Póda Jenő: Bekebelezi környezetét a monstrum
Illusztráció: Gémes Sándor
no images were found
A tervanyag 3.2 pontjában rögzíti az elérendő célt: az építészetileg egysíkú kereskedelmi hasznosítást felváltja az összetett rendeltetésű belvárosi jellegű beépítés és egy sokoldalú a helyszínnel kommunikáló térszerkezet. A területnek egyfajta városközponti szerepet képzelnek el a hatalmon lévők, ahogy arról Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester beszélt.
A közgyűlésen a Fidesz-KDNP részéről a leghangosabban Szabó László és Póda Jenő képviselők emelték fel a szavukat, véleményük szerint nemhogy kommunikálni nem fog a tervezett szerkezet az eddigi környezetével, hanem egyenesen bekebelezi azt.
Komócsin nyomdokain?
„A kérdéses terület túl nagy, hogy csak kereskedelmi besorolásként töltsön be funkciót, így támogatható és helyes elképzelés egyfajta városközpont kialakítása ott” – mondta el Póda Jenő. „A dolog valószínű ott kapott gellert, hogy a városvezetés – melynek az lenne a feladata, hogy a városlakók érdekeit képviselje a beruházóval szemben is – már régen átesett a ló túloldalára, és rendre beruházók érdekeit képviseli a város polgáraiéval szemben.” A politikus ennek az attitűdnek egyik új emblematikus ügyeként jellemezte a toronyház tervét. „Számomra elképesztő, hogy ez a megalomán elgondolás itt teret nyerhet” – folytatta. „Utoljára Komócsin elvtárs tudott átvinni hasonló tervet az akkori politikai-társadalmi viszonyok között, s felhúzta a 17 emeletes újszegedi toronyházat. Azt gondolnánk, hogy ez még egyszer nem fordulhat elő. S lám, mégis. Az elmúlt évtizedek egyáltalán nem bizonyították, hogy akár városképi, üzemeltetési szempontból vagy éppen társadalmi elfogadottságból hasznos lett volna a toronyház” ‒ vázolta portálunknak.
Kilátó a kertvárosban
no images were found
De azóta eltelt több évtized, most mi a probléma? – tesszük fel a kérdést.„Egyrészről abszolút kertvárosi környezetben egy teljesen új probléma üti fel a fejét: a belátás, beláthatóság” – érvel a képviselő. „Egy ilyen hatalmas épület több száz méter, de akár egy kilométer sugarú körben tönkreteszi azt az érzést, amiért az emberek házat építettek e lakóövezetben. Hazamennek, és a saját kuckójukban, a privát szférájukban próbálják kipihenni a hétköznapok rohanását. Ez egy új probléma a zaj, légszennyezés mellett. Persze nem ez a leglényegesebb elem. Akár honnan nézzük, e toronyház csak a beruházó érdeke, hiszen annál értékesebb egy telek, minél jobban be lehet építeni, minél több kereskedelmi és egyéb funkciót lehet ráosztani. Egy másik gond, hogy ha ide engedélyeznek egy toronyházat, akkor a mai gazdasági viszonyok mellett nem valószínű, hogy öt éven belül megvalósul, viszont nem fogja értékesíteni a tulajdonos a telket, mert neki van joga oda majd megépíteni ezt a gigaberuházást, és inkább ki fog várni az üresen álló telkével” (ahogy az tapasztalható a már éveket csúszó, a Bertalan híd mellé tervezett irodaépület esetében, amit 70%-os bérleti lekötés nélkül el sem kezdenek építeni – a szerk.).
Profitmaximalizálás versus lakossági érdek
A képviselők szerint mindig olyan szabályozási terveket kell készíteni, amelyek rövid távon megvalósíthatók, és közösségi érdekeket szolgálnak. A toronyház nem ebbe a kategóriába tartozik. Ez profitmaximalizálás. A tulajdonos összevetette a vételárat azzal, hogy mit lehet ebből a területből kihozni, akár részenkénti értékesítéssel, és így jön ki az óriási haszon. „Úgy néz kim találtak ebben partnert a kormánypárti többségű városvezetés személyében. Ráadásul amíg nincsen készen a harmadik híd (2013 a tervezett építési dátum – a szerk.) addig egy ilyen beruházás, városközpont felépítése rémálom lehet a közlekedés, zaj és környezetszennyezés tekintetében. A világon mindenhol a bevásárlóközpontokat a városon kívülre építik” – így Póda.
Gyimesi László, a Fidesz szegedi szervezetének elnök a közgyűlésen kifejtette, hogy a Fidesz hatalomkerülése esetén a szabályozási tervet megváltoztatja.
