Írjon nekünk

Közélet

Semjén: szavazati jogot a határon túli magyaroknak

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

A magyar állampolgárságból egyenes következik, hogy szavazati joguk lesz a határon túl élő magyaroknak Semjén Zsolt szerint. A KDNP-s miniszterelnök-helyettessel a zsombói bölcsőde átadója után beszélgettünk a kormány eddigi munkájáról, illetve az előttük álló feladatokról.



– A kormányváltás óta eltelt közel másfél év. Hogyan értékeli ezt az időszakot, melyek voltak a legfontosabb elemei a kormányzati munkának eddig?

– Ha visszatekintek a kormányzásunkra, akkor elmondható, hogy 2010 második féléve azzal telt el, hogy az ország elkerülje az államcsődöt, amibe a szocialisták taszították. Az égben volt a deficit, amit lehoztunk három százalék alá. Megjegyzem, az egész unióban négy olyan ország van, amelyik lemondhatja magáról, hogy 3% alatt tudja tartani a költségvetési hiányt. Miközben az Európai Unióban nulla a növekedés, nem éri el az 1%-ot, gondoljunk például Németországra vagy Franciaországra, addig Magyarországon 2% közelében van a növekedés. Nyilvánvaló, hogyha Németország kicsit összekapná magát, s a német növekedés 2-3% lenne, akkor Magyarországon is 3% fölött lenne, hiszen hazánk exportorientált gazdaság, ami alapvetően a német gazdaságtól függ. Összefoglalva, az első félévünkben stabilizáltuk az ország pénzügyi helyzetét, elkerültük azt, hogy Görögország sorsára jussunk. Gazdaságpolitikánk növekedésorientált, ami elsősorban az adócsökkentésben nyilvánult meg és a bürokrácia leépítésében. Biztosítottuk, hogy az ország elindult a növekedés útján, ha pedig az európai konjunktúra kicsit jobb lenne, és Németország, Franciaország gazdasága magához tér, akkor hazánk gazdasága is lényegesen előre tud lépni.

– Most az őszi parlamenti ülésszak alatt közel harminc törvényt kell elfogadniuk a képviselőknek. Bírni fogják ezt a feszített tempót?

– Bírnunk kell, vagyis bírni fogjuk. Az idei esztendő első félévében fő feladatunk az alkotmány megalkotása volt, most a második félévben pedig valóban az, hogy azt a közel 30 sarkalatos törvényt, ami az alkotmányból következik, meghozzuk. Ilyen többek között a közoktatási és a felsőoktatási törvény, az egészségügy kérdése, választójogi törvény, hogy csak hogy a legfontosabbakat mondjam. Az a nem titkolt politikai célunk 2012-re, szimbolikusan január elsejére, hogy az ország közjogi berendezkedését lefektessük, és 2012-ben már csak be kelljen járatni. Magyarországot gazdasági értelemben az államadósság ölte meg, hiszen a szocialista kormányok idején GDP-arányosan nézve 53%-ról ez felment 82%-ra. Ennek az adósságterhe már rettenetes nagy volt. Legfőbb célunk, hogy az adósságból ki tudjunk szabadulni, amennyire csak lehet, ezért volt lényeges lépés, hogy azokból a pluszbevételekből, amik befolytak és amit az ország gazdasága lehetővé tett, azokból az államadósságot kezdtük el leszorítani. Annak, hogy ez ne termelődjön újra két alapvető feltétele van az alrendszerek szintjén. Egyrészt kulcskérdés, hogy a nyugdíjrendszer működőképes legyen. Ezért volt elengedhetetlen a banki és üzleti alapú magánnyugdíjpénztárak visszaterelése az állami szolidaritásba, illetve a privilegizált 40 éves rendőrök nyugdíjának a rendezése. Nonszensz, hogy mindenki másnak az öregségi nyugdíjért kell dolgozni, míg néhány kiválasztott csoportnak, mint például a katonák és rendőrök 40 éves korukban vígan elmehettek nyugdíjba. Ezt nem tudja fenntartani az ország. A nyugdíjrendszer volt az első nagyobb rendszer, amit rendeztünk, most pedig a társadalombiztosítás alrendszere következik. El kell érni, hogy a befizetések és a kifizetések lehetőleg arányban legyenek, és ne kelljen irreális összegeket folyamatosan a költségvetésből átpumpálni az egészségügybe, hanem lehetőleg minél inkább egy működőképes rendszert tudjunk létrehozni. Ezek a feladatok várnak ránk ősszel, illetve például a választójogi törvény megalkotása is.

– Azt, hogy a határon túli magyarok kapjanak-e szavazati jogot, viták kísérték már eddig is. Ebben a kérdésben mi az ön álláspontja?

– Mindig azt mondtam, hogy a határon túli magyaroknak lesz szavazati joga. Egyrészt az állampolgárságból definitíve következik a szavazati jog, vagyis az állampolgárság lényeges eleme. A körülöttünk lévő országok szintén megadták határaikon kívül élő nemzettársaiknak e jogot, például Szlovákia, Csehország, Szerbia, Horvátország és Románia is. Az unió 27 tagállamából 24-ben szavazati joga van valamilyen formában a határon túl élőknek, így természetes, hogy a magyarság is megkapja ezt. Az egyik radikális lépésünk az volt, hogy 386-ról 200-ra csökkentjük az országgyűlési képviselők számát. Ennek kicsit több mint a fele egyéni választókörzet lesz, vagyis például Szegeden az szavazhat, akinek oda szól a lakcímkártyája. A listák tekintetében viszont jelentős változás várható, meg fogjuk szüntetni a megyei listákat, az uniós választásokhoz hasonlóan egy országos pártlista lesz, s ugyanarra a listára lehet majd szavazni Budapesten, Szegeden, Pécsett, Sepsiszentgyörgyön és Los Angelesben.

– A közoktatásai törvényt is kiemelte az ősszel a képviselők előtt álló feladatok közül. Zsombón most egy óvoda átadóján vett részt, mely intézmény mellett óvoda és az általános iskola is immár egyházi fenntartásban működik. Mit tart a legfontosabbnak az egyház által fenntartott intézmények terén?

Kiss-Rigó László megyés püspök akkor vesz át intézményt, amikor azt a lakosság elsöprő többsége akarja. Itt Zsombón 90% szavazott az átvétel mellett, mégis érték támadások. A legviccesebb, hogy olyanok részéről, akinek a gyereke nem is járt oda. Hangsúlyoznám hogy az egyházi iskolák az állampolgárok szabad akaratából működnek, és az államnak kettős feladata van az ilyen intézményekkel. Mint intézményben biztosítani kell a vallásszabadságot, és mivel közfeladatot átvállaló intézményről van szó, biztosítani kell a működéséhez szükséges feltéteket. Hiszen az állam és az önkormányzat válláról vesz le terhet az egyház. Az egyházi iskolák színvonala magas, és olyan plusz értéket tudnak hozzáadni a tanításhoz szellemiekben és lelkiekben, ami az egész közösségnek a javára válik.

– Megvalósult-e a kormányváltás óta minden, amit az egyházi fenntartású iskolák terén szeretett volna elérni a kormány?

– Az általam legfontosabbnak tartott dolgot megvalósítottuk, ez a diszkriminációtól mentes finanszírozás. Ha az egyház a lakosság akarata alapján átvesz egy intézményt, és ott közfeladatot lát el, akkor fillérre ugyanazt a közpénzt kell kapnia, mint a hasonló feladatot ellátó állami vagy önkormányzati intézménynek. Az egyenlő finanszírozás volt a kormányprogramban a kitűzött célunk, ezt meg is valósítottuk. Az embereknek kell eldönteniük, hogy milyen típusú intézményt szeretnének.

– Vannak esetek, amikor viszont azért kezdeményezik egy-egy intézmény egyházi fenntartásba vételét, mert az önkormányzatoknak egyszerűen nincs pénzük a fenntartásra…

– Fillérre ugyanennyi támogatást kap a gyerek után bármely típusú intézmény, a különbség csak az, hogy az egyházi iskolába járó gyerek az országos átlag alapján kapja meg, az önkormányzatoknál pedig nagy a szórás, hiszen vannak gazdagabb és szegényebb települések. Valóban előfordulhat, hogy egy önkormányzat számára anyagilag nagy megterhelés egy iskola, de az egyház soha nem vesz át úgy egy intézményt, hogy elsöprő állampolgári akarat ne lenne mögötte. Meggyőződésem, sokkal több egyházi iskolára lenne igény, de pont az egyház mondja azt, hogy arányait tekintve nem szívesen vesz át több oktatási intézményt, hiszen miután negyven évig üldözték az egyházat, nincs annyi szerzetes és papi hivatású, ami lehetővé tenné, hogy lényegesen több intézményt tudjanak szellemi tartalommal megtölteni.

Kommentek

Hírzóna

Mától kézbesítik az EP-választás értesítőit

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A dokumentum a választópolgár személyes adatai közül csak a nevet, születési nevet, születési időt és a lakcímét tartalmazza.

Tovább olvasom

Hírzóna

Sikeres volt az újabb szegedi Bikesafe-akció

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Áprilisban folytatódik a kampány.

Tovább olvasom

Közélet

Szeged ízei 3. rész: steak nagyhatalommá válik a Monster Downtown

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A belvárosi étteremben közel szeretnék hozni a gasztronómiát a szegediekhez.

Tovább olvasom

Aktuál