Ismét egy osztrák íróról a Grand Caféban

Cikkünk frissítése óta eltelt 13 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Thomas Bernhard osztrák író neve ismét feltűnik Szegeden, hiszen körülbelül egy éve rendeztek Bernhard-napot a Grand Caféban a pozsonyi Kalligram Kiadó újabb Bernhard-könyvének, Az olasz férfinek a megjelenése alkalmából. Most pedig „Komédia ez? Vagy tragédia?” címmel szerveznek nemzetközi konferenciát Thomas Bernhard, az 1945 utáni osztrák irodalom nagymestere halálának 20. évfordulója alkalmából, a Grand Caféban. A március 15-16-án megrendezendő konferenciára a világ számos pontjáról – Salzburgtól Temesváron át egész New Yorkig – érkeznek Bernhard-kutatók, Darvasi László pedig felolvasóestet tart.

A kétnapos konferencia nyitóelőadását vasárnap este a Salzburgból érkező Manfred Mittermayer tartja, aki sok más tevékenysége mellett tagja a 22 kötetes Bernhard-életművön dolgozó kiadócsapatnak. A március 16-i előadók között üdvözölhetjük az egyik sokat idézett Thomas Bernhard-életrajz íróját, Hans Höllert, de jelen lesz Martin Huber, a gmundeni Thomas Bernhard Archívum vezetője is. Az előadások után Darvasi László német nyelvű felolvasóestje zárja a konferencia második napját este 19 órakor.
A rendezvény a Szegedi Tudományegyetem Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszéke, a gmundeni Thomas Bernhard Magánalapítvány és a budapesti Osztrák Kulturális Fórum közös szervezésében jön létre.
Thomas Bernhard (1931 – 1989) Heerlenben (Hollandia) született, gyermekéveit Bécsben, Seekirchenben (Salzburg) és Trauensteinban (Felső-Bajorország) töltötte. Nagyszülei nevelték fel, a nagyapa, az írói mesterséget űző Johannes Freumbichler rendkívüli hatással volt Bernhard egész későbbi életművére is. Tüdejével korai éveitől kezdve súlyos problémák voltak, ezért rendszeres szanatóriumi kezelésre szorult. 1949-ben jelentek meg álnév alatt első rövidtörténetei, és ekkor ismerkedett meg a grafenhofi szanatóriumban a nála harmincöt évvel idősebb Hedwig Stavianicekkel, aki élete végéig Bernhard bécsi patrónusa volt. Első regényét, a „Fagy”-ot 1963-ban adták ki. 1989-ben bekövetkezett haláláig Thomas Bernhard kilenc nagyregényt, hat kisregényt, négykötetnyi elbeszélést, egy ötkötetes önéletrajzi sorozatot és tizennyolc egész estét betöltő drámát publikált. Életművével a mai osztrák irodalom vitathatatlan klasszikusává lett.
A konferenciát a tavaly váratlanul elhunyt Wendelin Schmidt-Dengler, a mai osztrák irodalomtörténet és kritika meghatározó egyénisége emlékének ajánlják.

Előző sztori

Népszavazási kezdeményezés is lehet a „Lófara-ügyből”

Következő sztori

„Puskás Hungary”: a magyar csoda