Szeged: Azt lehet kommunikálni, ami van

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Botrányos ingatlanügyletek, megcsonkított beruházások

Az Image Factory és az Observer Budapest Médiafigyelő kutatása szerint a megyei jogú városok között Debrecen volt a legjobban kommunikáló város az országban, a második helyen pedig Szeged végzett. Megkerestük Vécsey Ágnest, Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának sajtófőnökét és Hüvös Lászlót, a Fidesz frakcióvezetőjét, kommentálják a városunkra nézve kétségtelenül kedvező hírt.

„A hír nagyon jó, mert azt jelenti, jól csináljuk, amit csinálunk” – kezdte Vécsey Ágnes. – „Ha egy városban történnek dolgok, márpedig Szegeden igen, van stratégiai iránya a vezetésnek, akkor nem árt, ha az emberek erről tudomást is szereznek. Hiába teszünk bármit, ha nem tudnak róla, akkor az fél munka.”
Vécsey szerint léteznek olyan csatornák, amelyeken a hír direkt jut el a lakossághoz, és vannak olyanok, amelyeket a sajtón keresztül (újság, rádió, tv, internetes hírportál által) juttatnak el, az önkormányzat saját lapja pedig minden háztartásban olvasható. Ha valamelyik lakókörnyezetben történik valami, a városvezetés olcsó, fekete-fehér szórólapon tájékoztatja az ott élőket a beruházásokról, építkezésekről. „Ha lezárjuk a hidat, pár tíz ezer forintba kerül, hogy erre figyelmeztető molinót helyezzünk ki, ügyelünk arra, ha valami probléma akad, azt azonnal kommunikáljuk is, közérzet szempontjából ugyanis ez nagyon fontos” – folytatja Vécsey.
A sajtófőnök szerint országosan is kevés polgármester teszi azt, amit Botka László, nevezetesen: évente egyszer turné keretében körbejárja a várost, és 4-5 lakossági fórumon, prezentáción személyesen beszámol arról, mit tettek eddig, és mit szándékoznak az elkövetkező időszakban.

Vécsey Ágnes: Nincsenek külön kommunikációs tanácsadók

Kérdésünkre, hogy városi vagy országos kommunikációs cég segédkezik-e ebben a városvezetésnek, Vécsey határozott nemmel válaszolt: „Semmilyen cég, mi vagyunk rá, azaz a polgármesteri kabinet. Főállásban csak én vagyok az, aki csak kommunikációval foglalkozik, mellékállásban pedig egy kolléga, aki a város internetes hírportálját tartja karban. Szükség szerint besegítenek mások is az önkormányzat cégei, illetve munkatársai közül. Tehát olyan cég, amely az egészet kézben tartja és megmondja, mit kell tenni, nincs.”
Azt is megtudtuk, hogy a polgármesternek nincsenek külön kommunikációs tanácsadói, hiszen ezt a feladatot egy szűk team, a közvetlen munkatársak látják el. „Ilyen szempontból a polgármester úr autonóm személyiség, vannak elképzelései arról, mit, hogyan kell csinálni, és azt számon is kéri. Viszonylag keveset kell segíteni neki.”
Hogy éves szinten mennyit költ a város kommunikációra, nem sikerült megtudnunk. „Ezt így soha senki nem adta össze” – folytatta a sajtófőnök –, „de az egész viszonylag könnyen nyomon követhető. Aki látott Szegedi Tükröt, azt is látta, hogy olcsó, újság minőségű papírra nyomjuk, nem pedig fényes, drágára. A várospiárhoz tartoznak a rendezvények, fesztiválok is. Itt viszont már fontos, hogy szép minőségű kiadványok jelenjenek meg. Ezeket azonban a különböző önkormányzati cégek fizetik, a város pedig támogatja, tehát gyakoriak az átfedések. Igyekszünk mindenen spórolni, ugyanakkor a hatékonyságot is szem előtt tartjuk.”
Az ellenzék azzal vádolja a városvezetést, hogy szemfényvesztő kommunikációt folytat, miközben hiányzik a valódi munka. „Azt lehet kommunikálni, ami van, ami nincs, azt nem lehet. Erre csak ezt tudom mondani” – fejezte be Vécsey Ágnes.

Hüvös László: Szépen csomagolják a keveset vagy a semmit

Hüvös Lászlónak, a Fidesz frakcióvezetőjének természetesen más a véleménye. „Az elismerés nem az önkormányzatról szól, hanem azoknak a Szegeden működő szervezeteknek, társaságoknak, egyesületeknek és intézményeknek a munkáját díjazza, melyek hozzájárulnak városunk értékeinek megőrzéséhez, gyarapításához. Örömteli, ha ezek a helyi kezdeményezések, eredmények nagy teret kapnak az országos sajtóban, és öregbítik városunk hírnevét. Mindenek előtt köszönetet kell mondanunk azoknak, akik civilként áldozatos munkájukkal hozzájárultak ehhez. Ugyanakkor tisztességtelen, ha a városvezetés rá akar telepedni, ki akarja sajátítani ezeket. Nyilván azért van ez így, mert azon területek tekintetében teljes csend van a médiában, ahol a szegedi városvezetésnek egyébként bizonyítania kellene. Mély hallgatás van a szegedi munkahelyteremtő beruházásokról, hiszen nincsenek ilyenek, sőt közel kétezer fővel emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma. Sorozatban hallhatunk elmaradó, elhalasztott, megcsonkított beruházásokról, melyeket számos esetben botrányos ingatlanügyletek kísérnek. Ha a városvezetés valamiben élen jár a kommunikáció területén, az biztosan az, hogy nagyon jelentős közpénzek felhasználásával miként lehet szépen csomagolni a keveset vagy éppen a semmit. Botka László soha nem sajnálta az adóforintokat a városvezetői akartnak alárendelt önkormányzati elektronikus és nyomtatott sajtótól, melyek ennek köszönhetően buzgón és vakon dicsérik megkérdőjelezhető eredményeit, vagy éppen nem foglalkoznak az egyértelmű kudarcaival. A városi televízió, a Szegedi Tükör támogatása révén, valamint az egyéb gyanús pénzügyi mozgásoknak és tanácsadói szerződéseknek köszönhetően közel 150 millió lehet a városvezetés kommunikációs költsége, de éppen a burkolt keresztfinanszírozásoknak köszönhetően lehetetlen pontosan megbecsülni az összeget. Ennek a töredékét fordítja az önkormányzat például a polgárőr szervezetek vagy az egyházak támogatására, de még a munkahelyek megőrzését célzó pályázatokra is sokkal-sokkal kevesebb jut.  A jelenlegi válság idején komolyan át kellene gondolni ezeknek a kommunikációs kiadásoknak a szerkezetét és szükségességét, mert ez a pénz messze jobban hasznosulhatna más területeken” – fejezte be Hüvös László.

Előző sztori

A tápéiak nyugalmukat és biztonságukat védik

Következő sztori

Kajak-kenu ob a vb jegyében, csütörtökön négyes válogató