A Föld Napja: újabb 22 szegedi értéket tenne védetté a Szögedi Védegylet

Egy korábbi szakértői véleményre hivatkozva újabb természeti értékek védetté tételét kéri a szegedi közgyűléstől a városvédő egyesület elnöke. Szabó László az ezzel kapcsolatban elnyerhető uniós forrásokra is felhívja a képviselők figyelmét.

Április 22-e, a Föld Napja az idei esztendőben éppen nagypéntekre esett. Jelképesnek is tekinthető, intő jel ez, mely cselekvésre sarkall – írja portálunknak

Szabó László

, a Szögedi Védegylet elnöke, korábbi önkormányzati képviselő. A szegedi városvédő egyesület e nap alkalmából arra emlékezteti a város gondolkodó polgárait, hogy Szeged természeti értékeinek java ma is szabadon pusztítható. A város határában található huszonkét legértékesebb természeti érték máig védetlen.

Lásd az erről szóló összeállítást ide klikkelve

. „

Gaskó Béla

, a Móra Ferenc Múzeum megbízott igazgatója készítette el még nyolc esztendővel ezelőtt a védettségi indítványomhoz a több mint százoldalas szakértői véleményt. Természetszeretetből, ingyen. Ennek bővített változata később a Múzeumi Évkönyvek között is megjelent, és közeli díszkiadását is tervezzük” – így az elnök. Gaskó Béla tanulmánya

ide kattintva

érhető el. Szabó László a Föld Napja alkalmából arra kéri Szeged képviselő-testületét, a nyolc éve porladozó természetvédelmi indítványt leporolni és napirendre venni szíveskedjenek. „Ha másért nem, hát az elnyerhető EU-s pénzek reményében” – fogalmaz. „Az újszegedi Holt-Maros, a Marostő fele immár védett. Április 22-e alkalmából most javaslom, hogy a maradék huszonkét arra érdemes területet is tegyük végre védetté a jövendő magyar nemzedékek örömére” – zárja levelét. Az ügyben természetesen felhívtuk Gaskó Bélát is. A Móra Ferenc Múzeum megbízott igazgatója tanulmányában, amit annak idején a képviselői indítványhoz írt, huszonhárom területet javasolt Szegeden s környékén védett területnek, ám ez a folyamat nem éppen népszerű – mondta el portálunknak , hiszen e területek főleg magánkézben vannak, s a védettség bizony korlátozásokkal jár. A területek többsége ráadásul erdő, és a fa igen értékes anyag. A szakember szerint ahhoz, hogy hatékonyan foglalkozhassunk a tervvel, vissza kellene vásárolni az érintett földek jelentős részét, vagy ami még inkább követhető, a védettségre érdemes területekből bizonyos részeket lehetne megvásárolni, s azokat mintegy génbankként érintetlenül hagyni, hogy megmaradhasson a fauna és a flóra. Sokan nem is gondolnák, hogy mennyi értékes és egyedi faj (például csigák, madarak, bogarak) élnek itt, melyek a gazdasági hasznosítás – fakitermelés, szántás, beépítés – miatt eltűnhetnek.