/

A bölcsességről tanácskoznak a bibliatudósok

Cikkünk frissítése óta eltelt 10 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Idén 23. alkalommal rendezik meg a bibliatudósok konferenciáját Szegeden, melyen ezúttal is számos országból érkeznek előadók a keresztény testvéregyházak képviseletében.

A Tisza-parti városba érkezik az újszövetség-kutatás két kiemelkedő tudósa, Ulrich Luz (Bern) és Joachim Gnilka (München) professzorok, valamint Akijama Manabu professzor Tokióból, Ludger Schweinhorst-Schönberger professzor Bécsből, Johannes Marböck professzor Grázból, illetve Anton Tyrol a szlovákiai Rózsahegyről.

Bölcselnek

Mi tesz bölccsé? Az emberi tapasztalat, vagy az Isten? Miért fontos a generációk párbeszéde? Kit érdekel az atyák bölcsessége? Ki érti meg Isten bölcsességét? A bölcsesség azonos az okossággal és az információ gazdagságával vagy a tudományokban való jártassággal? Manapság a bölcsesség fogalmát jelzőként gyakran csak rendkívüli helyzeteteket megoldó politikusokra, vallási, vagy világi közösségi vezetőkre alkalmazzák, de lehet egy egyszerű ember is bölcs? Az pedig mindenki által elfogadott közhelynek számít, hogy a család megőrzéséhez és a gyermekek felneveléséhez bölcsességre van szükség.
A héber hokma és a görög szofia közel áll egymáshoz, de nem azonos fogalmak. Mindkettőt Isten ajándékának tekintették a bibliai korban, amelyre kellő lelki állapotban, mint isteni ajándékra, bárki rátalálhat. Az ószövetségi Bibliában a prófétai szövegek után külön könyvcsoport foglalkozik a bölcsesség témájával (Bölcsesség, Jób, Prédikátor, Sirák fia könyvei stb.), mely szövegek sok hasonlóságot mutatnak a Közel-Kelet más bölcsességi gyűjteményeivel is. De más bibliai prózai és költői könyvekben is találunk bölcsességi szöveggyűjteményt. A legtöbbet a zsoltárokat szokták vizsgálni. A Qumrán 4. barlangjából előkerült szövegek (4Q) igen érdekes gyűjteménynek számítanak. Az Újszövetségi Szentírás is sok bölcsességi szöveget tartalmaz.

A konferencia történetéről

Az elmúlt 22 évben 3105-en voltak kíváncsiak az elhangzott 230 előadásra. 21 kötetben jelentet meg ez a hatalmas anyag. Az eddigi előadók közel fele – 114 professzor – érkezett külföldről. Minden neves határainkon túli magyar biblikusnak lehetőséget adnak az előadásra és a publikálásra, hogy a hazai közönség is megismerje őket. A konferenciaköteteket pedig a kisebbségi magyar területekre is eljuttatják.
A konferenciát előbb Valentiny Géza májusban elhunyt pápai prelátus, majd a Magyar Katolikus Püspöki Kar, ezután Gyulay Endre püspök, később magánadományok, többek között a szegedi Rotary Klub is, most pedig Kiss-Rigó László püspök és a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola támogatja. Így vált lehetővé, hogy felekezeti hovatartozástól függetlenül minden keresztény felsőoktatási intézmény előadója bekapcsolódhatott a tudományos eszmecserénkbe.

A Gnilka-díj

Az idei konferenciára és a Gnilka-díj átadására (szeptember 10.) az egész magyar egyházi felsőoktatás vezetőit várják, így adózva tisztelettel a konferencia támogatóinak és Ulrich Luz professzor, valamint Jakubinyi György gyulafehérvári érsek évtizedes erőfeszítéseinek.

Részvételi lehetőség

A szervezők tisztelettel hívnak és várnak minden érdeklődőt, aki a kultúra mellőzhetetlen részének tartja a vallást, és Európa szellemi gyökerét a zsidó-keresztény kultúrához köti. További információ és a jelentkezési lap megtalálható az interneten ITT. Ezen a helyen folyamatosan frissülő információkat találhat a következő hónapokban. A konferencia után pedig az eseményen készült fotókat, az elhangozott előadások írásos, illetve hanganyagait is ezen a helyen nézheti, olvashatja.
A konferencia előadásai szabadon látogathatók!

A programfüzet ITT olvasható!

Előző sztori

Minimális cél a bajnoki döntő a Pick Szegednél

Következő sztori

Irodalmi ösztöndíjpályázat határon túli alkotóknak