Az Országgyűlés feloszlatásáról

Cikkünk frissítése óta eltelt 13 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Lapos közhely, hogy minden a szabad demokrata képviselőkön múlik, akiknek viszont tényleg úgy hiányzik az előrehozott választás, mint üveges tótnak a hasraesés. A kérdés az, hogy az MDF-ben kalkuláltak-e ezzel a ténnyel. És ezen a ponton viszont a labda a Fidesz térfelére pattan át, mert hát nagyon úgy tűnik, hogy bár Orbánék elkötelezettek az előrehozott választások mellett, mégsem akaródzik lépéseket tenniük az előremozdulás érdekében.

Az elmúlt hetekre három nagyobb stratégia uralta a politikai és kormányválság sújtotta közéletet. A szocialisták minden megtettek a koalíció helyreállítása érdekében, a szabad demokraták Fodor Gábor vezetésével beásták magukat a szakértői kormány pozíciójába, a Fidesz pedig az animációs sztárra, Garfield macskára jellemző unott közönnyel ragaszkodik az előrehozott választásokhoz.

A fideszes mélabú mögött (Orbán Viktor nem, csak Szijjártó Péter aktiválta magát) valószínűleg a parlamenti aritmetika áll: amíg Gyurcsány Ferenc az MSZP elnökeként kézben tartja pártját és a párt frakcióját, addig nem sok remény van arra, hogy kellő számú képviselő kötelezze el magát a Ház feloszlatása mellett. Anélkül, hogy bántanám a képviselőket, sokuknak nagyon is van mit kockáztatni: képviselői tiszteletdíjtól (fizetés) kezdve az ilyen-olyan juttatásokig. Más demokráciákban nem számít Isten csapásának egy idő előtti választás. Mintha ott a közjó, a közérdek és a politikai demokrácia rációja jobban nyomna a latba az egyéni egzisztenciális érdeknél. Magyarországon ellenben kimondva-kimondatlanul az lebeg elsősorban a népképviselők szeme előtt, hogy a pártok közötti és a párton (pártján) belüli erőviszonyok miatt mekkora esélye lenne aktuálisan az újraválasztásra vagy akár csak a jelölésre.

Ezt a képletet most az MDF módosította azzal, hogy ellenzéki összefogást kezdeményeztek az Országgyűlés feloszlatására. A közvélemény-kutatási adatok szerint egy előrehozott választáson a Fidesz elsöprő győzelmet aratna, míg az MDF még mindig az öt százalékos küszöb körül ingadozik. Veszteni valója tehát éppenséggel lenne az MDF-nek, mégis kihátrálni látszatnak a kétfrontosnak feltüntetett harc antiorbánista bunkeréből. Eddig ugyanis mindig mindenre az volt a végső érv, hogy Orbán Viktort (és Gyurcsányt) nem segítik hatalomra. Gyurcsány nevét azért tettem zárójelbe, mert ez a politikai játszma dialektikus ellentmondással terhes: ha az ellenzéki MDF az ellenzéki Orbánnal is küzd, márpedig elsősorban ellene küzdenek, akkor azzal akarva-akaratlanul is a kormányzó Gyurcsány hatalomban maradásához járulnak hozzá. Tertium non datur – mindaddig, amíg Orbán és/vagy a Fidesz vesztésre nem áll. Az MDF évek óta játszik is egy antifideszes és antiorbánista politikával a Fidesz vesztére, ezért igen kétséges most a Házfeloszlatás kezdeményezésének motivációja. Két kézenfekvő válasz adódik. A „kettős állampolgárságról” szóló népszavazás kudarca miatt az MDF 2005 elején már indítványozta az Országgyűlés feloszlatását, ezért egy ilyen manőver lehet szimpla taktikai húzás is. Ha viszont nem az, akkor – tekintettel az antifideszes vonalvezetésre – az MDF játszhat arra is, hogy mivel a Fidesz régóta forszírozza a Házfeloszlatást, akkor a Fideszre csapást lehet mérni azzal, hogy a Fidesz kínálta alternatívát megszavaztatják az MDF által a Fidesz ellenében egyébként is kultivált parlamentarizmus játékszabályai szerint, és ha nincs meg a többség, akkor a politikai kommunikációkban a Fidesz neve mellé be lehet jegyezni egy újabb vereséget. S lám-lám: mikor e sorokat írom, Gyurcsány Ferenc is késznek mutatkozik a szavazásra.

Lapos közhely, hogy minden a szabad demokrata képviselőkön múlik, akiknek viszont tényleg úgy hiányzik az előrehozott választás, mint üveges tótnak a hasraesés. A kérdés az, hogy az MDF-ben kalkuláltak-e ezzel a ténnyel. És ezen a ponton viszont a labda a Fidesz térfelére pattan át, mert hát nagyon úgy tűnik, hogy bár Orbánék elkötelezettek az előrehozott választások mellett, mégsem akaródzik lépéseket tenniük az előremozdulás érdekében. Mintha úgy gondolnák, hogy az MSZP és az SZDSZ főjön csak a saját kisebbségi meg újkoalíciós levében, akár még 2010-ig is, ami érthető is lehet, csakhát nem tudok nem gondolni arra a 2002-ből ismert, örökérvényűvé vált mondásra, hogy lehet, hogy a fiúk (Fidesz) megérdemelték a vereséget, de mi nem…

Előző sztori

Az S8 Improv Csoport a víztoronyban

Következő sztori

Gyurcsány leváltását követelték Szegeden