A segítség lehetőségei a bajbajutott EU-tagállamoknak

Uniós tagállam fizetési mérleg válsága esetén vessék be az Európai Központi Bank likviditási eszközét, vagyis az euró bankja segítse ki a bajba jutottat, ne valamely külső pénzügyi intézmény - ezt Becsey Zsolt (EPP-ED, Fidesz) EP-képviselő, az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának (ECON) egyetlen magyar tagja vetette föl az EKB elnökének. Jean-Claude Trichet erre ugyan megkerülte a választ, de abban egyetértett Becseyvel, hogy egyre rosszabb fényt vet az Európai Unióra a Nemzetközi Valutaalap egyes tagállamokban - így Magyarországon is - játszott "csődgondnok" szerepe.

Becsey Zsolt

az ECON brüsszeli ülésén a frankfurti európai bank elnökének idézte a magyar médiumokat, amelyek szerint az IMF elnöke, Dominique Strauss-Kahn a napokban Budapesten "úgy viselkedett, mintha Magyarország kormányzója vagy miniszterelnöke lenne". Válaszában

Jean-Claude Trichet

elismerte, hogy a Nemzetközi Valutaalapnak nagy a szaktudása, széles és szilárd a szakmai bázisa, de jogosnak tartotta a szegedi képviselő felvetését, miszerint az Európai Uniónak magának kellene a jelenleginél erősebb válságkezelő intézkedéseket hozni, és azokhoz megfelelő saját eszközöket biztosítani.

Ahogyan segíteni lehet

Elvileg ma az Európai Unió kétféle módon segíthetné a megrendült fizetési mérlegű tagállamokat: egyrészt a frankfurti bank kifejezetten válságkezelésre szánt pénzeszközeinek mozgósításával, másrészt a brüsszeli Bizottság által jóváhagyható összesen 25 milliárd eurós alappal. Mindkettő mobilizálását azonban meg kellene könnyíteni a jelenlegi és a várható válságok hatékonyabb uniós kezelése végett - állítja Becsey Zsolt szerkesztőségünkbe eljuttatott sajtóközleményében.

Védekező mechanizmusok

A magyar euroképviselő az Európai Központi Bank elnökének megismételte már korábban, és számos szakmai fórumon kifejtett véleményét, miszerint fizetési mérleg-válság esetén uniós jogszabállyal kellene megvédeni a súlyosan eladósodott tagállamokat attól, hogy a náluk lévő leányvállalataikból a külföldi cégek kivonják és az anyavállalathoz repatriálják a tőkét. Becsey Zsolt hozzátette: válságkezelő és uniós védekező mechanizmusért lép fel és nem általában a közösségi belső piac alapelveinek számító szabadságok - köztük a tőke szabad áramlása - ellen. A sikeresnek bizonyult szlovák euró-bevezetés kapcsán például kifejtette, reméli: a közösségi pénzhasználat északi szomszédunknál hozzájárul az egész uniós belső piacon a munkaerő és a szolgáltatások végre gyakorlatban is megvalósuló szabad áramlásához.