Kultúra

Bálint Sándorra emlékeztek + HANG

Bálint Sándorra emlékeztek + HANG

2010. május 10., hétfő
Bálint Sándorra emlékeztek + HANG
Koszorúzással és rendezvényekkel emlékeztek meg Szegeden több helyen a harminc évvel ezelőtt elhunyt Bálint Sándorról, a 20. századi magyar néprajzkutatás meghatározó alakjáról. Az Alsóvárosi temetőben, a Mátyás téren és Dóm téri Nemzeti Pantheonnál koszorúzással, valamint felolvasóüléssel és kamara-kiállítással emlékezett meg a szegedi Móra Ferenc Múzeum a „legszögedibb szögediről”. Bálint Sándor szegedi néprajzkutatóra mint az egyik utolsó magyar polihisztorra tekintenek. A szegedi egyetem néprajz professzoraként dolgozott, míg „rendszerellenes izgatás” vádjával felfüggesztett börtönbüntetésre nem ítélték vallásos meggyőződése miatt. A vallásos néprajz területén végzett munkássága nemzetközi jelentőségű. Szeged és a szegedi nagytáj, „a szögedi nemzet” népi kultúrájának, művelődéstörtének, a vallásos népéletének legalaposabb ismerője volt. A szegedi Néprajzi Tanszék tudatosan viszi tovább a vallási kultúra kutatásának hagyományát – mint mondják, ez volt Bálint Sándor „anyai öröksége” – mondta el portálunknak Barna Gábor tanszékvezető. Hozzátette: az apai örökség Szeged és a Dél-Alföld – az ő szóhasználatával a „szögedi nemzet” - kutatása volt. Komplex szemlélettél az élet teljességét, a műveltség és társadalom egészét kutatjuk, és ebben az időközben beállt országhatárok – amelyek szétszabdalják ezt a régiót – sem korlátoznak minket - tette hozzá Barna Gábor. Bálint Sándor boldoggá avatását a nyolcvanas években Lele József kezdeményezte. Gyulay Endre, az egyházmegye akkori püspöke is felkarolta ezt a kezdeményezést. Az egykori megyés püspök portálunknak úgy fogalmazott, a kulturális élet elég gyengén képviselt a szentek között. Bálint Sándor olyan kultúrát művelt, ami mind a magyarságtudat szempontjából, mind az egyház számára kincset ér. Péter László, a Modern Magyar Irodalmi Tanszék professzora elmondta: nem volt ugyan hallgatója Bálint Sándornak, mégis mesterének vallja. „Úgy gondolom, hogy a Magyar Tudományos Akadémiában lett volna a helye” - fogalmazott a professzor. Hozzátette: érdemes lenne idegen nyelven is megjelentetni a köteteit, tudomása szerint egy német nyelvű kiadás már előkészületben van. A múzeumbeli konferencián Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök beszélt Bálint Sándor boldoggá avatásáról. Felolvasást tartott Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajzkutató, Barna Gábor, a Szeged Egyetem Néprajzi Tanszékének vezetője és Székely Anna néprajzkutató. Bálint Sándor hagyatékát, kéziratait, levelezését, ponyvagyűjteményét, szentkép anyagát, szakrális tárgyait, bútorait és könyvtárát a szegedi Móra Ferenc Múzeum1980-ban vásárolta meg az örököstől. Az emléknapon látható kamara-kiállítás Bálint Sándor muzeális gyűjteményének szakrális műtárgyanyagából mutat be egy szűk válogatást. A tárlaton a barokk ereklye és szentkép-kultusz, a népi vallásosság értékes művészeti formái, tárgyai, szentkép-grafikák, illetve kisnyomtatványok jelennek meg. Hétfőn egyébként több helyen is zajlott megemlékezés: a Bálint Sándor Művelődési Házban például Requiem Bálint Sándorért címmel láthattak műsort az érdeklődők.
Hallgassa meg a Barna Gáborral, a Néprajzi Tanszék vezetőjével készített hanganyagunkat!
Hallgassa meg a Gyulay Endre, nyugalmazott megyés püspökkel készített hanganyagunkat a boldoggá avatásról!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.