Ősi rokonaink az ujgurok?

Kevesen tudják, de a napjainkban - nem először, és bizonyára nem is utoljára - a kínai központi hatalommal és a többségi néppel véres konfliktusba keveredett ujgurok elei a magyarok őseihez hasonló „íjas, lovas nép" voltak, akiknek ornamentikájában is sok rokon vonás található a miénkkel. Az ujgurok sokkal inkább számon tartják a rokonságot, egy küldöttségük Csíksomlyón is járt a közelmúltban - olvasható az mno.hu riportjában.

„Saját anyám, apám, rokonaim látom a templomban, ahogy szétnézek" - mondta az ujgur küldöttség egy tagja a 2006-os csíksomlyói pünkösdön. Ha nem is nagy gyakorisággal, de megjelennek ujgurok vendégként magyar vidékeken; népük ugyanis a mai napig számon tartja nemzetünket. Az ujgur köztudatban minket Nyugatra vándorolt rokonként emlegetnek. Az egykori hun birodalom örökösei közül csak minket ismernek el leszármazottnak, a mongol törzseket nem.

Kőrösi Csoma Sándor

utolsó útjának célja is Ujguria volt: a zseniális kutató, a világ első tibeti szótárának és nyelvtanának megalkotója azt remélte, a magyar őshazáról itt szerez majd újabb, nyomra vezető iratokat. Az ujgurok - a 19. századi kutatási eredmények állnak rendelkezésre, azóta a rendes és rendszeres kutatómunkát megakadályozták a térség új, diktatórikus államai - a „törökség" délkeleti ágához tartoztak, s eredetileg Mongólia északi részén élhettek az Orhon és a Szelenge folyó menti területeken. A törzs mindenképpen része lehetett később a hun népek által ismertté vált törzsszövetségnek. Hagyományaik szerint első uralkodójuk

Buka

kán (Kr. e. 209-174) volt, aki Tibetet és Kína egy részét is meghódította. Utóda,

Lao-sang

(Kr. e. 174-158) idején vándoroltak az ujgurok mai szálláshelyükre, s alapították meg Urumcsit.

A teljes riportot az mno.hu-n itt olvashatják.