Vélemény

Vélemény: Lehet más a kétfarkú kutya?

Vélemény: Lehet más a kétfarkú kutya?

2010. szeptember 4., szombat
Vélemény: Lehet más a kétfarkú kutya?

Újráz-e Edelényben a Fidesz kegyvesztett árvízi hajósa, Molnár Oszkár? Rúg-e szépítő gólt az MSZP Angyalföldön, netán a főváros pesti oldalának más kerületeiben? Tényleg két érvényes megyei listát adott-é le Kaposvárott a Jobbik? Lászlóink közül B. Nagy vagy Botka?

A közvélemény-kutatók, noha az egész országban, így Szegeden, Miskolcon és (nem utolsósorban) Budapesten is Fidesz-KDNP győzelmet prognosztizálnak az egy hónap múlva esedékes helyhatósági választásokon, azt a lehetőséget lebegtetik, hogy e városok önkormányzataiban akár érdekes, patthelyzethez hasonló helyzet is előállhat. Szegeden és Miskolcon például az, hogy egy nagy valószínűséggel kormánypárti többségű közgyűlést egy minimális előnnyel választást nyerő MSZP-s polgármester irányíthat – Botka László illetve Káli Sándor személyében –, Budapesten pedig pontosan ellenkezőleg: a kormánypárti Tarlós István elsőségét mindenki biztosra veszi, sokan viszont azzal számolnak, hogy a fővárosi közgyűlésben meglehet, nem lesz meg a kormánypárti többség. MSZP-s polgármester mellett Fideszes közgyűlés, vagy fordítva: azt, hogy Miskolc és/vagy Szeged polgárai hogyan élnék meg e rossz esetben előrehozott választás nélküli kettős hatalmat 2014-ig, mindenkinek a fantáziájára bízom. A főváros irányításáért („Budavár visszafoglalásáért”) folytatott küzdelem ugyanakkor mindenképpen figyelemre méltó; a tét az ott még mindig erős MSZP-nek és a néhai SZDSZ néhai holdudvarának hatalmas, sőt, húsba „vágó” – bizonyára komoly utóvédharcot folytatnak tehát. Szomorúságomra

Fricz Tamás

, a baloldali elhajlással aligha vádolható „civil politikus”, politológus, a Bajnai-éra előtt-alatt az előrehozott választást akarók egyik legfőbb szívtámasza és szószólója pár napja az Echo televízióban egyértelműsítette: ha a Fidesz-KDNP nem szerez a fővárosi közgyűlésben abszolút többséget, véleménye szerint az LMP-vel való szoros együttműködésre kényszerül. Megvallom, megrettentem ettől a gondolattól: ugyanakkor nem bántam, hogy Fricz Tamás nyíltan beszélt erről, hiszen egy ily’ helyzetet elképzelve végül is a Fidesz csak a Jobbik és az LMP közül választhat – „több ló nem indul” –, miért ne fogadná be a főváros irányításába e külföld számára kevéssé problémás szerveződést, gondolhatnánk naivan? Ha közvélemény-kutató lennék, bizony megkérdezném az embereket, majd, szűkítve a mintát, a biztos pártválasztókat is: koalíciós kényszer esetén Fidesz-Jobbik vagy Fidesz-LMP összeboronálódást látnának-é szívesebben a nagy-budapesti közgyűlésben? Látnak-é bárminő kontinuitást a

Demszky

által fémjelzett SZDSZ és az áprilisban a farvizeken észrevétlen a Parlamentbe behajózó új törpepárt, az LMP között? Az ajánlószelvények összeszedése során is csak párszor ingott meg az unalom. Néhány tolvajlás a postaládákból, országos szinten tán két valamirevaló kocsmai verekedés, egy dunántúli postás cédulaügyi kirablása (biciklijével együtt; meglehet, inkább a kerékpár kellett), ennyi. Némi izgalmat az LMP szolgáltatott tegnap és tegnapelőtt; hallgassuk meg erről

Mesterházy

mestert, az MSZP vadonatúj, agilis elnökét: „Az MSZP furcsának találta, hogy az LMP-hez az utolsó pillanatban özönleni kezdtek a kopogtatócédulák”. Mit ne mondjak, annak találtam magam is. Megfogalmazódott e vád a tavaszi választáson is, ámbátor azt azért nehezen tudom elképzelni, hogy Fideszes aktivisták mini-talicskával toltak volna át az LMP-hez kitöltetlen fejlécű ajánlószelvényeket,

Szanyi

kapitányról és csapatáról még ennél is kevésbé tudom elképzelni e tranzakciót – másnak meg egyáltalán nem volt ajánlószelvénye, úgy értem, fölösleges. Mi más következne ebből, mint az, hogy az LMP mégiscsak összeszedte… Cédulagyűjtés idején hol visszafogottabb, hol elementárisabb módon rendre fölmerül: a képviselővé, polgármesterré ajánlás e módszere melegágya a korrupciónak, nosza, szüntessük meg, töröljük el! Eleddig egyetlen alternatív javaslat érkezett, igaz, az több irányból is: a pénzletét, a „politikai óvadék”. No, hát az valóban maga volna a kirekesztés, az esélyegyenlőtlenség, sőt a melegágy… De kétségkívül klasszikus kapitalista módi. Folytassuk az előreláthatólag stratégiai fontosságú választási csörték kérdéseit az országosan talán kevéssé fontosakkal, ám nem kevésbé érdekesekkel! Újráz-e Edelényben a Fidesz korábban kegyvesztett árvízi hajósa,

Molnár Oszkár

? Lesz-e Ózdon vagy Tiszavasváriban Jobbikos polgármester? Rúg-e szépítő gólt az MSZP Angyalföldön, netán a főváros pesti oldalának más kerületeiben? Hányan szavaznak a zsarolási ügyben első fokon elítélt volt dombóvári polgármesterre, az immár MSZP-től is független

Szabó Lorándra

? Valóban két érvényes megyei listát adott-é le Kaposvárott a Jobbik? S nem utolsó sorban: Lászlóink közül

B. Nagy

vagy

Botka

? Meglehet, van abban valami sorsszerű, hogy éppen egy szegedi egyetemista,

Kovács Gergely

fejében fordult, majd fogant meg pár hónapja a gondolat: alakuljék és virágozzék egy új, avantgarde politikai párt, az MKP, akarom billentyűzni, az MKKP: a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. A tegnap esti híradások szerint e szerveződés bár nem gyűjtött, mégis mintegy hétezer ajánló cédulát kapott. Lehet más a „lehet más” is, eszerint.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.