Vélemény

Megjön-e értünk a Kárpátia?

Megjön-e értünk a Kárpátia?

2009. január 7., szerda
Megjön-e értünk a Kárpátia?

A kormányfő nyilván erőt merített - s erőt sugallt - abból a felmérésből, mely szerint a válság még nem érte el honfitársai tudatát, vagy csupán nem kívánnak tudomást venni a recesszió várható hatásairól, mikor karácsonyra vásárolván többet költöttek (és több hitelt vettek föl), mint egy, de akár négy éve! Ez pedig bizalomból jeles, de meggondolatlan magatartás, pont olyan cselekedet, akár a kormányé volt a legutóbbi hitel felvételekor. Ezek szerint Magyarországon - annyi más mindennel szemben - optimizmusból nincs hiány.

Tanácstalan vagyok hetek óta: elfelejthetjük az optimizmust? - kérdem magamtól és másoktól. Az új év közeledtével, beköszöntével ismerőseimnek és családtagjaimnak reményteljes, emberséges új esztendőt és kitartást kívántam 2009-re. Ez láthatóan nem lepett meg senkit, még azokat sem, akik a régi reflexnek engedve BÚÉK-kal köszöntöttek, hiszen nem kérdeztek vissza - miért nem boldogságot óhajtok nekik? Nem hagyott az optimizmusról megfeledkezni a minapi interjújában a Gyurcsány Ferenc sem, sőt: egyenesen kikérte a nevünkben a köztársasági elnöki szilveszteri beszédét! Szerinte

Sólyom László túl sötét képet festett az ország állapotairól

. Kifejtette, a főméltóság szavai több mint pesszimisták voltak, majd hozzátette: "Ebben az országban nem csak az van, amit ő mond. Ebben az országban egy sor teljesítmény van!" A kormányfő nyilván erőt merített - s erőt sugallt - abból a felmérésből, mely szerint a válság még nem érte el honfitársai tudatát, vagy csupán nem kívánnak tudomást venni a recesszió várható hatásairól, mikor karácsonyra vásárolván többet költöttek (és több hitelt vettek föl) mint egy, de akár négy éve! Ez pedig bizalomból jeles, de meggondolatlan magatartás, pont olyan cselekedet, akár a kormányé volt a legutóbbi hitel felvételekor. Ezek szerint Magyarországon - annyi más mindennel szemben - optimizmusból nincs hiány. Pedig minden jel szerint most az egyszer mindenképpen Sólyomnak van igaza, amikor ezt mondja: "Elköltöttük a pénzünket, sőt jóval többet. Az embereknek pedig a válságban még súlyosabb teher a hitelek törlesztése!" Úgy tűnik, hogy még mindig nem tanultuk meg a leckét, az országban továbbra is csupán PR-kormányzás folyik, amelynek a veszélye nagyon nagy, ugyanis ez továbbra is elodázza a valódi kérdésekre adandó valódi válaszokat. Ez semmiképp nem ad az embernek optimizmusra okot, mert így hiába hallja meg a köztársasági elnök tévébeszédének lényegét, és mentené az életét - "pénzét, idejét és egészségét" -, hiába szolidáris másokkal, és lökdösődés, pánikkeltés nélkül áll sorba a süllyedő hajón jó sorsában bízva, ha - ahogy ezt

Szalay-Berzeviczy Attila

, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke fogalmazza meg nagyon találóan - "Magyarországnak harmadosztályú utasként nincsen a mentőcsónakokban helye, ezért csak abban a csodában reménykedhet, hogy ezúttal még a Titanic teljes alámerülése előtt megérkezik a Kárpátia?!" A kérdés marad: most akkor elfelejthetjük-e az optimizmust?

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.