“A kisebbségi projektek értelméről és értelmetlenségéről” címmel nemzetközi konferenciát szervezett a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (JGYPK) Nemzetiségi Intézeténet Német Nemzetiségi Tanszéke, mely március 17-től 19-ig tart.

“Tanszékünk a kisebbségi tematikával és problematikával foglalkozik, amely hangsúlyosan veti fel az identitás és a kisebbségi projektek kérdését. A projektek alatt olyan folyamatokat értünk, amelyek során vagy a kisebbségek alkotják meg a saját jelentésüket és jelentőségüket, vagy mások, például a többség alkotja meg a kisebbség jelentőségét vagy éppen jelentéktelenségét. Ezeket a folyamatokat próbáltuk elemezni” – magyarázta portálunknak Propszt Eszter tanszékvezető-helyettes.
A tudományos tanácskozás “A kisebbségi projektek értelméről és értelmetlenségéről” címet viseli. “Azt vizsgáljuk, hogy mely stratégiák sikeresek a jelentésépítések közül, melyek azok, amelyek a kisebbségeknek adott szituációban túlélését, identitásmegőrzését, illetve önmaguk hatékony képviseletét szolgálják; és melyek azok, melyek rövidebb vagy hosszabb távon életképtelennek bizonyulnak” – beszélt a konferenciáról a docens.
Azt is megtudtuk, hogy a konferencia kiírásakor nemcsak etnikai és nemzeti, hanem vallási, kulturális, szexuális stb. kisebbségekre is gondoltak, viszont az etnikai és nemzeti témakörben futott be a legtöbb referátumjavaslat. “Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy a kisebbségi tapasztalat nemcsak ezekben az összefüggésekben nyilvánul meg, hanem mindannyiunk hétköznapi életében is jelen van: ha turistaként vagyunk úton, akkor is, de ha betegek vagyunk, akkor is egy kisebbséghez sorolódunk az egészséges többséggel szemben. Kisebbségi tapasztalatnak számít az is, ha a családban egyedül maradunk valamilyen szándékunkkal, egy közösségben kisebbségbe kerülünk a véleményünkkel stb. Azt reméljük, hogy a kisebbségi önépítő stratégiák vizsgálata a hétköznapi tapasztalatok értelmezéséhez, feldolgozásához is esetleg segítséget nyújthat” – tette hozzá Propszt Eszter.

A tudományos tanácskozás nyelv-, irodalom- és kultúratudomány, valamint idegen nyelvi módszertan szekciókban zajlik.
Elismert hazai és külföldi kisebbségkutatókat az előadók, akiket azért hívtak meg, hogy a kisebbségi projektek sikereiről, nehézségeiről és akadályairól referáljanak, vitázzanak. A kisebbségi projektek kapcsán felmerülő kritikai és szkeptikus hangokat is engedik megnyilvánulni, melyek a kutatásban csak ritkán vagy óvatosnak hallhatók, s ez egyben azt is jelenti, hogy a kisebbségkutatás közös önkritikai reflexióját kezdeményezik – tudtuk meg a tanszékvezető-helyettestől.
A konferencia megnyitóján Drahota-Szabó Erzsébet, a Német Nemzetiségi Tanszék vezetője és Galambos Gábor, a JGYPK dékánja köszöntötte a résztvevőket, közreműködött a szegedi Hunyadi Téri Óvoda német nemzetiségi csoportja.

A JGYPK Német Nemzetiségi Tanszékén a nemzetiségi képzés összekapcsolódik a német képzéssel. Az itt szerezhető diplomák német és nemzetiségi némettanár képesítésről tanúskodnak, tehát germanisztikát tanítanak, és a nemzetiségi összetevők további többletet jelentenek. “Pozitívak a visszajelzések a kurzusokon, sok hallgató úgy köszön el, hogy saját magáról is többet megtudott, nemcsak az identitásának nemzeti szegmenséről” – összegzett a docens, akitől azt is megtudtuk, történelmi okokból régiónkban ugyan nem jelentős a német kisebbség, ugyanakkor a Német Kisebbségi Önkormányzattal együttműködést ápol a tanszék, a hallgatók a szervezetnél végzik féléves gyakorlatukat a “Nemzetiségi önszerveződés, nemzetiségi intézmények” kurzus keretében – ekkor aktívan részt vehetnek az ott folyó munkában, saját ötleteiket is megvalósíthatják, programok előkészítésében vehetnek részt. Az utóbbi években egyre szorosabb az együttműködés, ennek egyik jele az is, hogy csütörtök este a fogadás előtt a kisebbségi önkormányzat Tiszavirág kórusa énekelt.