Írjon nekünk

Gazdaság

Szegedi gázerőmű: fórumot tartott a Greenpeace + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illestibor.jpg

Megjelent:

A Szegedi Ipari Logisztikai Központ (SZILK) területén 2012-2015 között felépülő gázerőműről rendezett fórumot a Greenpeace az M Klubban, melyre meghívták a Szeged Energia Zrt. képviselőit. A mintegy ötven részvevő előtt, nem igazán ideális körülmények között megtartott beszélgetésen Szőcs Mihály vezető projektfejlesztő mutatta be a beruházást.

Az már köztudott, hogy Szegeden, a logisztikai központ területének egy jelentős részén kombinált ciklusú gázerőmű építését helyezték kilátásba. Korábban a beruházást előkészítő döntésmechanizmust kifogásolta az LMP szegedi szervezete, és a nem megfelelő lakossági tájékoztatást hiányolta. A Greenpeace meghívására szerda este az M Klubban az erőmű építését, tervezését, előkészítését végző Szeged Energia Zrt. képviselői mutatták be a beruházást. Ugyan a prezentáció technikai feltételei nem voltak teljesen jók – szűk, levegőtlen pincehelyiség, nem megfelelő hangosítás – a jelenlévők átfogó képet kaphattak a projektről.

A Szeged Energia Projekt

A szegedi székhelyű vállalat tulajdonosai a független erőművi fejlesztésekkel foglalkozó svájci Advanced Power AG, valamint a Siemens pénzügyi divíziójához tartozó Siemens Project Ventures GmbH. A Szeged Energia Zrt. földgáztüzelésű, kombinált ciklusú gázturbinás (KCE) erőmű építését tervezi Szegeden, melynek tervezett kapacitása 920 megawatt, ami 1,3 millió háztartás villamosenergia-ellátását képes biztosítani. A 160 milliárd forintos (600 millió eurós) teljes beruházási érték mintegy egyharmadát a befektető helyben tervezi elkölteni, számottevően erősítve a város és a régió gazdaságát. A környezetkímélő, földgáztüzelésű erőmű a jelenleg elérhető legkorszerűbb technológiát hozza Szegedre. A projekt az üzemeltetés során több 50-100 munkahelyet teremt – elsősorban magasan képzett erőművi és villamosipari szakemberek számára –, míg az építési fázisban a munkaerőigény elérheti akár az ezer főt is.

A KCE gázerőmű működése

A kombinált ciklusú gázturbinás erőműveket (KCE vagy CCGT erőmű) úgy alakítják ki, hogy a tüzelőanyagként használt földgázban lévő energiamennyiséget a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsák. A hagyományos energiatermelő létesítmények közül a KCE erőművekkel lehet a legmagasabb, 58%-os hatásfokot elérni.
A kombinált ciklusú erőműben földgázt juttatnak az erőmű gázturbinájába, és azt villamosenergia-termelés céljából elégetik. A folyamatból távozó forró fáradt gőzt tovább hasznosítják azáltal, hogy egy hőhasznosító kazánon áramoltatják át. Itt nagy nyomású gőzt állítanak elő vele, ami egy gőzturbinát meghajtva további villamos energiát termel. Végül, a gőzturbinából távozó, kicsapódó gőz víz formájában visszakerül a hőhasznosító kazánba. Ezt követően a fáradt gőz a kéményen keresztül távozik. Ezzel megvalósul a kombinált ciklus, mely biztosítja az erőmű hatékonyságának maximális kihasználását.
A megtermelt elektromos áram egy kapcsolóberendezésen keresztül a nagyfeszültségű villamosenergia-hálózatba kerül. A hűtőcellákban vízzel és levegővel hűtik le a kondenzációs folyamatból visszamaradt hőt, mielőtt az a légkörbe távozna.
Az ásványi tüzelőanyagok (szén, olaj) égése során szén-dioxid (CO2) keletkezik. Ez egy úgynevezett üvegházhatású gáz, mely globális szinten káros hatást fejt ki az atmoszférára. Maga a szén-dioxid gáz nem mérgező, hiszen az emberek is ezt lélegzik ki. A KCE erőművek körülbelül feleannyi szén-dioxidot termelnek, mint a korszerű széntüzelésű erőművek.
A kéményen keresztül távozó anyagok normál üzemben színtelenek és nem láthatóak, levegőből, vízpárából és szén-dioxidból (CO2) állnak. A kibocsátott nitrogén-oxid és szén-monoxid szintek messze a megengedett határértékeken belül lesznek. Esetenként, nagy hidegben és a levegő magas páratartalma mellett füstszerű kicsapódás jelenhet meg, ami azonban nem más, mint vízpára.

Miért pont Szeged?

Magyarország összes villamos energia termelése 9200 megawatt, amelyből a tervezett szegedi létesítmény közel 10 százalékot adna. A beruházó képviselői elmondták, hogy Szegedre hosszas és alapos keresés után esett a választásuk, mivel az infrastruktúra fejlettsége megfelelő alapot jelentett a további tervek elkészítésére. A terület a nagynyomású kiskundorozsmai gázvezetéktől közel 4 kilométerre, a sándorfalvi nagyfeszültségű vezetékrendszertől ugyanekkora távolságra, a hűtővízhez szükséges forrástól, a Tiszától pedig 11 kilométerre van, így a működtetéshez szükséges valamennyi forrás ideálisan igénybe vehető. Az erőművet 25 évre tervezik, és működése során százmilliós nagyságrendű adó áramolhat be Szeged költségvetésébe.
A tervezett kombinált ciklusú erőmű megépítéséhez és üzemeltetéséhez számos engedély beszerzése szükséges. Az engedélyeztetési folyamat keretében szakértők vizsgálják és mérik fel az erőmű összes lehetséges hatását az emberekre, növényekre, állatokra, a vízre, a levegőre, az éghajlatra, a talajra, a tájképre és a kulturális örökségre. A szükséges eljárásokat, beleértve a kockázatmérséklő intézkedések felmérését és esetleges kiegészítését, az illetékes szakhatóságok folytatják le.
A cég képviselőjének elmondása szerint a tervezési folyamat legelején már 16 civilszervezettel felvették a kapcsolatot, ebből hattal jelenleg is tartják a kapcsolatot, köztük a Védegylettel és a Csemete egyesülettel is.

Jelenlegi állapot

A SZILK adott területének átminősítése, a szükséges rendezési tervek elkészítése jelenleg a szegedi önkormányzat hatáskörében van. 2010 november közepén a Szeged Energia Zrt. a hivatalos engedélyeztetési folyamat első lépéseként benyújtotta az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez a beruházás várható környezeti hatásait feltáró konzultációs dokumentumot, mellyel hivatalosan kezdetét vette az előzetes konzultációs eljárás.
Ezt követően kerül sor az engedélyek kiadására. Az építkezés kezdetét 2012-re teszik, bejezése 2015-re várható, majd legalább 25 évig fog működni az erőmű.
A gáz forrása a leendő szállítótól függ. A megtermelt elektromos áramot valószínűleg egy nagybani átvevő, például közműszolgáltató vagy energiakereskedő vásárolja majd meg. A projekt fejlesztési szakaszában a cég már megkezdte a tárgyalásokat a legmegfelelőbb piaci szereplőkkel a hosszú távú gázszállítási és áramvásárlási szerződésekről.

A felmerült kérdések

A fórum résztvevői szerint a gázfüggőség irányába eltolódó energiapiaci függőséget kifogásolták, illetve felvetették, hogy a 2050 utáni időszakban a villamosenergia-termelésnek már 90-95%-ban megújuló forrásból kellene származnia. Kifogásolták az erőmű alacsony, alig száz fős munkaerőigényét, illetve a helyszínt, mivel szerintük az uralkodó szélirány miatt a még oly csekély kibocsátás is a város felé irányul.
A beruházó cég képviselői – Adrian Bobula projektvezető és Szőcs Mihály vezető projektfejlesztő – megpróbálták az aggályokat eloszlatni. Elmondásuk szerint jelenleg a megújuló energiaforrások használata 10-15 százalékos, amit csak fokozatos fejlesztéssel lehet a 2050-es elvárt szintre fejleszteni. Ezek a kombinált ciklusú gázerőművek pont erre a 40 éves, átmeneti időszakra jelentenek megoldást. A gázfüggőséggel való együttélés – ami nemcsak az országra, hanem az egész világra jellemző – az elkövetkezendő évtizedek egyik problémaforrása lehet, de ezzel együtt az olaj- és széntüzelésű erőműveket fokozatosan le kell állítani. Magyarország több irányból is keresi ennek a függőségnek a tompítását, így a tervezett nemzetközi gázszállító-hálózat is ezt a célt szolgálja.
A benyújtott hatástanulmányok elbírálása már a magyar hatóságok dolga, az engedélyeket is ők adják ki. A cég képviselő szerint azonban ezek a tanulmányok részletesen igazolják azt, hogy a károsanyag-kibocsátás, a várható környezeti hatások jelentősen alatta maradnak a szigorú európai normáknak.
Ugyan az erőmű működése után sem lesz olcsóbb a villamosenergia a szegediek számára, a befolyó adókból a város mégis olyan plusz bevételre tehet szert, amelyből számtalan, a lakosságot közvetlenül is érintő cél valósítható meg.
Szőcs Géza közölte, hogy idén Szegeden egy projektirodát is megnyitnak majd, ahol az erőmű építéséről bárki megkaphatja az őt érdeklő információt, illetve bemutatta a cég internetes oldalát is.

Gazdaság

Két számjegyű minimálbér-emelés jöhet 2020-ban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illestibor.jpg

Megjelent:

Szerző:

A döntést a munkaadói és munkavállalói oldalnak kell meghoznia.

Tovább olvasom

Egyetem

Klasztertag lett az SZTE mezőgazdasági kara

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illestibor.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az Agrárinformatikai Klaszter közgyűlésén.

Tovább olvasom

Hírzóna

Idén is rangsorolják a legjelentősebb magyar cégeket

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illestibor.jpg

Megjelent:

Szerző:

Méghozzá a Figyelő.

Tovább olvasom

Aktuál