Közélet

A Tisztelt Ház előtt a módosított médiatörvény + HANG

2011. március 2., szerda

Hajnali vita néhány tucat képviselővel

Az elmúlt időszakban a médiatörvénytől volt hangos nemcsak a hazai sajtó és közélet, hanem Európa számtalan médiumában is élénk vita folyt a magyar szabályozásról. Itthon többen már Magyarország unióból való kirekesztését, vagy épp a soros elnökség visszavonását vizionálták, és utcai, sőt parlamenti performanszok sorával fejezték ki ellenérzésüket a törvénnyel kapcsolatban. Persze azt már kevesen vették a fáradtságot, hogy el is olvassák a szabályozást, így félreértések és félreértelmezések sokasága lengte körül a témát. A parlament kulturális és sajtóbizottsága általános vitára alkalmasnak találta a médiatörvény és a médiaalkotmány tervezett módosítását, melyben az Európai Bizottság által kifogásolt rendelkezéseit változtatnák meg. A bizottsági munkát követően az MSZP képviselői nemmel szavaztak, a Jobbik és az LMP pedig tartózkodott.

Brüsszeli kérések

A szakbizottsági, majd a parlamenti vitára azután került sor, hogy Magyarország és az Európai Bizottság megállapodott a magyar médiatörvény módosításában, melyekről múlt héten beszélt Brüsszelben Jonathan Todd, a médiaügyekben eljáró Neelie Kroes EU-biztos szóvivője. Közleményében kifejtette, hogy a magyar kormányzat a korábban felvetett mind a négy kérdésben az EB számára megfelelő módon fogja megváltoztatni a törvényt. A megváltoztatott három pont – a törvény érvényének a külföldi médiavállalkozásokra való kiterjesztése, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének túl széles körre történő előírása, valamint a túl szigorú regisztrációs kötelezettség – már korábban ismert volt. A negyedik esetében a törvény tanulmányozása közben merültek fel változtatási igények, melyek az egyének, illetve a többség és a kisebbség „megsértésének” tilalmára vonatkoztak. Ez utóbbit a gyűlöletkeltés vagy diszkriminációra felszólítás tilalmára fognak változtatni, amivel persze a kirekesztés tilalma nem módosul.

Hajnali vita néhány tucat képviselővel

A kedd hajnalig tartó parlamenti ülés során néhány tucat képviselő vitázott a médiatörvény és a médiaalkotmány Európai Bizottság által kezdeményezett módosításáról. A felszólaló ellenzéki képviselők nem értettek egyet a kormány előterjesztésével, azonban Répássy Róbert (Fidesz-KDNP) igazságügyi államtitkár a médiatörvény és a médiaalkotmány módosításáról szóló általános vitában elmondta, az EB részletes vizsgálata nem igazolta a sajtószabadság megsértésének vádját, így szerinte a kabinet sikerrel védte meg a médiaszabályozást és annak konkrét tartalmát. A vitában felszólaló Lendvai Ildikó (MSZP) szerint nem elégségesek az Európai Bizottság által javasolt módosítások, mivel a brüsszeli elvárások nem tértek ki a „kilenc évre bebetonozott médiatanács”-ra vagy a közmédiumok tervezett, és a szakszervezetek által kifogásolt összevonására. Pálffy István kereszténydemokrata képviselő szerint azonban a módosítások után összhangba kerül a törvény az uniós irányelvekkel. Novák Előd (Jobbik) azt kifogásolta, hogy míg pártja korábban kérte egyes pontok módosítását és ezeket a kormány figyelmen kívül hagyta, addig Brüsszel kérésére ezt azonnal megtette. Bírálta továbbá a kizárólag fideszes összetételű tanácsot, előrevetítve egy esetleges „öncenzúra” lehetőségét. Karácsony Gergely (LMP) felszólalásában kiemelte, ugyan jó irányban történtek meg a változtatások, azonban nem elég mélyen érintették a törvény egészét, így az Alkotmánybíróság médiatörvényt érintő későbbi határozatai miatt további változtatásokra is szükség lehet. A jobbikos képviselő aggályait ő is megalapozottnak látta, és szintén megfogalmazta azt az elvárást, hogy az ellenzéki oldal is kapjon helyet a médiatanácsban.

„Már szakmai viták vannak”

„Kimozdult abból az állapotából a törvény, hogy érzelmi kérdést kreáljanak belőle és már a szakmai vitáknál tartunk” – mondta el portálunknak Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke. „Mi már január elején megkezdtük az egyeztetést az érdekeltekkel, a televíziósokkal, rádiósokkal, majd a nyomtatott sajtó részvételével folytak a tárgyalások. A párbeszédet természetesen kiterjesztjük az online internetes portálokra is, lefedve ezzel a teljes hazai médiaspektrumot. Ezeken a beszélgetéseken jó és értékelhető felvetések születtek, így reményeik szerint a jogalkalmazást mindenki számára egyértelműen és jól sikerül majd folyamatában végigvinni. A hírszolgáltatás is alaposan megújul, így egységessé válik a közmédiumok szerepe, amivel egy időben sokkal több hírt képesek összegyűjteni és ezeket ingyenesen eljuttatni az állampolgárokhoz akár a nyomtatott vagy épp az elektronikus csatornákon keresztül.”