Közélet

Az Európa Tanács parlamentjének tagja lett Kalmár Ferenc

Az Európa Tanács parlamentjének tagja lett Kalmár Ferenc

2010. július 1., csütörtök
Az Európa Tanács parlamentjének tagja lett Kalmár Ferenc
Strasbourgban járt a múlt héten Kalmár Ferenc, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője. A szegedi politikus pártja döntése értelmében képviseli hazánkat az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében. Az első tanácskozási napok tapasztalatairól beszélt a SZEGEDma.hu-nak. A strasbourgi székhelyű összeurópai intézmény, az Európa Tanács (ET) – mely nem keverendő össze az Európai Unióval, teljesen más entitásról van szó – az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartásán őrködik 47 tagállamában. Magyarország a rendszerváltozást követően csatlakozott. Az Európa Tanács egyik legfőbb szerve a Parlamenti Közgyűlés, melyet a tagországok törvényhozásai által delegált képviselőcsoportok alkotnak, s mely évente négyszer tart ülésszakot, ahol számos, a jelen kor társadalmát és a nemzetközi politika kérdéseit érintő tényleges vagy lehetséges problémával foglalkoznak. A tárgyalási és egyeztető fórum határozatai ajánlás jelleggel bírnak a tagállamok törvényhozásai számára. 318 rendes és 318 póttagja van, hazánkat hét plusz hét politikus képviseli. A nemzeti delegációk összetétele értelemszerűen tükrözi a pártok parlamenti erőviszonyait, így Magyarország esetében az országgyűlési választások nyomán változás történt.

Az első rendes tag Szegedről

„Delegációnkat egy szekszárdi fideszes képviselő, Braun Márton vezeti, akit a Parlamenti Közgyűlés alelnökének is megválasztottak. A küldöttségben nyolc fideszes és két KDNP-s politikus található, valamint egy jobbikos és szocialista rendes tag, illetve egy-egy LMP-s és MSZP-s póttag van jelen Strasbourgban. Hatalmas megtiszteltetésnek tartom, hogy a KDNP engem jelölt rendes tagnak, s szegediként képviselhetem országunkat ezen a fórumon” – kezdte Kalmár Ferenc. Ő egyébként az első olyan politikus, aki ilyen minőségben vesz részt a Parlamenti Közgyűlés munkájában, ám póttagok már korábban is akadtak városunkból: Botka László (MSZP, 2002-2003), Kozma József (MSZP, 2004-2010) és Sándor Klára (SZDSZ, 2006-2010). „A múlt héten hétfőtől péntekig tartottak az ülések, a magyar kormánypártiak csak szerdán tudtak bekapcsolódni fontos itthoni parlamenti kötelezettségeik miatt. Az ET parlamentjében képviselőcsoportok vannak, mi az Európai Néppárt frakciójába kerültünk. Az MSZP-sek a szocialista frakcióhoz csatlakoztak, ahogy LMP-s politikustársunk is – mondván, hogy ott igen szervezettek a zöldek –, a jobbikos képviselő pedig a függetlenek között kapott helyet. Rendkívül érdekes volt számomra az egész nemzetközi közeg: az európaiak mellett megfigyelőként Mexikó, az Egyesült Államok, Kanada és Izrael is küldött delegációt. A politikusok névsor szerint kapnak ülőhelyet, nekem a 199-es sorszámú jutott. Mellettem mindkét oldalon egy-egy lengyel, utánuk egy ír és egy finn, mögöttem egy litván és egy francia képviselő ül. A francia politikus egy olyan Párizs környéki városka polgármestere, melynek Tata is testvérvárosa, Tata polgármesterével pedig egy frakcióban és sorban ülünk az Országgyűlésben – milyen kicsi a világ, állapítottuk meg” – folytatta a szegedi honatya.

H1N1: pánikhangulatot keltettek a hibás előrejelzések

Az első napok adminisztrációs teendői mellett a magyar küldöttség birtokba vette irodáit: az egyikben Parlamentünk külügyi irodájának munkatársai, a másikban a kormánypártiak, a harmadikban pedig az ellenzékiek dolgozhatnak. A Parlamenti Közgyűlésben izgalmas témák kerültek elő – így Kalmár Ferenc, aki hozzátette: a romák európai helyzetéről szóló vitában maga is szeretett volna felszólalni, előre bejelentkezett, ám sajnos nem tudta megosztani tapasztalatait és javaslatait plénummal, mert ennek az anyagnak a tárgyalása befejeződött szerdára. Ő is megszavazta viszont azt a határozatot, melyben az ET Parlamenti Közgyűlése megkérdőjelezi a H1N1 „sertésinfluenza” világjárvány súlyosságával kapcsolatos előrejelzéseket és a meghozott döntések indokoltságát. Megállapították: az előrejelzések az elhalálozások száma alapján erősen túlzottak voltak, és a média segítségével világméretű pánikhangulatot keltettek. A strasbourgi dokumentum követeli, hogy legyenek átláthatóak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) döntései, és folytassanak le független vizsgálatot az ügyben. A határozathoz kapcsolódó jelentés szerint erős a gyanú a gyógyszeripari lobbi erőteljes befolyására, s a WHO eltúlzott döntései aláásták a nemzetközi szervezetbe vetett bizalmat.

A románok és a Trianon-törvény

Az ülésszakon mások mellett Ivo Josipovic horvát elnököt kérdezhették a képviselők, s tárgyaltak többek között a kirgizisztáni helyzetről, a demokrácia európai állapotáról és a médiában alkalmazott nemi sztereotípiákról is. „A demokrácia kapcsán egy román baloldali politikus, a bukaresti szenátus külügyi bizottságának elnöke éles kirohanást intézett hazánk ellen, mondván: a szélsőjobb bekerült a Parlamentbe, s a kezdeményezésére elfogadott Trianon-törvény destabilizálja a térséget. Megkerestem a képviselőt, s felhívtam a figyelmét tárgyi tévedéseire és inkorrektségére, de később, az őszi ülésszakon feltehetőleg felszólalásban is válaszolok majd neki” – árulta el Kalmár Ferenc. A múlt héten eldőlt: két pécsi képviselő, illetve az Európai Néppárt frakciójának kezdeményezésére Európa kulturális fővárosai, Pécs, Essen és Isztambul közös kiállítással mutatkozik be ősszel vagy a következő év elején az Európa Tanács előcsarnokában. Kalmár Ferenc javasolja: Szegedet és a dél-alföldi régiót is be kellene mutatni. A szegedi politikust egyébként a Parlamenti Közgyűlés fejlesztési és gazdasági bizottságában is vállalt munkát. Havonta egy alkalommal összeurópai gazdasági kérdéseket vitatnak majd meg Párizsban.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.