Közélet

Nem véletlen a háborús bűnösök elfogása

Nem véletlen a háborús bűnösök elfogása

2011. július 20., szerda
Nem véletlen a háborús bűnösök elfogása

Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) kutatója egyáltalán nem tartja véletlennek, hogy Ratko Mladic, a boszniai szerb hadsereg volt parancsnoka után nem sokkal az utolsó körözött szerb háborús bűnöst, Goran Hadzic egykori horvátországi szerb vezetőt is elfogták az EU-integrációra törekvő Szerbiában.

A külügyi szakértő

Hadzic

elfogásának szerdai hivatalos bejelentése kapcsán rámutatott: nyilvánvaló, hogy e két fontos személy elfogása alapvető feltétel volt ahhoz, hogy Szerbia tovább haladhasson az európai integráció útján, és idővel elnyerhesse a tagjelölti státust. Rámutatott, hogy Horvátország sikeres EU-integrációja pozitív példa a térség országainak, azt bizonyítja Szerbia számára is: ha megfelel a feltételeknek, megkapja jutalmát. Brüsszelben korábban világossá tették, hogy szó sem lehet előrelépésről Szerbia uniós integrációjában addig, amíg nem fogják el a háborús bűnösöket. Belgrád számára a háborús bűnösök elfogásával elérhető közelségbe került az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése. "Érdekes módon hosszú ideig nem sikerült őket elfogni, most pedig hirtelen mindkettőt elkapták" - fogalmazott a szakértő, és utalt rá: Szerbiában ezzel kapcsolatban "elég kemény" belharcok zajlottak, ugyanis nem minden illetékes és hatóság volt érdekelt a háborús bűnösök elfogásában, Mladic bizonyos mértékben nemzeti hősnek számított. Az MKI tudományos főmunkatársa elmondta, hogy míg az előző szerb kormány a vélt vagy valós nemzeti érdek, illetve az európai integráció közül az előbbit tartotta fontosabbnak, addig a jelenlegi, 2008 óta hatalmon levő politikai vezetés az európai integráció mellett kötelezte el magát. Belgrád - miközben a szerb közvélemény többsége támogatja az ország EU-integrációját - a bűnösök kiadatása mellett döntött, bár ezt "nem nagy örömmel" tette, hiszen egy nemzeti hős kiadatása politikai kockázattal jár. Arról feltehetőleg soha sem lehet majd közelebbit megtudni, hogy a hatóságok korábban is tudták-e, hol tartózkodnak a bűnösök - tette hozzá a kutató. Elmondta: Hadzic elfogása miatt a lakosság körében egyelőre nincs tiltakozás, úgy tűnik, a közvélemény számára fontosabb az EU-integráció. Azzal kapcsolatban, hogy mennyi esélye van a Koszovó önállóságát elutasító Szerbiának az EU-csatlakozásra, Szilágyi Imre azt mondta: az Európai Unió híres arról, hogy "lehetetlen kompromisszumokat" képes működtetni. Utalt a két részre osztott Ciprusra, ahol a görög entitás az EU része, a török pedig nem. Brüsszel eddig azt várta el Szerbiától, hogy Koszovóval - nem feltétlenül elismerve - építsen ki egy nagyon gyakorlati megalapozottságú kapcsolatrendszert. Ebben Belgrád előrelépett, június elején gyors szerb-albán megállapodás született az útlevelek és a kocsik rendszámtáblájának kérdésében. A kutató elmondta: ma még nem lehet tudni, hogy Brüsszel milyen további igényeket fog támasztani Szerbiával szemben, ha a tagjelölti státus elérése után elkezdődnek az uniós csatlakozási tárgyalások.

Szilágyi Imre

meggyőződése szerint Szerbiát "szép lassan" rá kell vezetni az uniós csatlakozás feltételeinek teljesítésére. Megítélése szerint a sajtóbeli üdvrivalgások ellenére Belgrád a háborús bűnösök kiadásával tulajdonképpen csak azt teljesítette, amit Európában magától értetődőnek kellene tekinteni. "Ez még nem demokrácia, ez annak valahol az előszobája" - fogalmazott a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.