Írjon nekünk

Egyház

Híres házaspárok – történelmi szerelmeslevelek

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Híres házaspárok a történelemből – 5. rész

A Család Évéhez kapcsolódóan híres házaspárokat mutatunk be a történelemből Nyári Imre történész összeállításában. Nádasdy Tamás 1498-ban született, családja ősi múltra tekintett vissza, de soha nem volt különösebben gazdag vagy befolyásos. Tanulmányait Ausztriában, majd Itáliában, Rómában és Bolognában végezte. Kitűnő humanista volt. II. Lajos titkáraként a mohácsi katasztrófa után a Habsburg-párti urak és a királynő oldalán foglalt állást. Ferdinánd király budai várnaggyá nevezte ki.

A kettős királyválasztás után 1529-ben kényszerből átáll Szapolyai János pártjának oldalára, de lovagiasságára jellemző, hogy előtte írásban felmentést kér a Ferdinándnak tett hűségeskü alól (meg is kapja). Szapolyai kormányzóhelyettessé nevezi ki.
Azok közé a magyar politikusok közé tartozik, akik megpróbálnak a két király viszályán felülemelkedve kiutat találni Magyarország tragikus helyzetéből.
1531-ben jegyzi el Kanizsai Orsolyát, aki a hajdan nagyhatalmú és gazdag Kanizsai család egyetlen örököse. Orsolya ekkor még csak tízéves, tehát jelentős a korkülönbség is a két ember között. Első ránézésre eléggé sötétnek tűnik a kép, egy nem túl gazdag politikai karrierista (aki furcsán lovagias ugyan) feleségül vesz egy nála 21 évvel fiatalabb lányt, aki véletlenül hatalmas vagyon örököse.
A pár régies magyarsággal egymáshoz írt levelei azonban mindent elárulnak, nem is kell hozzájuk szinte semmi kommentár:

„…Szerelmes Orsikám, ím, ez bekötött levélből megérti kigyelmed, mit ír az te régi szolgád, Németh Kristóf; azért, ím, küldtem egy ruhának való tafotát. Küldd el és matattasd bé néki én szómmal és te szóddal, de kérlek, hogy el ne feledd, mert ez is te bűnöd, hogy néha ugyan nem kicsin dolgát is el szoktál feledned.
N[ádazsdy] manu pr”
„Ez levél adassék az én szerelmes Orsikámnak!

Vagy egy másik levél:
„Szerelmes Orsikám, akár tűrjem s akár tagadjam, de bizon igen szorgalmatos és félelmes vagyok, hogy nincs jól dolgod, mert sok napja immár, hogy semmit nem írál. Istenért kérlek, írd meg, hogy mint vagy, mert jóllehet nehéz az te nyavalyád, de ha valami nyavalyád vagyon, kinnebb, hogy értsem. Én egészségbe vagyok, de jobb felől, mind alol-felül fájnak az fogaim, de azért görzölök vélek. Isten tartson meg mind vajdáné asszonyommal….
Az te Nádazsdyd etc.”

Lássunk néhányat Orsolya asszony leveleiből.
„Tekéntetes, nagyságos, tisztelendő, szerelmes uram, én te Kegyelmed ellen ugyan nagyot vétettem, hogy én te Kegyelmednek ennyi levelére választ nem tettem; mert bizony sem haragom, sem feledékenségem miatt nem esett ez én rajtam, hanem naponként Kegyelmedet vártam. Az Csáfordy ki levelet hozott, arra most mindenrűl választ nem tehetek. Az hol kegyelmed azt írja, hogy más módon fogadjam Kegyelmedet, az úgy vagyon, mert úgy fogadom, mint én édes nádrispán (időközben Nádasdy Tamást ismét Ferdinándhoz pártolt, és ott nádori kinevezést kapott – a szerk.) uramat; de jól meglássa nádrispán uram is, mint jű haza, mert nyilva csak kevély nádrispánné asszonyra talál. Továbbá az négy tisztnek egyike elég énnekem és az kun-bíróságot kívánom,* mert tudja Kegyelmed, hogy én nem iszom bort; az doktor azt mondja, hogy nem jó nádrispánné asszonynak vizet innya; azért mégis jű valami bóza a bírságon, mégsem halok szomjjal meg. Az hatalmas úr Isten tartsa meg Kegyelmedet.
Az kegyelmed Orsikája.
Továbbá azt írhatom Kegyelmednek az kevély nádrispánné asszony felől, hogy viselő szoknyája egy szál sincs; aki volt, azt immár nem lehet hogy viselhesse, mert meg vagyon kopva; az öve szűne szökfű szűn, atlac legyen; nádrispánné asszony ugyan parancsol nádrispán uramnak, hogy Kocsis Istvántul megküldje prémivel és föstött gyolcsával egyetembe; errül nádrispán uram vélekedhetik, hogy nyilva csak kevély emberrel vagyon ű kegyelmének dolga.
Ez levél adassék az tekéntetes nagyságos tisztelendő úrnak, Nádasdy Tamásnak, Magyarországnak nádrispánjának, nekem tisztelendő szerelmes uramnak.”

Vagy egy másik levélrészlet:
„Tekintetes nagyságos uram!
Az én szolgálatomnak ajánlása után, kívánom az Kegyelmed egészségét hallanom. Mi Istennek jóvoltából egészségben vagyunk, mind az Kegyelmed kis Ferkójával egyetemben. Én magam felől most is ugyanazt, hogy jobban vagyok, hogynem mikor Kegyelmed itthon vala. (…) A doktor felől most nem tudok Kegyelmednek mit írnom, mert volt egynéhányszor nála (a fiúgyermeknél), de semmivel nem bánt vele; azt mondá, hogy az dajka ne egyék halat és bort se igyék, az gyermeknek meggyet hagy főznünk. Hogy Kegyelmednek ezeket meg nem írtam, Kegyelmed megbocsássa, mert látja Isten, hogy mind eszünk veszett vala, de Istennek legyen hála, most jól vagyon.
A Kegyelmed Orsollája”

Évtizedekig éltek boldog házasságban. Egy fiuk született, Ferenc 1555-ben. Nádasdy szinte folyamatosan harcolt a török ellen. Orsolya pedig otthonról, egy dunántúli várból irányítja a hatalmas birtokokat.
Eközben még rengeteg energiát fordítanak az oktatás, a nyomdászat, az építészet és még rengeteg más terület fejlesztésére. Az egyik legfőbb pártfogoltjuk Tinódi Lantos Sebestyén volt.

Egyház

A reformáció emléknapját ünnepeljük

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Luther Márton a hagyomány szerint 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.

Tovább olvasom

Egyház

Erdő Péter: Mindszenty József boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímásának mielőbbi boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Hit pajzsa díj átadó ünnepségén.

Tovább olvasom

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Aktuál