Über alles Franzstadt?

Cikkünk frissítése óta eltelt 13 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az embereknek Ferencvárosban is bizton tele van a hócipőjük az életkörülményeik romlásával meg a kormánymikulás kiábrándító ajándékaival, de éppen ezért reálisabbnak is érzem a KDNP értékelését: a választási részvételi aránya azt mutatja, milyen apátiába estek az emberek a szocialista kormányzás mintegy hét éve alatt.

Január 1-én vasárnap Budapest 12. választókerületében (Ferencváros) érvénytelen időközi választást tartottak, mert a szavazóknak csak 25,91%-a ment el. A legtöbb szavazatot Bácskai János (Fidesz-KDNP) kapta (58,67%). Második lett Bánsághi Tamás (MSZP, 23,11%), a harmadik Szegedi Csanád (Jobbik, 8,5%). Negyedik John Emese (SZDSZ, 5,23%). A második fordulóban nagyon nagy valószínűséggel a Fidesz és a KDNP jelöltje fog mandátumot szerezni. Én csak ennek tudom betudni, hogy bár a Fidesz és a jobboldali sajtó nem zeng vad hühótól s halelújától (Füst Milán), az értékelések hurráoptimistának mondhatók. Szijjártó Péter (Fidesz) Tél tábornokot („nagy hideg”) és Füst von Por marsallt („szmogriadó”) okolta az alacsony részvételért, mindazonáltal úgy gondolta, hogy a ferencvárosiak nyilvánvalóvá tették, hogy komoly változást akarnak, és a Fidesz megtiszteltetésnek veszi, hogy ezzel a változtatással őket akarják megbízni.

Khm, ha jól értem, sokkal magasabb részvétel (45-55%?) mellett talán még nagyobb arányú (70%-os?) győzelmet is arathatott volna az ellenzéki jelölt, ha mondjuk az évszakhoz képest szokatlanul enyhe, tavaszias és napsütéses idő lett volna. Merész következtetésemet arra alapozom, hogy az évszakhoz képest szokatlanul enyhe, tavaszias és napsütéses időben a ferencvárosiak nyilvánvalóan sokkalta nyilvánvalóbbá tették volna, hogy komoly változást akarnak…

Torkomat csak azért bátorkodom köszörülni („khm”), mert időközi választáson általában mindig alacsony a részvétel, függetlenül az időjárástól és egyéb tényezőktől. Az embereknek Ferencvárosban is bizton tele van a hócipőjük az életkörülményeik romlásával meg a kormánymikulás kiábrándító ajándékaival, de éppen ezért reálisabbnak is érzem a KDNP értékelését: a választási részvételi aránya azt mutatja, milyen apátiába estek az emberek a szocialista kormányzás mintegy hét éve alatt.

Vessük egybe a két állítást, hogy racionális következtetést vonhassunk le: a ferencvárosiak nyilvánvalóvá tették, hogy komoly változást akarnak (Fidesz); az emberek apátiába estek (KDNP). Az én egyenlegem szerint az emberek apátiába estek, de nem nyilvánvaló, hogy komoly politikai változást akarnak abban az értelemben, hogy nyilvánvaló politikai alternatívát (Fideszt) akarnának támogatni. Egyszerűbben fogalmazva: nagyon úgy tűnik, hogy a ferencvárosiak telítődtek kormánnyal, MSZP-vel és SZDSZ-szel (főleg az utóbbival), de a Fideszben nem fedezték fel a politikai megváltót.

A Fidesz a ferencvárosi választási kampányban magasra emelte a mércét azzal a tétellel, hogy országos jelentőségű lesz a választás, amit ráadásul előrehozott választásnak is tekintettek. Nagyjából ama logika szerint, ahogy a 2006-os önkormányzati választást kormányról való „népszavazásnak” határozták meg, a 2008-as népszavazást meg kormányról való politikai népítéletnek. A tavalyi népszavazáson Ferencvárosban 48%-os volt a részvétel, ezért meglehet, hogy most a második fordulóban a Fidesz és a KDNP jelöltje meggyőzőbb (legalább 50%-os) részvétel mellett fog nyerni. De pillantsunk a számok mögé is: a népszavazáson az emberek az őket közvetlenül érintő közpolitikai kérdésekben hozhattak közvetlenül döntést – a kormányról és kormánypártokról. Ha a politikai apátia magyarázata helytálló, akkor annak bizony a Fidesz is oka. Véleményem szerint például az olyan szerintem is kicsinyes és a ferencvárosi választást közvetlenül megelőző politikai játszmák miatt, mint 1300 írásbeli kérdés benyújtása a minisztériumoknak a két ünnep között (nehogy már jól érezzék magukat a kormányoldalon?), nem is beszélve a Szijjártó Péter és a Nyakó István (MSZP) által fémjelzett intellektuális csörtékről. Nohát, ezeknek legalább olyan távoltartó erejük van, mint Tél tábornoknak és Füst von Por marsallnak…

Előző sztori

Kedd: Az eltűnt idő nyomában – Krúdy, Márai és a Régi Hungária

Következő sztori

TEÁOR: megváltoztak a szakmakódok