter, a Magyar Bioépítészeti Egyesület elnöke. "A média és sokszor a politika patás-szarvas szörnyet próbált kreálni a genetikailag módosított növények hirdetőiből, itt legalább láthatták, hogy nem erről van szó. Bízni kell a tudományban" - nyugtatott meg az elnök mosolyogva.