ARC

Orbán Viktor: A szegedi szocialisták elgáncsolták magukat

Orbán Viktor: A szegedi szocialisták elgáncsolták magukat

2010. április 17., szombat
Orbán Viktor: A szegedi szocialisták elgáncsolták magukat

Április 25-én meg kell erősíteni a nemzeti egységet

Botka László és Ujhelyi István mindent megszavaztak, amit Gyurcsány Ferenc előterjesztett a Parlamentben, s ami az országot ilyen nehéz helyzetbe hozta. Az emberek az első fordulóban elmondták, hogy ennek véget kell vetni, így ők a népakarattal szemben aligha tudják megvédeni korábbi országrontó munkájukat – nyilatkozta a SZEGEDma.hu-nak szegedi látogatása során a Fidesz elnöke. Orbán Viktor arra kéri a szegedieket: április 25-én erősítsék meg csatlakozásukat a nemzeti egységhez!– Az országgyűlési választás első fordulója Csongrád megyében is a Fidesz-KDNP sikerét hozta. Négy egyéni jelöltjük már az első fordulóban mandátumot szerzett, két szegedi és a makói körzetben pedig jelentős előnnyel zártak. Különösen a szegedi siker lehet értékes, hiszen a szocialisták az egyik legerősebb központjukként tartják számon a várost. Hogyan értékelték a Fidesz-központban az eredményeket? – A választások első fordulójának az volt a fő tétje, hogy milyen irányba haladjon tovább az ország. Voltak, aki a változatlanság mellett érveltek: így tettek a kormánypártiak, beleértve a szegedi vezetőket is; mások pedig a változás mellett álltak ki. Az első fordulóban Magyarország elsöprő fölénnyel a változásra szavazott. Az április 25-i második forduló pedig arról fog szólni, milyen gyorsan haladjunk a változással. Gyorsabban, hamarabb jussunk ki a válságból, vagy inkább történjen mindez lassabban, vagyis az a kérdés, lesz-e a változás igénye mellett széles nemzeti egység vagy sem. A szegediek számára is ez a kérdés, hogy Szeged is benne akar-e lenni ebben a nagy nemzeti egységben, vagy az ország többi részétől eltérő irányt vesz. Úgy látom egyébként, hogy jelöltjeink remekül megállták helyüket. Örülök Nógrádi Zoltán mandátumának, Bodó Imre győzelmének, s annak, hogy Bohács Zsolt nemcsak a mi szemünkben, hanem a szegediek szemében is bizalomra érdemes embernek tűnt. Boldog vagyok amiatt is, hogy B. Nagy László listáról bejutott a Parlamentbe, mert így még egy nagyon komoly felkészültséggel rendelkező szakember fogja képviselni Szeged érdekeit. Egy magát szocialista fellegvárnak gondoló városházi vezetőséggel szemben kellett ráadásul eredményt elérni, ami mindig sokkal nehezebb. Gratulálok a szegedi polgároknak, és gratulálok a makóiaknak is, hogy a változás mellett tették le a voksukat. Kérem őket, segítsenek abban, hogy létrehozhassuk, létrehozhassam azt a nemzeti egységet, amely a gazdaság gyors talpra állításához és a gyors rendteremtéshez szükséges, és ismételjék meg bizalmuk kinyilvánítását a még versenyben lévő fideszes jelöltekkel szemben.

A munkahelyteremtésre kell összpontosítani

– Szegeden egyetemi professzorokkal, sportvezetőkkel, gazdasági és közéleti szereplőkkel is tárgyalt, miről folytak ezek a megbeszélések? – Megtudtam, hogy Szegeden sokkal több és nagyobb a baj, mint ahogyan azt az ember távolról gondolta volna. Először is a vállalkozók nagyon nehéz helyzetben vannak, hiszen a munkanélküliség szinte megduplázódott az elmúlt években. Úgy emlékeztem, Szeged hosszabb távon is képes magát megvédeni a munkanélküliséggel szemben, de ez nem így van: sorban húzzák le a rolót a vállalkozások, s fogy a remény, hogy talpon tudnak maradni, akik még állnak. Úgy látom, az egyetem nem igazán tudott összekapcsolódni a várossal, a város nem tudta kiaknázni azt a lehetőséget, amit egy ilyen hatalmas tudáscentrum megléte jelenthetne. Az egyetem vezető professzorai elmondták, rengeteg a kihasználatlan lehetőség az univerzitásban. A helyi sportvezetők is elkeseredettek: rossz a létesítményhelyzet, nincs kötelező mindennapi testnevelés, nincsenek meg a sporthoz szükséges előfeltételek az iskolákban. A meglévő létesítményeket pedig az üzleti profitszerzés rövid távú szemlélete fenyegeti. A közlekedés helyzetét azért nehéz megítélni, mert jelenleg nem lehet közlekedni a városban. Reménykedünk benne, ha túljutnak egyszer a beruházáson, újraindulhat majd a város vérkeringése. – A tömegközlekedés fejlesztése nem csupán szervezetlensége és csúszásai miatt okoz egyre több idegességet a szegedieknek, a helyi Fidesz és KDNP azért is sok bírálta a projektet, mert nem hoz valódi gazdasági hasznot a városnak. – Amondó vagyok, minden munkának örülni kell, s az is rendben van, ha egy város szépül. Azt azonban a helyieknek kell mérlegelniük, hogy a város mire fordítsa erőforrásait. Ha a mieink ebből a szempontból bírálták ezt a beruházást, minden bizonnyal igazuk volt. Egy biztos: a város úgy fel van túrva, hogy ezeket a munkákat már be kell fejezni, más kiút nincs. Utána majd át kell gondolnia Szegednek, mire használja rendelkezésére álló erőforrásait, hiszen nyakig ül az adósságban, s brutálisan magasak a közüzemi díjak. Én azt fogom tanácsolni a szegedieknek, hogy a munka irányába tereljék forrásaikat. Olyan módon költsék a pénzüket, hogy új munkahelyek jöjjenek létre, s a meglévő munkahelyeket meg lehessen védeni.

Botka és Ujhelyi kínban, Szeged boldog és felszabadult

– Az április 25-i második forduló tétjét másként látják a helyi MSZP-sek. Botka László és Ujhelyi István erőteljes kampányba kezdtek, s azt hangsúlyozzák, az ország sorsa eldőlt, a választás immár Szegedről szól, s aki a város fejlődését támogatja, rájuk szavaz. Azt persze diszkréten elfelejtik megemlíteni, melyik pártot erősítik...– Nézze, nincsenek könnyű helyzetben a helyi MSZP-sek, aligha van szegedi, aki irigyelné őket! Azért mégiscsak parlamenti választásról van szó, s ők a voksaikkal együtt tették tönkre az országot Gyurcsány Ferenccel. Botka László és Ujhelyi István mindent megszavaztak, amit Gyurcsány előterjesztett a Parlamentben, s ami az országot ilyen nehéz helyzetbe hozta. Értem a problémájukat, mert az emberek az első fordulóban elmondták, ennek véget kell vetni, így ők a népakarattal szemben aligha tudják megvédeni korábbi országrontó munkájukat. Ugyanakkor önellentmondásba keveredtek, hiszen ha azt mondják, hogy Szegedről szól a második forduló, akkor sincsenek könnyű helyzetben, hiszen az MSZP listájáról a szegedi polgármester már bent van az Országgyűlésben, minek kell akkor beküldeni egyéniben? Ha tehát csak Szeged számít, akkor küldjünk be még egy szegedit! Nem tudnak a munkájuk mellett sem érvelni, mert csak rombolták az országot Gyurcsánnyal. Ezért kezdenek másról beszélni, s végül, mint a cselezésnél, mikor az ember túlbonyolítja, összeakadnak a lábaik, s elgáncsolják magukat. Úgy látom, Szegeden most éppen ez történik! Miközben azonban a vezetők kínban vannak, a város boldog. Ahogy a belvárosban sétáltam, vidám, felszabadult, reménykedő emberekkel találkoztam. Látják, érzik, hogy itt komoly dolgok készülődnek! – Valóban más országban ébredtek hétfőn a magyarok a Fidesz-KDNP győzelme után? – No, először esett az eső, mert nyilván a veszteseknek ki kellett magukat sírni, ám most már kisütött a nap... Tudni kell azonban, hogy a következő egy hétben komoly munka áll előttünk, amely a nemzeti egység megteremtéséről szól. Mindenkit arra sarkallok, a Fidesz aktivistáit, a szimpatizánsokat, a választókat, hogy ne tekintsék letudottnak Magyarország megváltoztatását, van még feladat, amit el kell végezni. Minél nagyobb egységet tudunk, tudok a választópolgárok felhatalmazásával a második forduló után megteremteni, annál hamarabb tudok a közbiztonság terén rendet tenni, annál inkább meg tudom akadályozni, hogy a mentelmi jog mögé bújjanak azok, akik bűncselekményt követtek el politikusként, s most abban reménykednek, hogy megúszhatják az elszámoltatást. A legfontosabb döntéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy jobban működjenek az önkormányzatok is, csak akkor lehet meghozni, ha erős nemzeti egység áll a hátunk mögött. Arra kérem hát nagy tisztelettel a szegedieket, dolgozzanak még néhány napot ennek a nagy nemzeti egységnek a megszületésén! – Hatalmas a változás iránti igény az egész országban, ezt jól mutatták április 11-e eredményei, de ha lehet, ez hatványozottan igaz Dél-Alföldre. A térség az unió egyik legelmaradottabb régiójává vált a szocialista kormányzás éveiben, a határon túli nagyvárosok megelőzték a versenyben az itteni településeket, melyek így elveszítették vezető szerepüket a régióban. Mit tud tenni a polgári kormány, hogy a térség visszanyerje az őt potenciálja alapján megillető súlyt?– Az első és a legfontosabb, hogy olyan jelölteket állítottunk, akik reményeink szerint méltóképpen fogják képviselni Dél-Alföld érdekeit a Parlamentben és a kormányban. Másodsorban ez egy mezőgazdasági hátországgal rendelkező vidék, így ha a mezőgazdaságnak rosszul megy, Szegednek sem mehet jól, hiába komoly egyetemi központ, s fejlett városi kultúrát felmutató település. A hátország ma nincs rendben, vagyis a magyar mezőgazdaságba életet kell lehelni! Ez még lehetséges, de látni kell, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk. Komoly mezőgazdaság-fejlesztési politika kell, melynek haszonélvezői lesznek az itt élő, mezőgazdaságban dolgozó családok és vállalkozások, s ez meg fogja majd erősíteni Szegedet is. Aztán nagyon remélem, hogy a leendő új szegedi városvezetés közös jövőképet tud kialakítani az egyetemmel. Fontos, hogy a megyeszékhely kiaknázza azt a potenciált, mely a legnagyobb előnye például Újvidékkel és Temesvárral szemben. Budapestről ennyi látszik, a többi a szegediekre tartozik, nekik kell megmondani, mire van szükségük – hídépítésre, vasútfejlesztésre –, hogy ennek a régiónak ismét megbecsült központjává váljon a város.

Egy lépésre vagyunk az igazi egységtől

– A választás első fordulójában annyi már biztossá vált, hogy egy erős polgári kormány kezdheti meg az ország kivezetését a mély válságból. Melyek lesznek az első intézkedések, melyekre a polgárok számíthatnak a nyár folyamán? – A rendteremtés, a visszaélések földerítése, az elszámoltatás megkezdése, melynek eredményessége érdekében meg kell akadályoznunk, hogy köztörvényes bűnözők a mentelmi jog mögé bújjanak. A gazdasági ügyek rosszul állnak, a költségvetés romokban, kilyukadt, kifolyt belőle minden pénz. A kormány megalakulásának időpontjára az MSZP-sek lényegében minden pénzt elköltenek, kisöprik a kasszát. Gyors intézkedésekre lesz szükség a gazdaságilag fenyegető helyzetben: elsősorban az adócsökkentés és a pazarlás megszüntetése a legsürgetőbb feladatok. Persze ezeknek a lépéseknek a hatékonysága attól függ, mekkora egység jön létre a második forduló után. Húsz éve dolgozom a magyar politikában úgy, hogy mindenki, a pártok, a média, az emberek széles egységet akartak, most pedig egyetlen lépésre vagyunk ettől. A megosztottság helyett végre-valahára igazi egység születhet, ha megtesszük ezt az utolsó lépést. Meg fogják látni, egészen más korszak köszönt majd Magyarországra! – Mint aki tevékeny részese volt a rendszerváltozásnak, s húsz éve aktív politikus a magyar demokráciában, hogyan élte meg a hazai pártrendszer április 11-i gyökeres átalakulását? – Tudtam, hogy előbb-utóbb meg fog történni! Miután 1990-ben nem sikerült gyorsan átállni az egypártrendszerről, a csődbe jutott szocialista tervgazdaságból a többpártrendszerű, sikeres gazdaságra, hisz akik a korábbi rendszerért felelősök voltak, elhúzódó és sikeres utóvédharcokat folytattak, nem jöhetett létre gyorsan a változás, egyfajta átmenti korszakba szaladt az ország. Biztos voltam abban, hogy ezt le kell zárni, hogy megérkezzünk valahová, ami az igazi célunk volt. Most, 2010-ben mondták ki az emberek: elég a meddő vitákból, a megosztottságból, a korrupcióból! Kezdjünk közösen új korszakot! Magyarország ezzel a választással lezárta az átmenti időszakot, új szerkezetű Parlamentet hozott létre, ahol két új párt jelent meg, eltűnt viszont két rendszerváltó erő, s a nyolc éve kormányzót kispadra ültették. A magyar választók új korszakot teremtettek, ám ahhoz, hogy teljes legyen a változás, kell még a második forduló sikere. Egy betegségből muszáj teljesen kigyógyulni. Ha nem épülünk föl teljesen, a régi kór ismét felütheti fejét. Végig kell menni az úton, erről szól április 25-e!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.