Dübörög a kampány

Cikkünk frissítése óta eltelt 11 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Sajátos kettősség jellemzi tehát az MSZP stratégiáját. Egyrészt nyíltan vállalja a kommunista diktatúra – és Kádár János országának – örökségét. Elég csak arra a felejthetetlen pillanatra gondolnunk, amikor a szocialisták tisztújító kongresszusán az újdonsült pártelnök Lendvai Ildikó és mögötte az újsütetű (a változatosság kedvéért ugyancsak milliárdos) Bajnai magyarázhatatlan vehemenciával énekelte az Internacionálét. Másrészt pedig a tőke szabad áramlásáról, a piacok nyitottságáról beszél, a gyakorlatban pedig támogatja a multikat és a nemzetközi nagytőkét.

Dübörög. Nem, ezúttal nem a gazdaság, csak a válság. Úgy tűnik azonban, hogy a „dübörög a válság”, vagy a „dübörög a recesszió” mint szlogen nem mozgatta meg a kormánypárti kampányszakemberek fantáziáját. Talán, mert igaz, s az igazmondás kis hazánkban, különösen választási kampány idején (mint Gyurcsány Ferenctől megtanulhattuk) nem erény. A forgalmas utak és a bevásárlóközpontok környékét ellepő szocialista óriásplakátokból – és az azokat kiegészítő tévés reklámfilmből – megtudhatjuk, hogy a szemüveges ősz úr és a fiatalabb hölgy miért nem a jobboldalra szavaz és miért inkább a balra.

Maga a kampányfilm alapgondolata akár jó is lehetne. Megy a magyar átlagember a részletre vásárolt kis fogyasztású japán átlagautójával, s rá-rácsodálkozik az őt körülvevő világra. Eddig rendben. Érdekesebb tényező a szemüveges ősz úr és a fiatalabb hölgy kapcsolata. Az kizárt, hogy csupán útitársak, tehát nem taxis a szemüveges ősz úr, a fiatalabb hölgy pedig nem stoppos. Adódik, hogy apa és lánya. Sajnos azonban a mai körülményekből – és Bajnai Gordon kabinetjének családellenes politikájából – kiindulva azonban lehetne ennél sokkal rosszabb is. A szemüveges ősz úr kiteszi autójából a fiatalabb hölgyet, akit vár ugyancsak fiatal barátja és vidáman elsietnek. Hogy hová, nem tudni. Lehet, hogy (jó fiatal baloldaliként) a Che Fesztre. Útközben mind a szemüveges ősz úr, mind a fiatalabb hölgy ideológiai alapállásával megismerkedhetünk. Ezek a szokásos elemeket tartalmazzák: az ellenzék hangoskodása mögött nincs program, együttműködnek a szélsőségesekkel, miközben a szocialisták építik az országot stb.

Az ugyanerre a két karakterre építő óriásplakátokon egy mondatba sűrítve találhatók meg ugyanezek a csattanós érvek (tudniillik magyarázatul a „nem szavazok a jobboldalra” kijelentéshez). Van azonban pozitív kampányelem is az MSZP kommunikációs arzenáljában. A rózsaszín, lila és – természetesen – vörös színekben játszó betűkkel adják hírül hőseink, hogy a baloldalra szavaznak. A szemüveges ősz úr, mert az ő értékei nem változnak, a fiatalabb hölgy pedig azért, mert a szocialisták az ő érdekeit képviselik Európában. Sajnos azonban arról nem tájékoztatnak a plakátok, mik azok az értékek és érdekek, amit az MSZP képvisel.

Az értékek kapcsán eszünkbe juthat az az öt évvel ezelőtti politikai epizód, amikor (az akkor még Munkáspárt néven működő politikai formáció akkori alelnökeként) Vajnai Attilát őrizetbe vették tiltott önkényuralmi jelkép használata miatt. Az akkor kibontakozó polémiában több szocialista parlamenti képviselő és baloldali közéleti szereplő javasolta, hogy az ötágú vörös csillag legyen ismét használható politikai jelkép. Köztük volt – Gyurcsány Ferenc mellett – Herczog Edit és Gurmai Zita is. A hölgyek most Göncz Kingát követik az MSZP európai parlamenti jelöltlistáján. Gurmai Zita egyébként 2004 áprilisában az MTV Az este című műsorában kifejtette a vörös csillag és az általa szimbolizált kommunizmus kapcsán: „…el kell valamit nyíltan és őszintén mondanunk azt, hogy a kommunizmusnak az eszméje az egy nagyon szép eszme volt, az egyenlőségnek az eszméje.” Lehet, hogy a kommunista diktatúrák sok tízmillió halálos áldozata erről másként vélekedne.

Sajátos kettősség jellemzi tehát az MSZP stratégiáját. Egyrészt nyíltan vállalja a kommunista diktatúra – és Kádár János országának – örökségét. Elég csak arra a felejthetetlen pillanatra gondolnunk, amikor a szocialisták tisztújító kongresszusán az újdonsült pártelnök Lendvai Ildikó és mögötte az újsütetű (a változatosság kedvéért ugyancsak milliárdos) Bajnai magyarázhatatlan vehemenciával énekelte az Internacionálét. Másrészt pedig a tőke szabad áramlásáról, a piacok nyitottságáról beszél, a gyakorlatban pedig támogatja a multikat és a nemzetközi nagytőkét.

Ebben a tudathasadásos helyzetben elég nehéz az egyszerű választópolgárnak – rózsaszínben, lilában, vörösben játszó plakátok ide, szemüveges ősz urak és fiatalabb hölgyek oda – kisilabizálni, hogy az MSZP milyen érdekeket és értékeket képvisel. Bár a választ az elmúlt hét év folyamatai sajnos már megadták.

Default thumbnail
Előző sztori

Ezüstérem: Nagyot küzdött, de alulmaradt a Pick

Következő sztori

Harrach Péter: „Téved, aki a felzárkóztatást szegregációnak nevezi”

Legutóbbi hasonló cikkek