Albizottság alakul a deviza-eladósodás okainak feltárására

A 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárására, valamint az esetleges kormányzati felelősség vizsgálatára is albizottságot hoz létre az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága.

A parlamenti testület erről hétfőn döntött a fideszes

Papcsák Ferenc

indítványára, a kormánypárti képviselők és a Jobbik igen szavazataival. Az LMP tartózkodott, az MSZP pedig nem szavazott, mondván, nem kívánnak részt venni egy koncepciós eljárás elindításában, az "albizottságosdit" politikai cirkusznak tartják. Az albizottság feladata lesz az eredetileg indítványozottak mellett az LMP javaslatára az is, hogy megállapításai összegzése után rendszerszintű javaslatokat is tegyen annak érdekében, hogy a jövőben ne alakulhasson ki a deviza-eladósodás terén a maihoz hasonló helyzet. A testület elnökét és további négy tagját a Fidesz adhatja majd, egy másik alelnököt - a Jobbik kérésére - a Jobbik delegál, egy-egy tagot az MSZP és az LMP küldhet a testületbe. Az előterjesztő Papcsák Ferenc és a kormánypárti többség nem támogatta - többek között - az LMP-s

Schiffer András

azon javaslatát, hogy az albizottság által vizsgált időszak egészüljön ki az elmúlt 15 hónappal, mint ahogy a szocialista

Ipkovich György

indítványát sem fogadták be, hogy a testület az önkormányzati hitelállomány alakulását is tekintse át. A kezdeményezések elutasításának indoklásaként Papcsák Ferenc azzal érvelt, az önkormányzatok devizahitel-állományának vizsgálatára ott van az önkormányzati, míg a kkv-szektoréra - amelynek vizsgálatát az LMP javasolta - a gazdasági bizottság. Az ellenzék részéről az a vélemény hangzott el, hogy a kormányoldal azért nem vizsgálóbizottságot alakít, mint azt korábban az LMP és a Jobbik is kezdeményezte, mert az kötelezően paritásos testületként működhetne, így viszont biztosított a kormánypárti többség. Az alkotmányügyi bizottság megválasztotta a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság tagjait: az elnök

Cser-Palkovics András

(Fidesz) lett, a testület alelnöke frakciótársa,

Mátrai Márta

és a szocialista

Steiner Pál

; a fideszes tagok

Budai Gyula, Gruber Attila

és V

arga István

, a Jobbik

Gyüre Csabát

delegálja, és a független

Pősze Lajos

is tag lett. Az LMP "ebben a cirkuszban nem vesz részt" - indokolta Schiffer András a testület munkájától való távol maradásukat. Szerinte jogi felelősség vizsgálata nem lehet parlamenti testület dolga, az egész egy színjáték csak annak elfedésére szolgál, hogy a kormány gazdaságpolitikája megbukott. A testület tagjai szavaztak az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló, egyes jövedéki adók emeléséről döntő törvényjavaslathoz érkezett zárószavazás előtti módosító indítványokról is, amelyek mindegyikét támogatta a kormánypárti többség. Az ellenzék mindhárom pártja vitatta, hogy a javaslatok házszabályszerűek lennének, mondván, azok nem koherenciazavar feloldását szolgálják. Az LMP és a Jobbik ennek kapcsán arra is kitért: különösen visszás ez az eljárás annak fényében, hogy egyes módosításokat akár lobbiérdekek is motiválhattak.