Kiepert-glóbuszok a TIK-ben

A szegedi egyetem tulajdonában lévő glóbusz, amelyet a kor egyik legjelentősebb kartográfusa,

Heinrich Kiepert

szerkesztett, s amelyet az európai glóbuszgyártás egyik vezető cége, a berlini Reimer cég 1892-ben (ill. az alsó réteget 1883-ban) készített, a földrajz és a kartográfia 19. század végi állapotának, gyakorlatának, szakmai szemléletének és ismereteinek fontos és értékes dokumentuma. Kivételes szerencse, hogy mindkét réteg megmenthető, amire kuriozitásuk, jelentős szellemi és anyagi értékük miatt mindenképpen érdemesek! Restaurálásuk utáni bemutatásuk (a tervek szerint digitálisan is a Virtuális Glóbuszmúzeum keretein belül) nemcsak az egyetem, a hazai és nemzetközi földrajz- és térképészszakma, de a tudományos és kulturális értékek megőrzését pártoló szélesebb közvélemény számára is értelmes és hasznos cél lenne.

Kiepert-glóbuszok - tudományos munkaértekezlet

Program

10.00: Üdvözlések, ünnepi beszéd (Szabó Gábor, Mezõsi Gábor, Mader Béla) Helyszín: SZTE Egyetemi Könyvtár, Régi Könyvek Tára (3. emelet) 10.30-tól: Elõadások Helyszín: József Attila Tanulmányi és Információs Központ 0.006-os terem (földszint, átrium) 1. Klinghammer István (akadémikus, egyetemi tanár, ELTE): A magyar földgömbkészítés története 2. Török Zsolt Gyõzõ (egyetemi docens, ELTE): Glóbuszok, nagyjából: nemzetközi földgömbtörténeti kitekintés 3. Danku György (térképtáros kutató, OSZK): A német kartográfia a 19. században 4. Sümeghy Zoltán (egyetemi adjunktus, SZTE): Kiepert-glóbuszok 5. Lente Zsuzsanna (restaurátor): A szegedi Kiepert-glóbusz restaurálása, avagy földgömb kettő az egyben 6. Márton Mátyás (egyetemi docens, ELTE): Kiepert-glóbuszok a Virtuális Glóbuszok Múzeumában 7. Gede Mátyás (egyetemi tanársegéd, ELTE): A glóbuszdigitalizálás technológiai háttere