A Jobbik az Alkotmánybíróságot sürgeti a Biszku-ügyben

A Jobbik ismételten felszólítja az Alkotmánybíróságot (Ab), hogy minél hamarabb hozzon döntést a Biszku Bélával szembeni bírósági eljárással kapcsolatban - jelentette ki Szilágyi György ellenzéki országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

A jobbikos politikus felidézte: 2010 júliusában lépett hatályba az a törvény, amelynek értelmében büntethető a nemzetiszocialista és kommunista bűnök tagadása. Márpedig a Jobbik szerint 2010. augusztus 4-én

Biszku Béla

a Duna TV egyik műsorában pontosan ezt tette kijelentéseivel.

Szilágyi György

még tavaly augusztusban feljelentést is tett az ügyben és az ügyész vádat is emelt. Csakhogy az eljáró bíró idén februárban felfüggesztette az eljárást és az Ab állásfoglalását kérte. A taláros testület február 25-én közleményben tudatta, hogy soron kívül vizsgálja az indítványt, amelyben azonban azóta sem született döntés. A Jobbik ezért ismételten felszólítja az Ab-t az állásfoglalás mihamarabbi elkészítésére, valamint újra benyújtják azt a korábban a kormánytöbbség által tárgysorozatba sem vett törvénymódosító javaslatukat, amely eljárási határidőt szabna az Ab számára - tette hozzá Szilágyi György. Az 1921-ben született Biszku Béla belügyminiszterként az 1956-os forradalmat követő megtorlások egyik irányítója, 1961-től két éven át miniszterelnök-helyettes, majd 1978-ig az MSZMP KB titkára volt. Az elmúlt húsz évben nem adott interjút; tavaly nyáron először állt a nyilvánosság elé az után, hogy a mozikban júniusban bemutatták a róla szóló, Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmet. Biszku Béla tavaly augusztus 4-én, a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak, nemzeti tragédiának mondta.