Páncélos labdák a Szegedi Vadasparkban

Fura szerzettel gyarapodott a különleges állatokban amúgy is bővelkedő vadasparki állatgyűjtemény. Egy újabb amerikai különlegességgel, a lajhárok és hangyászok rokonával, a matakóval, amely nem más, mint egy háromöves tatu faj.

Egy csehországi magántenyésztőtől állatcsere révén jutott hozzá a különleges állat 5 egyedéhez a Vadaspark, amelyeket a karanténidőszak lejárta után ma először figyelhettek meg a látogatók. Sokan el is csodálkoztak a láttukon, hiszen egyenesen földönkívüli benyomást keltő állatokról van szó. A tatuk közül a háromöves az, amely képes teljes mértékben összegömbölyödni, ekkor valóban úgy néznek ki, mint egy jól páncélozott focilabda. Ilyenkor tökéletesen záródik a páncélzata, nem adva a támadási felületet a ragadozóiknak. Másik jellegzetessége, hogy termetes, hegyes karmain jár. Kifejezetten mókás látvány nyújt, ahogy szedi a lábait, mintha egy rajzfilm szereplője lenne. Dél-Amerika száraz trópusi füves szavannáin él, mocsaras területek, száraz erdők mentén. Elsősorban rovarokkal, azon belül is hangyákkal és termeszekkel táplálkozik - kiváló szaglása vezérli a zsákmány felkutatásában. A tatuk a vendégizületesek közé tartoznak, amely egy csupa emlős furcsaságokat tömörítő rendszertani csoport. Olyan állatok tartoznak ugyanis a rokonságukba, mint a Szegeden is látható sörényes hangyász és a kétujjú lajhár. A tatuk között egérnagyságút éppúgy találunk, mint óriást, amely 60 kilogramm súlyú is lehet. Sőt, a régmúltban még nagyobb fajok is éltek, mint például a Glyptodon. Az 1 tonna súlyú és 2 méter hosszú tatufajjal valószínűleg az Amerikát meghódító emberek is találkozhattak, sőt, egyes feltételezések szerint éppen ők pusztították ki kb. 10 ezer évvel ezelőtt.