Ez a hír is érdekelheti
Orbán Viktor megmutatta: ez történt valójában a szegedi nagygyűlésen +videó
A szegedi tarhonya
A magyar konyha egyik ősi, kedvelt tésztaféléje ez a köret. Kiemelkedő minőségű a hagyományos készítésű szegedi tarhonya.
A szegedi tarhonya nagysága, színe, elnevezése, de felhasználása is helyenként változik. Általában több tojásból, megfelelő finomságú lisztből, sóval és vízzel gyúrják, mint a közönséges tésztát. Ezután az úgynevezett tarhonyarostán átdörzsölik, és nagyság szerint osztályozzák.
A szegedi tarhonya keleti eredete
Barta László mesterszakács gyűjtése szerint a tarhonya elnevezést már egy 16. sz-i kézzel írott szakácskönyvben is megtaláljuk. A kutatók véleménye különböző az eredetéről.
Egyesek oszmán-török eredetű jövevénynek tartják, míg mások a perzsa "tarkhane" megfelelőjét látják benne.
Ez eredetileg egy darás levesféle, melyet savanyú tejjel készítenek. A délszláv népeknél melyek hosszú ideig török megszállás alatt éltek "tarana" néven emlegettek hasonló ételfélét.
Vámbéry Ármin világhírű orientalistánk és jeles közép-ázsiai utazónk, 1862-ben Buharába menet fehér lisztféleségből, kézzel gyúrt és morzsolt, majd juhzsírban megpörkölt - a mi tarhonyánkhoz hasonló - apró száraztésztafélét vitt magával élelmiszertartaléknak. A tarhonya szó eredetét, magyarországi elterjedését Csefkó Gyula szegedi nyelvészprofesszor külön tanulmányban tárta föl.
Hazai elterjedés
A tarhonya idehaza a 17.-18. századtól lett fokozatosan kedvelt, majd elterjedt népétellé vált. Az 1800-as évek elejétől először ritkábban, majd egyre gyakrabban jelenik meg a népéleti leírásokban, történetekben, szakácskönyvekben is. 1842-ben J.G. Kohl német utazó" hundert Tage auf Reisen" című munkájában több helyen megemlíti a tarhonyát.
Elkészítése az ő leírásában úgy történik, hogy a savanyú tejjel készített tésztát agyagedényekben, tűz fölött szárítják és pirítják.
Egész nyáron tartja magát, de száraz helyen két, három évig is eláll. Ha az emberek kimennek a pusztára, bőrzsákokban magukkal viszik és a disznóhúshoz vetnek egy marékkal. A sok hús és a zsíros étel fogyasztóinak ez egyszerű, eltartható és laktató köretül szolgált.
A tarhonya Szegeden
A tarhonyák között napjainkig az egyik legkedveltebb a Tisza menti, közötte is leginkább a szegedi. Népszerűsége az 1879-es nagy árvíz után növekedett rohamosan. Ügyes kezű asszonyok készítették, szállították piacokra vagy a házakhoz.
Nyaranta foglalatoskodtak vele, mert a szárító meleg napsütés a legalkalmasabb a tarhonyakészítéshez. A tojáson és a liszten kívül ez a legfontosabb összetevője, vallják máig az idős tarhonyakészítő asszonyok.
A szegedi tarhonya a 20. század első harmadától egyre kedveltebb lett, népétellé vált. Első világháborús adatok szerint akkoriban Szegeden és környékén már pár ezer mázsa tarhonya készült. 1928-ban mennyisége meghaladta a 100 vagonnyit.
Tarhonyakongresszus
A harmincas években a tarhonya népszerűsítésére számos akció, különleges, érdekes kezdeményezés született. 1933 augusztusában például a Szegedi Hét keretében Tarhonya- Nagygyűlésen népszerűsítették. A résztvevők elhatározták, hogy iskolákkal, felnőtteket ellátó intézményekkel és a honvédséggel is megkedveltetik a tarhonyát. A propaganda előkészítéséhez sok hasznos tanácsot adott Móra Ferenc is, de különösen szakácskönyvet író felesége. A nagygyűlést a korabeli sajtó tréfás élcelődéssel tarhonyakongresszusnak keresztelte el.
Tápén húsz éve július első szombatján megrendezik a tarhonyafesztivált, ahol ki-ki a maga receptje alapján, egyedi köretével készítheti a tarhonyát, amit szakavatott zsűri értékel.
Egy különleges recept édesszájúaknak
A tarhonya nagygyűlés recept gyűjteményének a ma háziasszonyának is tanulságul szolgáló édes különlegessége a "Tarhonya bécsi szelet". A tarhonyát tejben kifőzzük, adunk hozzá egy darabka vajat, késhegynyi vaníliát, egy szeletke citromot és ízlés szerint porcukrot. Ha a tarhonya kb. 20 perc multával puhára főtt, edénybe öntjük, hogy lehűljön. Külön edénybe elhelyezünk vaníliát, citromhajat, mazsolát, másfél deka vajat, egy tojássárgáját és kevés porcukrot. Ezeket jól kikavarjuk, a kihűlt tarhonyával összekeverjük, s ujjnyi vastagságban tepsibe kiöntjük, és téglalap alakokra felvágjuk, ezután bepanírozzuk és a szeleteket forróvajban szép pirosra sütjük. Málnaszörppel vagy csokoládé öntettel tálaljuk.
Jó étvágyat!
További híreink:
