Jobbikos EP-képviselők Szabadkán az MRM-nél

Cikkünk frissítése óta eltelt 11 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A Magyar Remény Mozgalom vezetői csütörtökön fogadták Morvai Krisztinát és Gaudi-Nagy Tamást, a Jobbik Európa parlamenti képviselőit. László Bálint, az MRM elnöke elmondta, hogy a képviselők több délvidéki közéleti, egyházi és civil szereplővel is találkoznak – számol be az eseményről a Vajdaság Ma hírportál.

A vendégek kétnapos körúton vesznek részt Vajdaságban, céljuk hogy tájékozódjanak az itt élő magyarság helyzetéről, Szerbia uniós csatlakozási folyamatairól. László hozzátette: jórészt megegyezik a két párt álláspontja, legalábbis ami az ország csatlakozási folyamatát illeti. „Továbbra is kitartunk amellett, hogy mielőtt Szerbia belépne az EU-ba, komoly feltételeknek kell eleget tennie” – fogalmazott az MRM elnöke.
Morvai Krisztina hangsúlyozta: EP-képviselőként a határon túli magyarok érdekeit is képviselik. „Ha a magyar kormány álláspontját hallgatjuk, vagy a magyar uniós elnökségét, akkor úgy tűnhet, hogy a Délvidéken minden a legnagyobb rendben van. Azonban vannak nehézségek például az önrendelkezés, az oktatás területén, de az alapvető emberi jogokat ért jogsértésekről is tudomásunk van, például a temerini fiúk ügye” – emelte ki Morvai. Magyarország élhet vétójogával akkor, ha úgy érzi, hogy a nemzeti érdek nem érvényesül kellőképpen, illetve ha Szerbia nem felel meg az európai normáknak. „Nem akarjuk elszalasztani ezt a történelmi lehetőséget – mint ahogy Románia esetében, – feltételeket kell szabni Szerbia EU-csatlakozásának” – tette hozzá az EP-képviselő. Morvai szerint Szerbia valóban az EU-hoz szeretne csatlakozni, azonban a kérdés az, hogy mennyire hajlandó eleget tenni a feltételeknek, alkalmazni az európai normákat. Például a történelmi megbékélés terén még sok a teendő, de a vagyon-visszaszármaztatás kérdését is meg kell oldania az országnak. A temerini fiúk ügyével kapcsolatban a képviselőnő elmondta, hogy Magyarországon, de az EU-ban is ismerik az esetet. Gaudi-Nagy Tamás hozzátette: a temerini fiúk esetét nem 5 magyar és 1 szerb fiatal konfliktusaként kell jellemezni, hiszen egy olyan időszakban történt a cselekmény, amikor a szerb politikának érdeke volt az, hogy konfliktust gerjesszen, ráadásul a magyar fiatalok nem részesülhettek tisztességes eljárásban. Emellett az állam olyan büntetési tételeket alkalmazott, amelyek nem voltak indokoltak. „A nemzetek közötti megbékélés egyik jó eszköze lenne, ha mihamarabb kiszabadulnának a temerini fiúk” – mutatott rá Gaudi-Nagy, majd hozzátette: Szerbia EU-s csatlakozása a délvidéki magyarság számára előnyükkel kell járnia. Magyarország „blokkoló” hatást tud kifejteni, vagyis minden lényeges, nemzeti szempontból fontos kérdést meg kell fogalmazni Szerbiával szemben. „Például a területi autonómia biztosítása a magyar többségű területeken, megfelelő pénzforrásokkal, de az oktatási, közigazgatási, igazságügyi rendszerbe is nagyobb ráhatással kellene rendelkeznie a közösségnek” – véli Gaudi-Nagy. Az EU-csatlakozással rengeteg veszély és hátrány járhat, a teljes körű gazdasági leigázás lehetősége is fennáll, ezért nagyon fontos a föld-visszaszármaztatás, az összes elvett javak oly módon való visszaszolgáltatása, hogy azzal helyzetbe hozhatóak legyenek az itt élők. A magyarországi nemzetpolitika sokkal erőteljesebb, mint a korábbi években, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom is azon fáradozik, hogy tovább erősítsék ezt a folyamatot.

Előző sztori

Minőségi változást hozhat a szervátültetések terén az Eurotransplant-csatlakozás

Következő sztori

Európa nem építheti jövőjét a bevándorlásra