Közélet

A Kreml és a kelet-európai egyházak

2010. július 2., péntek

E címmel tartott előadást a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Klebelsberg Termében Kun Miklós történész professzor, aki részletesen bemutatta a kommunisták módszereit, melyekkel a katolikus egyház tönkretételét szerették volna elérni. „Magyarországon a kommunista korszak egyházüldözésének témáját – mintha még élne a hajdani szovjet tiltás – ma sem kutatják, szinte nincs róla szakirodalom” – kezdte előadását Kun Miklós. A professzor történeti áttekintése során kitért mindazokra a világpolitikai eseményekre, melyeknek közvetve vagy közvetlenül hatása volt a katolikus egyház visszaszorulására a kelet-európai államokban. Szóba került a teheráni csúcstalálkozó, ahol Kun szerint Sztálin már jóval a 2. világháború lezárása előtt tisztán látta, hogy a nyugati hatalmak lemondtak a balkáni, baltikumi és kelet-európai területekről. Érdekesség, hogy Sztálin maga is papnak tanult Grúziában, viszont vizsgáit nem tette le és otthagyta a szemináriumot. „Ő, aki megölte a hívek millióit, élete végéig kérkedett vele, hogy egykor papnövendék volt” – mondta a történész.

Ellenségből szövetségessé tett egyház

Bár 1943-ban Sztálin még azt mondta, a katolikus egyház is ellenség és a Vatikán ellen is folyik a háború, ő sem hagyhatta figyelmen kívül a tényt, hogy a szovjet emberek több mint fele még az egyházüldözések idején is vallásosnak mondta magát – emelte ki Kun Miklós. Éppen ezért kiegyezett az ortodox egyházzal, visszaállították a pátriárkák tekintélyét – persze az államnak alárendelve. Szergej metropolita mögött sok pópa felsorakozott, akik a kiegyezést követően támogatták a szovjet uralmat, „falaztak az államnak”. A megalakult egyházügyi hivatalon keresztül a kommunisták érdekeit kényszerítették rá az egyházon keresztül az emberekre, de még a gyónási titkokat is folyton megtörték államvédelmi okokra hivatkozva. Ugyanez történt a többi kelet-európai államban is a szovjet „felszabadítást” követően – sorolta a példákat az előadó. „Amikor Bulgáriába bevonult a Vörös Hadsereg, az alsópapságot módszeresen kiirtották, mert nagy tekintélyük volt az emberek között – ezt követően viszont a bolgár egyházzal is kiegyeztek. A jugoszláv egyházban Gavril pátriárkában találta meg Sztálin fő támogatóját Titóval szemben.” A katolikus egyház felszámolásában hasonló lépésekkel alkalmaztak a kommunisták egész Kelet-Európában – mutatott rá Kun. „Általában a pápai nunciatúrák felszámolásával kezdték, majd a görög-katolikusokat igyekeztek a katolikus egyháztól az ortodoxia felé terelni, hogy ha már nem lesznek azonnal ateisták, akkor legalább a valláson keresztül is Moszkva alá legyenek rendelve. A Vatikántól elszakadó keresztény egyházakat a pátriárka alá rendelték, hogy ellenpólust képezzenek az egyházi állammal szemben. Végső – és erőszakos – megoldásként a békepapság jelent meg szinte minden országban.”

Koncentrációs tábor papoknak

Kun Miklós az általános áttekintés után Csehszlovákia történetén keresztül vezette végig a kommunista egyházüldözés módszertanát. „Mivel ott nem történt meg az állam és az egyház szétválasztása, a püspököket sem eltüntetni, akarták, hanem inkább csinovnyikokat, hivatalnokokat faragtak volna belőlük.” A Vatikánban végzett vagy ott hosszabb-rövidebb időt eltöltő papokat sorra lenyomozták és ellehetetlenítették. „Kolostorok megnagyobbítása” címen koncentrációs táborokat létesítettek azon papoknak, akiket az állam nem tartott megbízhatónak. Az alsópapságot helyi vezetők előtti eskütételre kötelezték, a főpapokat pedig izolálták – néha saját székhelyén, de néha vidéken, katonák által őrzött házakban különítették el őket. Megerősítették az ország huszita hagyományait, hogy ezzel is gyengüljenek a katolikusok. A születési, halálozási és házassági okmányok közül csak a világiakat tartották érvényesnek, az egyháziakat nem vették figyelembe. Prágában a magyarországinál jóval komolyabb egyházügyi hivatal működött, a párt fő embereiből álló hat tagú bizottság foglalkozott a főpapokkal. Erősödött a történelmi szembenállás a szlovák és a cseh egyház között is. Folyamatosan csökkentették a szeminaristák maximális létszámát, szovjet oktatókat hoztak hozzájuk. Végül pedig náluk is elindult a hazafias papság mozgalma, ami a békepapság helyi megfelelője volt - összegzett Kun Miklós.

Kelet-Európa

egyházüldözés

Kun Miklós

Gál Ferenc Hittudományi Főiskola

kommunizmus

Kelet-Közép Európa

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

Bács-Kiskun - baon.hu Baranya - bama.hu Békés - beol.hu Borsod-Abaúj-Zemplén - boon.hu Csongrád - delmagyar.hu Dunaújváros - duol.hu Fejér - feol.hu Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu Hajdú-Bihar - haon.hu Heves - heol.hu Jász-Nagykun-Szolnok - szoljon.hu Komárom-Esztergom - kemma.hu Nógrád - nool.hu Somogy - sonline.hu Szabolcs-Szatmár-Bereg - szon.hu Tolna - teol.hu Vas - vaol.hu Veszprém - veol.hu Zala - zaol.hu

A Kreml és a kelet-európai egyházak

Ellenségből szövetségessé tett egyház

Koncentrációs tábor papoknak

Címlapról ajánljuk

Megnyitották a szegedi Evezős Európa-Bajnokságot

Fölényes győzelmet aratott hazai pályán az SZTE-Szedeák

Legolvasottabb