Írjon nekünk
Nemzeti Konzultáció

Kultúra

Húsz centivel a föld fölött – jön a szabadtéri operett

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Fotók: Gémes Sándor

A tavalyi szabadtéri játékokon Kálmán Imre Marica grófnője képes volt a fiatalokat is megszólítani. A darab férfi főszerepét, a grófnőbe beleszerető Endrődy-Wittenburg Tasziló figuráját idén is Nyári Zoltán (képünkön) alakítja.

Nagyon megszokott már a szerep, hiszen rengetegszer alakította. Ennek ellenére kedves maradt az ön számára?

– Nekem ez egy nagyon felemelő szerep, mert szerintem arról az élethelyzetről szól, amiben mindenki volt már: a megalázottság helyzetéről, és arról, hogy hogyan lehet mégis ezen a megalázottságon valahogyan a szerelem által felülemelkedni, illetve hogyan nem lesz egyszer csak fontos a szerelem eredményeképpen a megalázottság. Úgy érzem, hogy ez egy nagyon a magyar gyökerekből eredő szerep.

És igen, abszolút kedves maradt a szerep az évek során, és nem vált monotonná, mivel mindig más feldolgozásban kell végigjátszani. Állandóan azt kell az aktuális darabban keresni, hogy mi van benne, ami az előzőekben nem volt. Nagyon szeretem ezt a szerepet, és remélem, hogy még sokáig meg is tudom tartani. Kedvenc jelenetem a Hej, cigánnyal együtt a Finálé – ennek a résznek elég grandiózus a zenéje is, amikor a cséplőgép tetején állok – őszintén szólva kezdetben nagyon féltem a cséplőgéptől…

Hitelesen játszani

Mi a titka egy operett előadásának?

– Az operett személyes műfaj – hazug módon nem lehet csinálni semmit, ami a színpadon történik. Hitelesnek kell lenni. Körülbelül 450 operettelőadás van a hátam mögött, a gálaműsorokat is beleszámítva. Ezek alapján úgy vélem, fontos a fiatalos lendület és a fiatalos hozzáállás a műfajhoz, ugyanakkor kell hozzá valamifajta tartás, mert az operett nem egyértelműen a napi gondjainkról szól, ilyen értelemben nem lehet „reálisan” játszani, hanem inkább igazi érzelmekkel, és úgymond húsz centivel a föld fölött kellene létezni az operettben, ami persze nem minden előadásban sikerül, de igyekezni kell, ez ugyanis mese.

Kell a mese

És mit gondol, lesz jövője az operettnek a továbbiakban is, vagy másként: kell a mese?

– Persze hogy kell, és igenis van jövője, ennek is, meg minden mesének. Egyre nagyobb igénye van az embereknek a mesére, most hogy ez operett, vagy opera, vagy egy meseszerű Shakespeare-előadás – az teljesen mindegy.

Ugyanakkor döbbenetes, hogy ma nem születik jó operettszövegkönyv. Véleményem szerint most egyedül Kállay István tud jó operettszövegkönyvet írni, illetve átírni, aki még Szép Ernőtől kapott indíttatást. Úgy gondolom, hogy a szövegkönyv a Maricának is kicsit a hiányossága, volt több változata is, mielőtt ezt a mostanit elfogadták, ezért is kell gyakran újrarendezni jeleneteket, mert egy év elegendő rálátást adott arra, hogy a szövegkönyv esetleg hol nem tökéletes – jóllehet ezek az átrendezések nem lesznek feltűnőek.

Egyébként van rá próbálkozás, hogy operett szülessen: nemrég együtt dolgoztam egy olasz karmesterrel, aki Bécsben vezényel, ő Strauss humorát átérezve, az ő nyomán ír új operettet. Születnek tehát jó darabok, csak nem Magyarországon, itt ugyanis ez egy lenézett műfaj, csak a külföld felé hungarikum. Az operett műfajának az is nagy titka, hogy – az egyik kollégám szavaival élve – most már olyan emberek is rendeznek frakkos darabot, akik nem tudnak frakkot hordani.

Oper(ett)a

Prózai vonalról jött, énekel operettet, de operát is. Ez utóbbi kettő közül melyik a kedvesebb?

– Az én szívemhez most már inkább az opera áll közel, azért, mert az operett műfajon belül mostanság még nem találkoztam olyan előadással, amitől nagyon megremegne a szívem, még ha láttam is jó kísérleteket, viszont az operában, például a Kovalik Balázs által rendezett Anyeginben, annál inkább.

Azt hiszem, hogy most már megértem az opera műfajára, nagyon szeretnék olyan, nekem való bel cantó darabokban énekelni, mint Verdi Traviatája, vagy Puccini Bohémélete, vagy most készülök majd egy koncertszerű Toscára, de Donizetti-darabot is nagyon szívesen énekelnék. Ezek vonzanak, és úgy érzem, bennük sokkal jobban ki tudom teljesíteni magam, ugyanakkor persze nagyon örülök minden operettszerepemnek is.

Kultúra

Musicalköntösbe bújtatott opera lesz a Szabadtéri idei első bemutatója

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Opera, de mégsem ahogy azt megszokhattuk. Az Agrippina operajáték különlegességéről Pányik Tamás rendezővel beszélgettünk.

Tovább olvasom

Hírzóna

Nem épül meg az új könyvtár Vásárhelyen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Milliárdokat bukott az önkormányzat.

Tovább olvasom

Kultúra

Nagyüzem Újszegeden: már próbálják a Szabadtéri első bemutatóját – KÉPGALÉRIA!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Június 15-én a színházban kezdték próbálni, majd hétfőtől már az Újszegedi Színpadon próbálják a Szegedi Szabadtéri Játékok idei első bemutatóját, az Agrippinát. Fényképezőgéppel lestünk be a szerdai próbára.

Tovább olvasom

Aktuál