A recept receptjének receptje
És akkor alkotmánybíróság ide, józan ész, a finanszírozás hiánya oda, jönnek ezzel a valakinek, valahol hasznot hozó, csak decemberig engedélyezett újítással!
A tűzoltók iránt éreznek a legnagyobb bizalmat az emberek, de népszerűek a postások és a tanárok is - derül ki a GfK Hungária legfrissebb felméréséből. A negyedik helyen az orvosok végeztek - náluk az egy évvel korábbihoz képest nem következett be változás, ismét 86 százalékos a bizalmi indexük - az élvonalban tehát olyan szakmák képviselői vannak, akik szoros kapcsolatban állnak az emberekkel. Ez főleg a kistelepülésen növeli a velük szembeni bizalmat. Említést érdemel ugyanakkor, hogy a legrosszabbul szereplő pénzügyi szektor mellett, leghátul kullognak a szakszervezetek képviselői, a vállalatvezetők, a reklámszakmai tagjai, az újságírók és a politikusok. (A bizalmi indexet - megjegyzem, paradox módon - nagymértékben befolyásolja a média: ilyen ilyen a mi faramuci valóságunk!) A felmérés önmagáért beszél, a zárójelbe tetteken kívül nem kívánom kommentálni: csupán a gyógyítók, az orvosok (s nem az egészségügy, az OEP, az ÁNTSZ, vagy a minisztérium tevékenységének) társadalmi megítélését kívántam ezzel alátámasztani, mert bár az oktatás magyarországi helyzetéről is lenne mit beszélni, most - bármilyen meglepő - a vényírásról szeretnék értekezni. Mert beteg ez a társadalom, orvos és gyógyír kell neki - ezt tudjuk -, de vajon mi a receptírás receptje hazánkban? Bár a betegek nem is sejtik, de júliustól „vonalkódos" vényekkel távozhatnak orvosaiktól a minisztérium legújabb egészségügyi reformja következtében, amiben gyanútlanul semmi kifogásolnivalót nem találnánk... A vonalkód szép, a vonalkód jó, de legalábbis hasznos - becsíkozva mindennapjainkat, ott van már minden terméken - gyorsítja az adatok leolvasását és bevitelét. Igen ám, de ez esetben olyan, a receptekre ily módon kerülő személyes adatainkról van szó, melyekhez a patikusnak semmi köze: neki csak a gyógyszer fajtáját és a pirulák darabszámát kellene megtudnia! Még mielőtt nekem esnek,
, elmondanám, hogy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a tervezett eljárást, de - az év végéig (nagyjából a szocialisták országlásának végezetéig) időt hagyott az egészségügyi tárcának a hiba kiküszöbölésére. Mondanom sem kell, hogy e helyett, törvényesen, halasztott törvénysértést elkövetve a minisztérium és összes hadra fogható szerve a vonalkódos rendszer bevezetésén ügyködik, nem kis pressziót gyakorol a háziorvosok fogyatkozó (statisztikailag kiöregedő) társadalmára. Mert a vonalkód rendszerbe állításához új szoftverre van szükség, új (a terhelést bíró) nyomtatóra, sok-sok tintapatronra és vénypapírra! Ugye mondanom sem kell, mekkora üzlet ez (3200 teleüpésen hány rendelőt érint a változás?) a forgalmazóknak, akik már idejekorán (minő véletlen) megbombázták akciós ajánlataikkal a leendő ügyfeleiket, a kisipari módszerekkel csíkosított recepteket előállítani kötelezett orvos vállalkozókat. Ezek meg, pont nem azon törik a fejüket, hogy mibe fektessenek bele, mikor bizony vidéken némelyüknek már a gépkocsi, a mobiltelefonok fenntartása is gondot jelent, ami más tényezők közrejátszásával egyetemben - talán nem árulok el titkot - a betegellátás összeomlásával fenyeget! És akkor alkotmánybíróság ide, józan ész, a finanszírozás hiánya oda, jönnek ezzel a valakinek, valahol hasznot hozó, csak decemberig engedélyezett újítással! Pedig lehetne máként is: Svédországban, az USA-ban, Izraelben az a recept, hogy nincs recept - nincs felírás, időpazarlás, nyomtatás, meg vonalkód: az orvos közli a beteggel, hogy mi az ábra, az megy elbattyog a patikába és kikéri a neki „felírtakat"! Ott pedig az adatokat (miből, mennyi, hányszor) a gyógyszerész etikettként kinyomtatja a számítógépből, amely azonnali internetkapcsolatban van a rendelővel... Nálunk ehhez minden feltétel adott, ez a hozzáállás valóban reformot jelentene, kevesebb veszélyes hulladékot (nyomtatópatron) és kevesebb erdőirtást eredményezne (fakivágás) éves szinten, de nem, mert valaki, míg hatalmában áll, pénzt akar csinálni magának, vagy a jattoló haverjainak! Ennyi, itt tart a nagybeteg egészségügy sanyargatásának ismeretlen receptírója, aki bízvást reméli, a kormányváltás után senki nem veszi elő a receptírás ésszerűbb receptjét, vagy őt magát!
